CT-vizsgálat

CT-vizsgálat

1 perces olvasási idő
Szerző: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, általános orvostudomány
A CT-vizsgálat (komputertomográfia) egy speciális felvételi eljárás, mely röntgensugárzáson alapuló módszer, kiértékelése számítástechnikai módszerekkel történik.

A hagyományos röntgenképpel ellentétben a CT-vizsgálat sokkal részletgazdagabb képet ad az agy, a mellkasi és a hasi szervek, a csontok valamint az izomrendszer gyulladásos és daganatos elváltozásairól.

A CT-vizsgálat abban az esetben javasolt és szükséges, amennyiben laboratóriumi vizsgálatokkal, hagyományos röntgenvizsgálatokkal, illetve ultrahangvizsgálattal nem lehetséges a pontos diagnózis megállapítása.

Hogyan zajlik a CT-vizsgálat?

A vizsgálat fájdalommentes, azonban legtöbbször vénás injekció formájában beadott kontrasztanyag szükséges. CT – vizsgálatkor a vizsgáló asztalra kell feküdni, majd a vizsgáló asztal úgymond velünk együtt “csúszik be” a széles gyűrűbe. A nyílás széles, emiatt nem okoz bezártság-érzést a páciens számára. A mérést tekintve rövid ideig tart, átlagosan 5-15 perc. Vizsgálat során sem mozogni, sem lélegezni nem szabad, mert a mozgás, a lélegzés a készített képet többé-kevésbé értékelhetetlenné teszi. A mérés során folyamatos instrukciókkal látnak el a vizsgálatot végző asszisztensek egy beépített mikrofonon keresztül.

Abban az esetben, ha a beavatkozás intravénás kontrasztanyag adást igényel, a páciens a vizsgálatot megelőző 4-6 órában nem ehet, viszont szénsavmentes vizet, illetve teát bőven fogyaszthat.

Hol használják?

  • idegrendszeri (agyi és gerinc) betegségek keresésére vagy kizárására
  • arckoponya, orrmelléküregek állapotának megítélésére
  • daganatos betegség gyanújában a test bármely területén
  • gyulladásos betegségek kimutatására vagy gyulladás kezelésekor az eredmény megítélésére
  • balesetek, sérülések esetén: vérzés, csontok, lágyrészek állapotának megítélésére
  • erek szűkületeinek, elzáródásának kimutatására

Hogyan lehet CT-vizsgálatot kérni?

A CT-vizsgálat kizárólag orvosi javaslat vagy orvosi beutaló alapján végezhető. Háziorvos nem utalhat beteget CT-vizsgálatra. Amennyiben egészségbiztosítás terhére, beutalóval történik a vizsgálat, úgy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fizeti, előjegyzési idő körülbelül 2-4 hét.

A páciens maga is fizetheti a vizsgálatát magánrendelés során, ebben az esetben az előjegyzési idő körülbelül 1-2 nap.

Milyen korosztálynak ajánlott, van-e kizáró ok?

Bármilyen életkorban végezhető, azonban a gyermekek vizsgálata, illetve terhesség során csak rendkívül indokolt esetben történik a röntgensugár alkalmazása miatt.

Van-e bármilyen lehetséges szövődmény?

A vizsgálat alacsony kockázatú, rutin eljárás. Az intravénás kontrasztanyag jellemzően nem okoz semmilyen mellékhatást. Az eljárás során röntgensugárzásnak van kitéve, azonban vizsgálat típusától függően, de túlnyomó többségben alacsony, így nem kell tartani azonnali hatásról. 

Milyen hatóanyag található a kontrasztanyagban és mit tartalmazhat?

Az intravénásan beadott kontrasztanyagban ionizált jód van. (kivétel: CT Enterographia).

Miért fontos folyadékot inni a vizsgálat előtt?

Jódtartalmú, hígított kontrasztanyagot csak hasi vizsgálat előtt szükséges inni, annak érdekében, hogy a vékonybelek ki legyenek töltve, így el lehet különíteni az esetleges elváltozásokat. 

Van-e súlyhatár?

Igen, a súlyhatár 120 kg. 

(Bajtek Beáta, Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar)

Források:

Útmutató

  • A hagyományos röntgenképpel ellentétben a CT-vizsgálat sokkal részletgazdagabb képet ad az agy, a mellkasi és a hasi szervek, a csontok valamint az izomrendszer gyulladásos és daganatos elváltozásairól.
  • A vizsgálat fájdalommentes, azonban legtöbbször vénás injekció formájában beadott kontrasztanyag szükséges.
  • A mérést tekintve rövid ideig tart, átlagosan 5-15 perc. Vizsgálat során sem mozogni, sem lélegezni nem szabad.
  • A CT-vizsgálat kizárólag orvosi javaslat vagy orvosi beutaló alapján végezhető. 
CT-vizsgálat - Részletesen a témáról
Mit tehet az ILD-s beteg az életminőségének fenntartása érdekében?
A tüdőfibrózis egy tartós és visszafordíthatatlan állapot, azonban néhány életmódbeli változtatással megkönnyítheti a beteg a mindennapjait. Mit tehet a beteg az életminőségének fenntartása érdekében?
Miért lehet feszültebb télen a demens beteg?
Ahogy egyre rövidebbek és szürkébbek a nappalok, azt találhatjuk, hogy a demenciával élő hozzátartozónk gyakran feszültebb, agitáltabb vagy épp lehangoltabb. Mit tehetünk ilyenkor?
Mire figyeljünk az ünnepek alatt?
Az ünnepi időszak beköszöntével mindannyiunknak jól esik egy kis pihenés és az elszakadás a pörgős hétköznapokból. Mire figyeljünk ilyenkor egészségünk szempontjából?
Milyen vizsgálatokra számíthat a tüdőfibrózissal diagnosztizált beteg?
Tüdőfibrózis tünetekkel a betegnek először a háziorvost kell felkeresnie, aki tüdőgondozóba utalhatja, ahol elvégzik a szükséges vizsgálatok egy részét. Ha beigazolódik a tüdőfibrózis, akkor a beteg a területileg illetékes IPF Centrumba kerül, ahol további vizsgálatok várnak rá a pontos diagnózis felállítása érdekében. Melyek ezek?
Demencia - Mire figyeljünk télen?
Ahogy egyre hűvösebbé válnak a nappalok és éjszakák, úgy kell egyre nagyobb figyelmet fordítanunk a környezetünkben élő idősek jóllétére. A tél ugyanis számos veszélyforrást rejthet magában, ezért nem árt ezekre előre felkészülni és segíteni szeretteinket biztonságban átvészelni az évszakot.
Mit tegyek, ha pajzsmirigybetegségre gyanakszom?
A pajzsmirigy, az általa termelt hormonokon keresztül szervezetünk számos pontján fejti ki hatását (anyagcsere, emésztés, szívműködés, menstruációs ciklus, fertilitás, hőháztartás), ebből kifolyólag rendellenes működése szerteágazó tüneteket okozhat. Hogyan ismerjük fel a pajzsmirigy betegséget?
Milyen változásokra számíthat a stroke-on átesett beteg?
Magyarországon a stroke a harmadik leggyakoribb halálok és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség, melynek előfordulása az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Milyen változásokra számíthat a stroke-on átesett beteg?
Megelőzhető-e a stroke?
A stroke egy hirtelen kialakuló agyi esemény, melynek hatására az agy egy részének vérellátása megszűnik. Magyarországon mintegy 45-50 ezer ember kap stroke-ot évente, közülük kb. 15 ezren nem élik túl a betegséget. Mit tehetünk ilyenkor? Megelőzhető-e a kialakulása? Mire figyeljünk utána?
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Milyen korosztálynak végezhetnek vizsgálatot?
Hasznos lehet
Milyen gyakran javasolt a tüdőszűrés?
Milyen időközönként javasolt a tüdőszűrés? Milyen foglalkozások esetén érdemes fokozottabban odafigyelni a rendszeres szűrésre? Milyen tünetekre figyeljünk? Összeszedtük a tüdőszűréssel kapcsolatos...
Mi okozhatja a vizelet elszíneződését?
A vizelet a vesék kiválasztó működésének eredménye, mely egészséges körülmények között víztiszta, szalmasárga színű. Előfordulhatnak azonban olyan állapotok, melyek a vizelet színének megváltozását...
Mire jó a Doppler-vizsgálat?
A nyaki Doppler-ultrahang vizsgálattal már a kismértékű érelmeszesedés, érszűkület, értágulat, illetve az agyi keringési zavarok is kimutathatóak, és ezzel megelőzhetővé válnak. Mikor javasolt a...
Milyen esetekben javasolt a hasi ultrahang elvégzése?
A hasi ultrahang az egyik leggyakrabban végzett radiológiai vizsgálat, mellyel képet kaphatunk a has és a kismedence szerveiről, esetleges eltéréseiről. Lássuk, milyen panaszok esetén indokolt a...