EKG vizsgálat

EKG vizsgálat

1 perces olvasási idő
Szerző: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, általános orvostudomány
Az EKG vizsgálatok során a szív elektromos aktivitása által leadott jeleket megfigyelve kaphatunk pontos képet a szív egészségi állapotáról. Napjainkban már alapvető egészségügyi vizsgálatnak minősül, azonban olyan betegségeket tárhatunk fel segítségével, amik kezelés nélkül súlyos következményeket vonhatnak maguk után.

Mikor csinálnak EKG vizsgálatot?

Általában kardiológus vagy háziorvos írja ki ezeket a vizsgálatokat, főleg olyan esetekben, amikor mellkasi fájdalom, légszomj, hirtelen szívdobogás vagy szédülés érzés kiváltó okait szeretnénk megállapítani. Az eredmény számos betegségre utalhat annak függvényében, hogy a vizsgálaton kirajzolódott görbe mennyiben és hogyan tér el a normálistól. Ilyen betegségek lehetnek:

  • szívritmuszavarok (tachicardia, brachicardia, extraszisztolé)
  • szívkoszorúér betegségek
  • szívinfarktus
  • veleszületett szívhibák
  • szívizom károsodás
  • cardiomyopathiák (szívnagyobbodás, szívizom megvastagodása)
  • szívizomgyulladás (miocarditis)

EKG vizsgálatok fajtái:

  • Nyugalmi EKG: Ezt a vizsgálatot kényelmes fekvő pozícióban csinálják.
  • Terheléses EKG: Futópadon vagy szobabiciklin végzett vizsgálat. Akkor végzik, ha a beteg panaszai főleg terhelésre, testmozgásra jelentkeznek.
  • Ambuláns EKG: A vizsgálat során a beteg szívműködését egy vagy több napon keresztül folyamatosan nyomon követik egy hordozható készülékkel. Elsősorban szívritmuszavarok esetén alkalmazzák, vagy ha a tünetek rendszertelenül, kiszámíthatatlan időközönként jelentkeznek.

EKG vizsgálat menete

A nyugalmi EKG során a páciens mellkasát szabaddá kell tenni mind a ruházattól, mind a túl sok szőrtől. 12 elektróda kerül a testre, 4 a végtagokra és 6 a mellkasra megfelelő sorrendben. Az elektromosság megfelelő vezetése érdekében vagy megnedvesítik a bőrt, vagy egy speciális géllel kenik be az elektródák érintkezési felületénél. A betegnek hanyatt kell feküdni, mozdulatlanul és egyenletes légzéssel, beszéd nélkül. A vizsgálat előtt érdemes lehet a beteget pár percig pihentetni. Ezután a vizsgálat megkezdésével az elektródák érzékelik a szív által leadott elektromos jeleket, amiket az EKG gép rögzít és ezekből rajzol egy a diagnoszta számára értékelhető elektrokardiogrammot. A vizsgálat csupán pár percig tart és teljesen fájdalmatlan.

A terheléses EKG hasonlóan történik. Lényegi különbsége, hogy a pácienst nem nyugalmi helyzetben vizsgájuk, hanem testmozgás közben. A vizsgálatot általában szobabiciklin vagy futópadon végzik. Figyelik az aktivitás hatására fellépő változásokat a szív működésében és fizikai jeleit is.

A vizsgálat értékelését szakorvos végzi. A gép által alkotott hullámok több ismétlődő szakaszból állnak. Ezeknek a szakaszoknak a normálistól való eltérése alapján lehet következtetni a szívműködés hibáira. 

Komplikációk és hibafaktorok

A vizsgálat nem jár kockázattal, ma már rutinvizsgálatnak minősül. A készülék ugyan elektromosságot mér, de ő maga nem ad le, így teljesen veszélytelen. 

A vizsgálatok eredményei nem mindig 100% pontosságúak, így amennyiben felmerül bármilyen szív- és érrendszeri betegség gyanúja vagy lehetősége, többszöri ismételt és rendszeres EKG vizsgálat javasolt, esetleg más vizsgálat is szükséges lehet, mint például a szívultrahang.

(Gál Gréta Brigitta,  Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar)

Források:

Útmutató

  • Az EKG vizsgálatok során a szív elektromos aktivitása által leadott jeleket megfigyelve kaphatunk pontos képet a szív egészségi állapotáról. 
  • Általában kardiológus vagy háziorvos írja ki ezeket a vizsgálatokat, főleg olyan esetekben, amikor mellkasi fájdalom, légszomj, hirtelen szívdobogás vagy szédülés érzés kiváltó okait szeretnénk megállapítani. 
  • 12 elektróda kerül a testre, 4 a végtagokra és 6 a mellkasra megfelelő sorrendben.
  • A vizsgálat nem jár kockázattal, ma már rutinvizsgálatnak minősül, a vizsgálat értékelését szakorvos végzi. 
EKG vizsgálat - Részletesen a témáról
COVID-19 és stroke
A COVID-19 nagyobb valószínűséggel okozhat vérrögképződést, mint más szezonális fertőző betegségek. Hogyan csökkenthető a stroke kockázata?
Hogyan előzhető meg a szívbetegségek kialakulása?
A szívbetegségek megelőzése mindig az egyén saját felelősségén múlik, mennyire figyel oda önmagára, és mennyire tartja fontosnak saját egészségét. Mit tehetünk a szívbetegségek megelőzéséért?
Hogyan kezdjünk edzeni a Covid-19 fertőzés után?
Sportegészségügyi szakértők fogalmazzák meg a testmozgásra vonatkozó javaslataikat a koronavírussal való megfertőződés után, a betegséget éppen csak maguk mögött hagyók, illetve a felépülési folyamatban hosszan tartó tünetekkel küzdők számára. Mire figyeljünk a Covid-19 betegség után?
Poszt-Covid tünetek, amivel érdemes orvoshoz fordulni
A koronavírus-járvány ugyan lecsengőben, ám a fertőzésen átesettek körében sokan még mindig a betegség szövődményeitől szenvednek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont főorvosát az elmúlt időszak tapasztalatairól kérdeztük.
Veszélyes vagy hasznos a sport szívelégtelenség esetén?
Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, mire érdemes figyelni szívelégtelenség esetén sportolás közben.
Milyen módszerekkel diagnosztizálják a szívelégtelenséget?
Egy egészséges szív minden egyes szívütéssel a bal kamrában található vér kb. 70%-át pumpálja ki az erekbe. Ha a kipumpált vér mértéke 40% alá esik, szívelégtelenségről beszélünk. De honnan tudhatjuk, hogy érintettek vagyunk?
Tünetekkel járó vagy tünetmentes szívelégtelenség?
A szív testünk legerősebb izma, amely egy perc alatt körülbelül 5 liter vért pumpál a nagyvérkörbe. Ha a szív nem képes hatékonyan pumpálni a szervezet számára szükséges vért, akkor szívelégtelenség lép fel. Honnan tudhatjuk, hogy érintettek vagyunk?
Munkamánia - Mikor kell lépned az egészséged érdekében?
Ha úgy érzed, hogy az élet egyetlen értelme az, hogy dolgozol, mindemellett hanyagolod a családodat és a barátaidat, akkor valószínűsíthető, hogy munkamániában szenvedsz. Nézd meg, mit tehetsz ellene!
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Hány típusa van az EKG vizsgálatnak?
Hasznos lehet
Miért lehet fontos a klorid vérvizsgálat?
A vér kloridszintjének mérésére klorid vérvizsgálatot vagy szérum-klorid tesztet végeznek. A klorid támogatja a testnedvek egyensúlyát a sejtekben és a sejteken kívül. Hozzájárul a megfelelő...
Fejtetű – Kiket érint és mit tehetünk?
A fejtetvek apró, csúszómászó rovarok, amelyek a fejbőrön szaporodnak el. A leggyakoribb tünet a viszketés, különösen a fej és a nyak hátsó részén, valamint a fül közelében. Mit tehetünk, hogy minél...
Hogyan hat a szüleink, nagyszüleink életmódja a miénkre?
Génjeink, szórványos mutációktól eltekintve, egy életen át változatlanok. Epigenetikai mintázatunk számos elemét viszont az életmód befolyásolja, tehát az epigenetikai jelek következménye...
Milyen tünetek utalhatnak vashiányra?
A vas nélkülözhetetlen nyomelem szervezetünk számára, ugyanis részt vesz az egészséges vörösvértest képzésben. Mikor beszélhetünk normál vas szintről?