EKG vizsgálat

EKG vizsgálat

1 perces olvasási idő
Szerző: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, általános orvostudomány
Az EKG vizsgálatok során a szív elektromos aktivitása által leadott jeleket megfigyelve kaphatunk pontos képet a szív egészségi állapotáról. Napjainkban már alapvető egészségügyi vizsgálatnak minősül, azonban olyan betegségeket tárhatunk fel segítségével, amik kezelés nélkül súlyos következményeket vonhatnak maguk után.

Mikor csinálnak EKG vizsgálatot?

Általában kardiológus vagy háziorvos írja ki ezeket a vizsgálatokat, főleg olyan esetekben, amikor mellkasi fájdalom, légszomj, hirtelen szívdobogás vagy szédülés érzés kiváltó okait szeretnénk megállapítani. Az eredmény számos betegségre utalhat annak függvényében, hogy a vizsgálaton kirajzolódott görbe mennyiben és hogyan tér el a normálistól. Ilyen betegségek lehetnek:

  • szívritmuszavarok (tachicardia, brachicardia, extraszisztolé)
  • szívkoszorúér betegségek
  • szívinfarktus
  • veleszületett szívhibák
  • szívizom károsodás
  • cardiomyopathiák (szívnagyobbodás, szívizom megvastagodása)
  • szívizomgyulladás (miocarditis)

EKG vizsgálatok fajtái:

  • Nyugalmi EKG: Ezt a vizsgálatot kényelmes fekvő pozícióban csinálják.
  • Terheléses EKG: Futópadon vagy szobabiciklin végzett vizsgálat. Akkor végzik, ha a beteg panaszai főleg terhelésre, testmozgásra jelentkeznek.
  • Ambuláns EKG: A vizsgálat során a beteg szívműködését egy vagy több napon keresztül folyamatosan nyomon követik egy hordozható készülékkel. Elsősorban szívritmuszavarok esetén alkalmazzák, vagy ha a tünetek rendszertelenül, kiszámíthatatlan időközönként jelentkeznek.

EKG vizsgálat menete

A nyugalmi EKG során a páciens mellkasát szabaddá kell tenni mind a ruházattól, mind a túl sok szőrtől. 12 elektróda kerül a testre, 4 a végtagokra és 6 a mellkasra megfelelő sorrendben. Az elektromosság megfelelő vezetése érdekében vagy megnedvesítik a bőrt, vagy egy speciális géllel kenik be az elektródák érintkezési felületénél. A betegnek hanyatt kell feküdni, mozdulatlanul és egyenletes légzéssel, beszéd nélkül. A vizsgálat előtt érdemes lehet a beteget pár percig pihentetni. Ezután a vizsgálat megkezdésével az elektródák érzékelik a szív által leadott elektromos jeleket, amiket az EKG gép rögzít és ezekből rajzol egy a diagnoszta számára értékelhető elektrokardiogrammot. A vizsgálat csupán pár percig tart és teljesen fájdalmatlan.

A terheléses EKG hasonlóan történik. Lényegi különbsége, hogy a pácienst nem nyugalmi helyzetben vizsgájuk, hanem testmozgás közben. A vizsgálatot általában szobabiciklin vagy futópadon végzik. Figyelik az aktivitás hatására fellépő változásokat a szív működésében és fizikai jeleit is.

A vizsgálat értékelését szakorvos végzi. A gép által alkotott hullámok több ismétlődő szakaszból állnak. Ezeknek a szakaszoknak a normálistól való eltérése alapján lehet következtetni a szívműködés hibáira. 

Komplikációk és hibafaktorok

A vizsgálat nem jár kockázattal, ma már rutinvizsgálatnak minősül. A készülék ugyan elektromosságot mér, de ő maga nem ad le, így teljesen veszélytelen. 

A vizsgálatok eredményei nem mindig 100% pontosságúak, így amennyiben felmerül bármilyen szív- és érrendszeri betegség gyanúja vagy lehetősége, többszöri ismételt és rendszeres EKG vizsgálat javasolt, esetleg más vizsgálat is szükséges lehet, mint például a szívultrahang.

(Gál Gréta Brigitta,  Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar)

Források:

Útmutató

  • Az EKG vizsgálatok során a szív elektromos aktivitása által leadott jeleket megfigyelve kaphatunk pontos képet a szív egészségi állapotáról. 
  • Általában kardiológus vagy háziorvos írja ki ezeket a vizsgálatokat, főleg olyan esetekben, amikor mellkasi fájdalom, légszomj, hirtelen szívdobogás vagy szédülés érzés kiváltó okait szeretnénk megállapítani. 
  • 12 elektróda kerül a testre, 4 a végtagokra és 6 a mellkasra megfelelő sorrendben.
  • A vizsgálat nem jár kockázattal, ma már rutinvizsgálatnak minősül, a vizsgálat értékelését szakorvos végzi. 
EKG vizsgálat - Részletesen a témáról
Milyen gyerekkori szívbetegségek léphetnek fel?
A gyermekkori szívbetegségek egy része lehet veleszületett, de ismertek más betegségek szövődményeként kialakuló szívbetegségek is. Hogyan ismerjük fel őket?
Hogyan előzzünk meg egy második infarktust?
Az első infarktus után a páciensek legtöbbször nem tudják, milyen életmóddal élhetnének biztonságosan teljes életet. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa a hosszú távú kardiológiai gondozásról beszélt, amelynek alapjai a következők.
Szívelégtelenség - A nők nagyobb veszélyben vannak
A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság körülbelül 10%-át érinti, ezért nagyon fontos az alap betegségek megfelelő és időben történő kezelése, melynek fontos eszköze a gyakori szűrés, kivizsgálás. A szívelégtelenség a legtöbb esetben krónikus, lassan kialakuló betegség.
Mivel foglalkozik a szexuálkardiológia?
A merevedési zavar olyan panasz, amelynek okát nem csak az egészséges párkapcsolat miatt érdemes tisztázni. Hogyan függhet össze a merevedési zavar a kardiológiai betegségekkel?
Sportolás magas pulzussal
A rendszeres testmozgás kiemelkedően fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében, hiszen jelentősen csökkenti számos szervi megbetegedés, köztük például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Hogyan sportoljunk szívritmuszavarral?
A szívritmuszavarok leggyakoribb típusa a pitvarfibrilláció, mely a népesség 1-2 százalékát, Magyarországon mintegy 200,000 embert érinthet. Mire figyeljünk, ha sportolni szeretnénk szívritmuszavarral?
Sportolás Covid után
Mikor és hogyan térjünk vissza a sportoláshoz? Összeszedtük azokat az információkat, amelyeket - amatőr és hobbi sportolóként - mindenképp tudnod kell a Covid-fertőzés utáni sportba való visszatéréshez.
Megelőzhető-e a stroke?
A stroke egy hirtelen kialakuló agyi esemény, melynek hatására az agy egy részének vérellátása megszűnik. Magyarországon mintegy 45-50 ezer ember kap stroke-ot évente, közülük kb. 15 ezren nem élik túl a betegséget. Mit tehetünk ilyenkor? Megelőzhető-e a kialakulása? Mire figyeljünk utána?
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Hány típusa van az EKG vizsgálatnak?
Hasznos lehet
Milyen gyakran javasolt a tüdőszűrés?
Milyen időközönként javasolt a tüdőszűrés? Milyen foglalkozások esetén érdemes fokozottabban odafigyelni a rendszeres szűrésre? Milyen tünetekre figyeljünk? Összeszedtük a tüdőszűréssel kapcsolatos...
Mi okozhatja a vizelet elszíneződését?
A vizelet a vesék kiválasztó működésének eredménye, mely egészséges körülmények között víztiszta, szalmasárga színű. Előfordulhatnak azonban olyan állapotok, melyek a vizelet színének megváltozását...
Mire jó a Doppler-vizsgálat?
A nyaki Doppler-ultrahang vizsgálattal már a kismértékű érelmeszesedés, érszűkület, értágulat, illetve az agyi keringési zavarok is kimutathatóak, és ezzel megelőzhetővé válnak. Mikor javasolt a...
Milyen esetekben javasolt a hasi ultrahang elvégzése?
A hasi ultrahang az egyik leggyakrabban végzett radiológiai vizsgálat, mellyel képet kaphatunk a has és a kismedence szerveiről, esetleges eltéréseiről. Lássuk, milyen panaszok esetén indokolt a...