EKG vizsgálat

Mikor csinálnak EKG vizsgálatot?

Általában kardiológus vagy háziorvos írja ki ezeket a vizsgálatokat, főleg olyan esetekben, amikor mellkasi fájdalom, légszomj, hirtelen szívdobogás vagy szédülés érzés kiváltó okait szeretnénk megállapítani. Az eredmény számos betegségre utalhat annak függvényében, hogy a vizsgálaton kirajzolódott görbe mennyiben és hogyan tér el a normálistól. Ilyen betegségek lehetnek:

• szívritmuszavarok (tachicardia, brachicardia, extraszisztolé)
• szívkoszorúér betegségek
• szívinfarktus
• veleszületett szívhibák
• szívizom károsodás
• cardiomyopathiák (szívnagyobbodás, szívizom megvastagodása)
• szívizomgyulladás (miocarditis)

EKG vizsgálatok fajtái:

• Nyugalmi EKG: Ezt a vizsgálatot kényelmes fekvő pozícióban csinálják.
• Terheléses EKG: Futópadon vagy szobabiciklin végzett vizsgálat. Akkor végzik, ha a beteg panaszai főleg terhelésre, testmozgásra jelentkeznek.
• Ambuláns EKG: A vizsgálat során a beteg szívműködését egy vagy több napon keresztül folyamatosan nyomon követik egy hordozható készülékkel. Elsősorban szívritmuszavarok esetén alkalmazzák, vagy ha a tünetek rendszertelenül, kiszámíthatatlan időközönként jelentkeznek.

EKG vizsgálat menete

A nyugalmi EKG során a páciens mellkasát szabaddá kell tenni mind a ruházattól, mind a túl sok szőrtől. 12 elektróda kerül a testre, 4 a végtagokra és 6 a mellkasra megfelelő sorrendben. Az elektromosság megfelelő vezetése érdekében vagy megnedvesítik a bőrt, vagy egy speciális géllel kenik be az elektródák érintkezési felületénél. A betegnek hanyatt kell feküdni, mozdulatlanul és egyenletes légzéssel, beszéd nélkül. A vizsgálat előtt érdemes lehet a beteget pár percig pihentetni. Ezután a vizsgálat megkezdésével az elektródák érzékelik a szív által leadott elektromos jeleket, amiket az EKG gép rögzít és ezekből rajzol egy a diagnoszta számára értékelhető elektrokardiogrammot. A vizsgálat csupán pár percig tart és teljesen fájdalmatlan.

A terheléses EKG hasonlóan történik. Lényegi különbsége, hogy a pácienst nem nyugalmi helyzetben vizsgájuk, hanem testmozgás közben. A vizsgálatot általában szobabiciklin vagy futópadon végzik. Figyelik az aktivitás hatására fellépő változásokat a szív működésében és fizikai jeleit is.

A vizsgálat értékelését szakorvos végzi. A gép által alkotott hullámok több ismétlődő szakaszból állnak. Ezeknek a szakaszoknak a normálistól való eltérése alapján lehet következtetni a szívműködés hibáira. 

Komplikációk és hibafaktorok

A vizsgálat nem jár kockázattal, ma már rutinvizsgálatnak minősül. A készülék ugyan elektromosságot mér, de ő maga nem ad le, így teljesen veszélytelen. 

A vizsgálatok eredményei nem mindig 100% pontosságúak, így amennyiben felmerül bármilyen szív- és érrendszeri betegség gyanúja vagy lehetősége, többszöri ismételt és rendszeres EKG vizsgálat javasolt, esetleg más vizsgálat is szükséges lehet, mint például a szívultrahang.

(Gál Gréta Brigitta,  Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar)

Források:

• EKG vizsgálat áttekintés
• Betegvizsgálat: mit mutat az EKG?
• 12 elvezetéses EKG vizsgálat
• Dr. Németh Ágnes - Diagnosztikai módszerek - EKG

Útmutató

• Az EKG vizsgálatok során a szív elektromos aktivitása által leadott jeleket megfigyelve kaphatunk pontos képet a szív egészségi állapotáról. 
• Általában kardiológus vagy háziorvos írja ki ezeket a vizsgálatokat, főleg olyan esetekben, amikor mellkasi fájdalom, légszomj, hirtelen szívdobogás vagy szédülés érzés kiváltó okait szeretnénk megállapítani. 
• 12 elektróda kerül a testre, 4 a végtagokra és 6 a mellkasra megfelelő sorrendben.
• A vizsgálat nem jár kockázattal, ma már rutinvizsgálatnak minősül, a vizsgálat értékelését szakorvos végzi.