Koponya MR
Megosztás
1 perces olvasási idő
A koponya angiographia MR vizsgálat az agyi erek állapotának vizsgálatára szolgál, előnye, hogy nem jár sugárterheléssel, így szélesebb körben alkalmazható, mint a CT vizsgálat.
Milyen tünetek és betegségek esetén érdemes a koponya MR vizsgálatot választani?
A koponya angiographia MR vizsgálatot a következő betegségek, tünetek diagnosztizálására alkalmazzák:
- aorta repedés,
- aneurizma,
- aorta szűkület,
- AVM (legtöbbször veleszületett rendellenesség),
- éranomália,
- szédülés,
- koordinációzavar,
- látászavar,
- bénulás,
- beszédzavar.
Hogyan zajlik a koponya angiographia MR vizsgálat?
A koponya angiographia MR vizsgálatnál a vizsgálóágyon való elhelyezkedés után, a gépkezelő beállítja a nekünk megfelelő testhelyzetet, majd a vizsgálóágyat betolja egy csőszerű térbe, ahol mozdulatlanul kell maradnunk. A vizsgálat fájdalommentes, és körülbelül 30 percet vesz igénybe, azonban fontos tudni, hogy a gép hangos, csörgő, zörgő hangot adhat ki, ami kellemetlen lehet, ezt a zajt fülvédővel lehet csökkenteni.
További fontos tudnivalók
- Fém vagy fémet tartalmazó eszköz, tárgy (pl. fülbevaló, piercing, bizonyos sminkek!) nem lehet rajtunk és/vagy a közelünkben.
- Az MR vizsgálathoz használt kontrasztanyag ritka esetben allergiás reakciót okozhat.
- Kontrasztanyagos vizsgálat esetén a vizsgálatot megelőző 6 órában már nem szabad enni.
Útmutató
- A koponya MR vizsgálat az agyi erek állapotáról ad információt.
- Nem jár sugárterheléssel, ezért több esetben alkalmazható, mint az MR vizsgálat.
- A koponyaűri nyomással és annak elváltozásaival kapcsolatos betegségekben indokolt a használata.
- A vizsgálat bizonyos betegségek, állapotok esetén nem végezhető el, ezért a vizsgálat előtt minden esetben szükség van szakorvosi konzultációra, laboreredményekre.
Koponya MR - Részletesen a témáról
Manapság már egyre tudatosabban tervezzük meg életünket, igyekszünk átvenni az irányítást testünk, egészségünk és minden egyes pillanat, esemény felett. A rengeteg lehetőség azonban olykor hamis biztonságérzetet ad, így könnyen megfeledkezhetünk saját felelősségünkről és a legfontosabb alapvetésről: a kiegyensúlyozott táplálkozás, és a rendszeres fizikai aktivitás fontosságáról.
A Vissza a jövőbe film sztárjánál, Michael J. Foxnál 29 éves korában diagnosztizálták a Parkinson-kórt, amiről csak hét évvel később tudott a nyilvánosság előtt nyilatkozni. Eleinte képtelen volt szembenézni a betegséggel, mára azonban szívügyévé vált a téma, olyannyira, hogy létrehozta a Michael J. Fox Parkinson Alapítványt.
A stroke kialakulásának fokozott veszélye leginkább olyan életmódbeli faktorokhoz köthető, mint például az elhízás, a magas vérnyomás, a testmozgás hiánya, az egészségtelen étrend, a dohányzás, vagy a magas vérzsír. Ezek mind olyan állapotok, melyekre életmódunk megváltoztatásával nagy ráhatásunk van. A légszennyezettség ellenben egy olyan tényező, amelyet az emberek többsége nem tud kiküszöbölni.Mégis mit tehetünk ellene?
A rehabilitációs központokban az ismertebb zavarokra sok figyelmet és energiát fordítanak, mindre megvan a megfelelő terápia, azonban van egy terület, amelyről nem sok szó esik, pedig az esetek többségében nagyon is érintett: ez az intim együttlét a párkapcsolatban. Milyen szexuális problémákat okozhat a stroke?
Egy influenza vagy megfázás esetén tisztában vagyunk vele, hogy egy hét és jobban leszünk, és minden visszatér a normális kerékvágásba. De mi a helyzet akkor, ha olyan betegségünk lesz, mint pl. a Sclerosis Multiplex, ami hosszú távon befolyásolhatja a mindennapjainkat? Hogyan maradjunk pozitívak ilyenkor?
A demenciában szenvedők körülbelül kétharmada nő. Az American Heart Association hét tippet gyűjtött össze a demencia kialakulásának csökkentésére. Melyek ezek?
A fejfájás egy szinte mindenki számára ismert, kellemetlen jelenség, ami igencsak megkeserítheti az érintett betegek mindennapjait. Vegyük sorra, hogy mikor kell komolyabb betegségre gondolni fejfájás esetén.
A demencia nem része a normális öregedési folyamatnak, ugyanis egyes változatai megfelelő étrenddel és rendszeres testmozgással megelőzhetőek. Hogyan befolyásolhatja a demencia kialakulását a rendszeres testmozgás?
Szerző:
doktorGO egészség okosan
Ajánlott vizsgálat
Azonos szerv gyakori betegségei
Kérj ingyenes cikkértesítőt!
Amennyiben szeretnél azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, add meg az e-mail címed. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhatsz.
Hasznos lehet
Miért lehet fontos a klorid vérvizsgálat?
A vér kloridszintjének mérésére klorid vérvizsgálatot vagy szérum-klorid tesztet végeznek. A klorid támogatja a testnedvek egyensúlyát a sejtekben és a sejteken kívül. Hozzájárul a megfelelő...
Fejtetű – Kiket érint és mit tehetünk?
A fejtetvek apró, csúszómászó rovarok, amelyek a fejbőrön szaporodnak el. A leggyakoribb tünet a viszketés, különösen a fej és a nyak hátsó részén, valamint a fül közelében. Mit tehetünk, hogy minél...
Hogyan hat a szüleink, nagyszüleink életmódja a miénkre?
Génjeink, szórványos mutációktól eltekintve, egy életen át változatlanok. Epigenetikai mintázatunk számos elemét viszont az életmód befolyásolja, tehát az epigenetikai jelek következménye...
Milyen tünetek utalhatnak vashiányra?
A vas nélkülözhetetlen nyomelem szervezetünk számára, ugyanis részt vesz az egészséges vörösvértest képzésben. Mikor beszélhetünk normál vas szintről?
