Idegrendszeri tünetek

Beszédzavar

• Beszédzavar esetén a beteg nehezen találja a szavakat; nem odaillő szavakat használ; nehézséget okoz a szóalkotás, artikuláció; vagy beszéde „elmosódik”.

Bénulás

• A részleges bénulás (’paresis’) egyes testrészek, gyakran a test egyik felének (’hemiparesis’) a mozgásban való elmaradása, az ott lévő izmok gyengesége.
• A teljes bénulás (’plegia’) teljes mozgásképtelenséget jelent.
• A perifériás idegek bénulása esetén enyhébb működészavar alakul ki, ami csak egyes testrészek bizonyos mozgásait érinti (pl. kézfej emelése, lábujjhegyreállás).

Érzészavar

• Érzékelési, ingerfeldolgozási hiba, ami miatt a beteg az ingereket (pl. tapintást, nyomást, fájdalmat, hőt) nem a megszokott módon érzékeli – pl.: eltérően érzi a tapintás erősségét a jobb és a bal oldalán; egy fájdalmatlan ingert fájdalmasnak érez; egy terület teljesen érzéketlenné válik.
• Fonákérzés (’paresztézia’): zsibbadás, bizsergés, tűszúráshoz vagy hangyamászáshoz hasonló érzet.

Látászavar

• Bizonyos idegrendszeri területek károsodása esetén előfordulhat látásromlás, homályos látás, látótérkiesés.
• Előfordulhat tekintészavar is, amikor egyes szemmozgások akadályozottak.

Ájulás, eszméletvesztés

• Az agy vérellátásának hosszabb-rövidebb ideg tartó zavara miatt alakul ki, ami rendszerint magától rendeződik.
• Ha nem magyarázható egyértelmű okkal (pl. vércukorleesés, hosszas álldogálás), akkor alaposabb kivizsgálás szükséges.

Szédülés

• Bizonyos idegrendszeri területek károsodása esetén előfordulhat szédülés, ami egy térérzékelési zavar eredményeként alakul ki.  
• A szédülés lehet forgó jellegű, illetve lehet csupán „bizonytalanságérzet” is.

Mozgászavarok

• A mozgások kivitelezése, koordinálása szenved zavart.
• Nincs klasszikus végtaggyengeség, hanem ügyetlenség vagy akaratlan, kóros mozgásminták formájában jelentkezik (pl. remegés, akaratlan rángások, merevség).

Milyen betegségek esetén léphetnek fel a tünetek?

A fenti tüneteket okozhatják neurológiai betegségek (pl. átmeneti agyi keringészavar, stroke, agyvérzés, idegrendszeri trauma vagy daganat, neuropátia, Parkinson-kór...stb.), de bizonyos esetekben egyéb eredetű ok (pl. kardiológiai-, fül-orr-gégészeti-, anyagcsere betegség) áll a háttérben, ezért az alapos – akár több szakterületet is érintő – kivizsgálás elengedhetetlen.

Útmutató

• Az idegrendszeri tünetekkel a neurológia foglalkozik.
• Az újonnan, hirtelen fellépő neurológiai tünetek esetén mihamarabb orvoshoz kell fordulni.
• A hirtelen kialakuló beszédzavar, bénulás, hosszabb eszméletvesztés esetén mentőt kell hívni, hiszen életveszélyes agyi katasztrófa is állhat a háttérben. Ilyenkor mihamarabb szükséges az adekvát ellátás a maradandó károsodások elkerülése érdekében!
• Fokozatosan kialakuló, vissza-visszatérő neurológiai tünetek (pl. szédülés, kézremegés) eseten tervezett időpontban szükséges a neurológiai vizsgálat.