Raynaud-szindróma

Raynaud-szindróma

1 perces olvasási idő
Szerző: Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
A végtagok fájdalmas, több fázisban történő átmeneti elszíneződését nevezzük Raynaud-jelenségnek, mely több formában is megjelenhet.

Milyen formákban fordulhat elő a Raynaud-jelenség?

  • Önálló betegségként (ennek szakmai megnevezései: Raynaud-kór, Raynaud-betegség, elsődleges Raynaud-szindróma).
  • Szisztémás betegségek (leggyakrabban autoimmun betegségek) részjelenségeként (ennek szakmai megnevezése: másodlagos Raynaud-szindróma)

Mi váltja ki a jelenséget?

A Raynaud-jelenség minden esetben a véráramlás átmeneti zavara miatt alakul ki. A jellegzetes tüneteket leggyakrabban a hideg váltja ki, de bizonyos gyógyszerek (pl. kemoterápiás gyógyszerek, orális fogamzásgátlók), illetve stressz, érzelmi megterhelés is fontos provokáló tényezők lehetnek.

Milyen tünetei vannak a Raynaud-jelenségnek?

A tünetek leggyakrabban a kezeken alakulnak ki, de ritkább esetben a lábak is érintettek lehetnek. A tünetek általában szimmetrikusan jelentkeznek a végtagokon, de ritkán egyoldali formában (inkább másodlagos Raynaud-szindróma esetén) is előfordulhat.

A végtagok elszíneződése a legtöbb esetben 3 fázisban történik:

  • Első fázis: az ujjak elfehéredése, lehűlése.
  • Második fázis: az ujjak kékes-lilás elszíneződése.
  • Harmadik fázis: az ujjak kipirosodása.

Az ujjak elszíneződését gyakran kíséri fájdalom, zsibbadás, „idegentest-érzés”, illetve duzzanat. A tünetek rendszerint rohamszerűen jelentkeznek, és jellemző, hogy rendszeresen vissza-visszatérnek. A tünetek viszonylag rövid ideig állnak fenn (kb. 10-30 percig), majd a véráramlás helyreállását követően a panaszok fokozatosan enyhülnek, az ujjak visszanyerik eredeti színüket.

Hogyan diagnosztizálható?

Fontos elkülöníteni, hogy önálló Raynaud-kórról vagy másodlagos Raynaud-szindrómáról van-e szó. A Raynaud-kór diagnózisát csak hosszas fennállás után lehet megállapítani, ha egy alapos kivizsgálás után sikerült kizárni a komolyabb szisztémás betegségek meglétét. A kivizsgálást és szükség esetén a kezelést leggyakrabban belgyógyász, immunológus vagy angiológus végzi.

Hogyan kezelhető a Raynaud-jelenség?

  • Másodlagos Raynaud-szindróma: a diagnosztizált alapbetegség célzott kezelése a fő feladat, mely a Raynaud-jelenség tüneteit is javítani fogja.
  • Raynaud-kór: a legfontosabb a kezek hidegtől való védelme, melegen tartása. Súlyosabb esetekben értágító hatású gyógyszeres terápia is szóba jöhet.
  • A Raynaud-jelenség összes megjelenési formájában a végtagok kisebb-nagyobb sérülései nehezebben gyógyulnak, ezért javasolt a végtag bőrének fokozott ápolása, megfelelő védelme (pl. védőkesztyű fokozott igénybevétel esetén).

Útmutató

  • A Raynaud-jelenség a véráramlás átmeneti zavara miatt alakul ki, jellemzően hideg hatására, de más tényezők is kiválthatják (pl. gyóyszerek, stressz).
  • A Raynaud-szindróma tünetei leggyakrabban a kezeken alakulnak ki, de ritkább esetben a lábak is érintettek lehetnek.
  • Általában szimmetrikusan jelentkezik a végtagokon az ujjak elszíneződése, lehúlése.
  • A Raynaud-kór diagnózisát csak hosszas fennállás után lehet megállapítani, ennek tükrében alakítják ki a kezelési tervet.
  • A tünetek megelőzése végett javasolt a végtag bőrének fokozott ápolása, megfelelő védelme.
Raynaud-szindróma - Részletesen a témáról
Miért lehetek érzékenyebb a hidegre?
Bár az idei tél nem tartozik a leghidegebbek közé, azért fázni lehet a 10 fok körüli időben is. Van egy betegcsoport, amely tagjai különösen megszenvedik a hideget, mivel lényegesen érzékenyebbek a hidegre, mint egészséges társaik.
Hasznos lehet
Hogyan mérje pontosan a vérnyomását?
A JAMA Internal Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kar helytelen elhelyezése a vérnyomás mérése során ferde értékekhez vezethet. Hogyan helyezzük hát el a karunkat? És mely...
Újabb COVID-variáns terjed Európában. Íme, amit tudni kell róla
A COVID-19 új változata, a XEC rohamosan terjed Európában. A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint a XEC globálisan domináns variánssá válhat a következő néhány hónapban.
A COVID-, influenza- és RSV-oltások időzítése ősszel
Szinte mindenkinek érdemes kapnia éves influenza elleni védőoltást, és a 75 év feletti felnőtteknek javasolt lehet az RSV-oltás is. De mi a helyzet a COVID elleni vakcinákkal?
A székrekedés növelheti a szívproblémákat?
Egy tanulmány szerint a székrekedés nemcsak kényelmetlenséget és puffadást okoz, hanem növelheti a szívproblémák kockázatát is. De miről is van szó valójában?