EKG vizsgálatok

EKG vizsgálatok

1 perces olvasási idő
Szerző: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar,
Az EKG vizsgálatok során a szív elektromos aktivitása által leadott jeleket megfigyelve kaphatunk pontos képet a szív egészségi állapotáról. Napjainkban már alapvető egészségügyi vizsgálatnak minősül, azonban olyan betegségeket tárhatunk fel segítségével, amik kezelés nélkül súlyos következményeket vonhatnak maguk után.

Mikor csinálnak EKG vizsgálatot?

Általában kardiológus vagy háziorvos írja ki ezeket a vizsgálatokat, főleg olyan esetekben, amikor mellkasi fájdalom, légszomj, hirtelen szívdobogás vagy szédülés érzés kiváltó okait szeretnénk megállapítani. Az eredmény számos betegségre utalhat annak függvényében, hogy a vizsgálaton kirajzolódott görbe mennyiben és hogyan tér el a normálistól. Ilyen betegségek lehetnek:

  • szívritmuszavarok (tachicardia, brachicardia, extraszisztolé)
  • szívkoszorúér betegségek
  • szívinfarktus
  • veleszületett szívhibák
  • szívizom károsodás
  • cardiomyopathiák (szívnagyobbodás, szívizom megvastagodása)
  • szívizomgyulladás (miocarditis)

EKG vizsgálatok fajtái:

  • Nyugalmi EKG: Ezt a vizsgálatot kényelmes fekvő pozícióban csinálják.
  • Terheléses EKG: Futópadon vagy szobabiciklin végzett vizsgálat. Akkor végzik, ha a beteg panaszai főleg terhelésre, testmozgásra jelentkeznek.
  • Ambuláns EKG: A vizsgálat során a beteg szívműködését egy vagy több napon keresztül folyamatosan nyomon követik egy hordozható készülékkel. Elsősorban szívritmuszavarok esetén alkalmazzák, vagy ha a tünetek rendszertelenül, kiszámíthatatlan időközönként jelentkeznek.

EKG vizsgálat menete

A nyugalmi EKG során a páciens mellkasát szabaddá kell tenni mind a ruházattól, mind a túl sok szőrtől. 12 elektróda kerül a testre, 4 a végtagokra és 6 a mellkasra megfelelő sorrendben. Az elektromosság megfelelő vezetése érdekében vagy megnedvesítik a bőrt, vagy egy speciális géllel kenik be az elektródák érintkezési felületénél. A betegnek hanyatt kell feküdni, mozdulatlanul és egyenletes légzéssel, beszéd nélkül. A vizsgálat előtt érdemes lehet a beteget pár percig pihentetni. Ezután a vizsgálat megkezdésével az elektródák érzékelik a szív által leadott elektromos jeleket, amiket az EKG gép rögzít és ezekből rajzol egy a diagnoszta számára értékelhető elektrokardiogrammot. A vizsgálat csupán pár percig tart és teljesen fájdalmatlan.

A terheléses EKG hasonlóan történik. Lényegi különbsége, hogy a pácienst nem nyugalmi helyzetben vizsgájuk, hanem testmozgás közben. A vizsgálatot általában szobabiciklin vagy futópadon végzik. Figyelik az aktivitás hatására fellépő változásokat a szív működésében és fizikai jeleit is.

A vizsgálat értékelését szakorvos végzi. A gép által alkotott hullámok több ismétlődő szakaszból állnak. Ezeknek a szakaszoknak a normálistól való eltérése alapján lehet következtetni a szívműködés hibáira. 

Komplikációk és hibafaktorok

A vizsgálat nem jár kockázattal, ma már rutinvizsgálatnak minősül. A készülék ugyan elektromosságot mér, de ő maga nem ad le, így teljesen veszélytelen. 

A vizsgálatok eredményei nem mindig 100% pontosságúak, így amennyiben felmerül bármilyen szív- és érrendszeri betegség gyanúja vagy lehetősége, többszöri ismételt és rendszeres EKG vizsgálat javasolt, esetleg más vizsgálat is szükséges lehet, mint például a szívultrahang.

(Gál Gréta Brigitta,  Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar)

Források:

Útmutató

  • Az EKG vizsgálatok során a szív elektromos aktivitása által leadott jeleket megfigyelve kaphatunk pontos képet a szív egészségi állapotáról. 
  • Általában kardiológus vagy háziorvos írja ki ezeket a vizsgálatokat, főleg olyan esetekben, amikor mellkasi fájdalom, légszomj, hirtelen szívdobogás vagy szédülés érzés kiváltó okait szeretnénk megállapítani. 
  • 12 elektróda kerül a testre, 4 a végtagokra és 6 a mellkasra megfelelő sorrendben.
  • A vizsgálat értékelését szakorvos végzi. 
  • A vizsgálat nem jár kockázattal, ma már rutinvizsgálatnak minősül.
EKG vizsgálatok - Részletesen a témáról
Sportolás Covid után

Sportolás Covid után

Mikor és hogyan térjünk vissza a sportoláshoz? Összeszedtük azokat az információkat, amelyeket - amatőr és hobbi sportolóként - mindenképp tudnod kell a Covid-fertőzés utáni sportba való visszatéréshez.
Miket kérdezhet az orvos merevedési zavar esetén?

Miket kérdezhet az orvos merevedési zavar esetén?

Sokféle hozzáállás létezik: van, aki feltesz néhány rutin kérdést, mások előre nyomtatott tesztsorral dolgoznak, ahol a panasz súlyosságát kell jelölni számokkal.
Munkamánia - Mikor kell lépned az egészséged érdekében?

Munkamánia - Mikor kell lépned az egészséged érdekében?

Ha úgy érzed, hogy az élet egyetlen értelme az, hogy dolgozol, mindemellett hanyagolod a családodat és a barátaidat, akkor valószínűsíthető, hogy munkamániában szenvedsz. Nézd meg, mit tehetsz ellene!
COVID-19 és stressz - A krónikus stressz alattomosan megbetegíthet

COVID-19 és stressz - A krónikus stressz alattomosan megbetegíthet

Ki ne érezne magát stresszesnek a koronavírus járvány miatt? Ez az érzés azonban nem csak pszichés, de fizikai rombolással is jár, ugyanis a kezeletlen, krónikus stressz komolyan veszélyezteti a szív-érrendszer egészségét.
Mivel foglalkozik a szexuálkardiológia?

Mivel foglalkozik a szexuálkardiológia?

A merevedési zavar olyan panasz, amelynek okát nem csak az egészséges párkapcsolat miatt érdemes tisztázni. Hogyan függhet össze a merevedési zavar a kardiológiai betegségekkel?
Hogyan kezdjünk el mozogni szívproblémák esetén?

Hogyan kezdjünk el mozogni szívproblémák esetén?

A fizikai aktivitás alapvető fontosságú egészségünk fenntartásához, hiszen rendszeres testmozgással számos szervi betegség kialakulása megelőzhető, kezelhető. De hogyan fogjon bele a mozgásba az, akinek valamilyen szívbetegsége volt, vagy van?
Csökkenő teljesítmény - Mikor forduljunk orvoshoz?

Csökkenő teljesítmény - Mikor forduljunk orvoshoz?

A teljesítmény csökkenése bizonyos mértékig természetes, azonban van néhány tünet, amely nem feltétlenül tudható be az idő múlásának vagy akár egy nem hatékonyan felépített edzéstervnek.
Veszélyes-e ha szédülök, amikor felállok?

Veszélyes-e ha szédülök, amikor felállok?

A testhelyzet változtatáskor, jellemzően felálláskor bekövetkező hirtelen vérnyomásesés általában ártatlan, bár kényelmetlen jelenség.
Mellkasi fájdalom - Mikor forduljunk orvoshoz?

Mellkasi fájdalom - Mikor forduljunk orvoshoz?

A mellkasi fájdalom forrása sokszor egyértelmű, de nem mindig tudható, hogy pontosan mi az oka a panasznak. Mikor kell orvoshoz fordulni problémánkkal?
Álmatlanság: mikor forduljunk orvoshoz?

Álmatlanság: mikor forduljunk orvoshoz?

Álmatlanság esetén az alvás minősége és/vagy mennyisége nem felel meg alapvető funkciójának, azaz nem vagyunk képesek a szellemi-fizikai állapot megújulásához, ami hosszú távon egészségügyi problémákat okozhat. Mikor forduljunk orvoshoz?
Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Szerző: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Hány típusa van az EKG vizsgálatnak?
Mit írtak mások a ekg vizsgálatok témában?
Hasznos lehet
A mellkas röntgen a mellkast érintő betegségek tisztázására szolgáló leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszer. A röntgenfelvételeken láthatóak a tüdők, a gátorüreg, a szív, a ...
A melanoma szűrésére többféle módszer áll rendelkezésünkre: a klasszikus dermatoszkópon túl, manapság nagyon korszerűnek számít a videodermatoszkópos anyajegyszűrés. Ismerjük meg a ...
Az emlők rendszeres önvizsgálatát érdemes havonta egyszer elvégezni, ugyanis ezzel a mellrák kialakulása korai stádiumban észlelhető, ami nagymértékben növeli a gyógyulási esélyeket. ...
Normál körülmények között a húgysav nem tud felhalmozódni a szervezetben, hiszen a termelés és a kiválasztás egyensúlyban van. A húgysav szintjének meghatározása laborvizsgálattal va ...