EKG vizsgálat

EKG vizsgálat

1 perces olvasási idő
Szerző: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, általános orvostudomány
Az EKG vizsgálatok során a szív elektromos aktivitása által leadott jeleket megfigyelve kaphatunk pontos képet a szív egészségi állapotáról. Napjainkban már alapvető egészségügyi vizsgálatnak minősül, azonban olyan betegségeket tárhatunk fel segítségével, amik kezelés nélkül súlyos következményeket vonhatnak maguk után.

Mikor csinálnak EKG vizsgálatot?

Általában kardiológus vagy háziorvos írja ki ezeket a vizsgálatokat, főleg olyan esetekben, amikor mellkasi fájdalom, légszomj, hirtelen szívdobogás vagy szédülés érzés kiváltó okait szeretnénk megállapítani. Az eredmény számos betegségre utalhat annak függvényében, hogy a vizsgálaton kirajzolódott görbe mennyiben és hogyan tér el a normálistól. Ilyen betegségek lehetnek:

  • szívritmuszavarok (tachicardia, brachicardia, extraszisztolé)
  • szívkoszorúér betegségek
  • szívinfarktus
  • veleszületett szívhibák
  • szívizom károsodás
  • cardiomyopathiák (szívnagyobbodás, szívizom megvastagodása)
  • szívizomgyulladás (miocarditis)

EKG vizsgálatok fajtái:

  • Nyugalmi EKG: Ezt a vizsgálatot kényelmes fekvő pozícióban csinálják.
  • Terheléses EKG: Futópadon vagy szobabiciklin végzett vizsgálat. Akkor végzik, ha a beteg panaszai főleg terhelésre, testmozgásra jelentkeznek.
  • Ambuláns EKG: A vizsgálat során a beteg szívműködését egy vagy több napon keresztül folyamatosan nyomon követik egy hordozható készülékkel. Elsősorban szívritmuszavarok esetén alkalmazzák, vagy ha a tünetek rendszertelenül, kiszámíthatatlan időközönként jelentkeznek.

EKG vizsgálat menete

A nyugalmi EKG során a páciens mellkasát szabaddá kell tenni mind a ruházattól, mind a túl sok szőrtől. 12 elektróda kerül a testre, 4 a végtagokra és 6 a mellkasra megfelelő sorrendben. Az elektromosság megfelelő vezetése érdekében vagy megnedvesítik a bőrt, vagy egy speciális géllel kenik be az elektródák érintkezési felületénél. A betegnek hanyatt kell feküdni, mozdulatlanul és egyenletes légzéssel, beszéd nélkül. A vizsgálat előtt érdemes lehet a beteget pár percig pihentetni. Ezután a vizsgálat megkezdésével az elektródák érzékelik a szív által leadott elektromos jeleket, amiket az EKG gép rögzít és ezekből rajzol egy a diagnoszta számára értékelhető elektrokardiogrammot. A vizsgálat csupán pár percig tart és teljesen fájdalmatlan.

A terheléses EKG hasonlóan történik. Lényegi különbsége, hogy a pácienst nem nyugalmi helyzetben vizsgájuk, hanem testmozgás közben. A vizsgálatot általában szobabiciklin vagy futópadon végzik. Figyelik az aktivitás hatására fellépő változásokat a szív működésében és fizikai jeleit is.

A vizsgálat értékelését szakorvos végzi. A gép által alkotott hullámok több ismétlődő szakaszból állnak. Ezeknek a szakaszoknak a normálistól való eltérése alapján lehet következtetni a szívműködés hibáira. 

Komplikációk és hibafaktorok

A vizsgálat nem jár kockázattal, ma már rutinvizsgálatnak minősül. A készülék ugyan elektromosságot mér, de ő maga nem ad le, így teljesen veszélytelen. 

A vizsgálatok eredményei nem mindig 100% pontosságúak, így amennyiben felmerül bármilyen szív- és érrendszeri betegség gyanúja vagy lehetősége, többszöri ismételt és rendszeres EKG vizsgálat javasolt, esetleg más vizsgálat is szükséges lehet, mint például a szívultrahang.

(Gál Gréta Brigitta,  Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar)

Források:

Útmutató

  • Az EKG vizsgálatok során a szív elektromos aktivitása által leadott jeleket megfigyelve kaphatunk pontos képet a szív egészségi állapotáról. 
  • Általában kardiológus vagy háziorvos írja ki ezeket a vizsgálatokat, főleg olyan esetekben, amikor mellkasi fájdalom, légszomj, hirtelen szívdobogás vagy szédülés érzés kiváltó okait szeretnénk megállapítani. 
  • 12 elektróda kerül a testre, 4 a végtagokra és 6 a mellkasra megfelelő sorrendben.
  • A vizsgálat nem jár kockázattal, ma már rutinvizsgálatnak minősül, a vizsgálat értékelését szakorvos végzi. 
EKG vizsgálat - Részletesen a témáról
Hogyan kezdjünk el mozogni szívproblémák esetén?
A fizikai aktivitás alapvető fontosságú egészségünk fenntartásához, hiszen rendszeres testmozgással számos szervi betegség kialakulása megelőzhető, kezelhető. De hogyan fogjon bele a mozgásba az, akinek valamilyen szívbetegsége volt, vagy van?
Milyen neurológiai tüneteket okozhat a Covid-19?
Nagy nemzetközi kutatások tanulsága szerint a COVID-19 fertőzésen átesett betegek közel harmadánál mutatkoznak hosszútávú neurológiai, vagy pszichiátriai tünetek. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a neurológiai kivizsgálás jelentőségéről beszélt.
Mire figyeljünk, ha szívgyógyszereket szedünk?
Azok, akik szív-érrendszeri betegségük miatt gyógyszerrel tudják rendezni értékeiket, megállítani az állapotromlást, csökkenteni a tüneteiket, többnyire egy életen át tartó gyógyszerszedésre kell, hogy berendezkedjenek.
COVID-19 és stroke
A COVID-19 nagyobb valószínűséggel okozhat vérrögképződést, mint más szezonális fertőző betegségek. Hogyan csökkenthető a stroke kockázata?
Mit egyek, ha magas vérnyomásom van?
Magas vérnyomás esetén a táplálkozásnak jelentős szerepe van. Mérsékelni kell a túlzott zsír és koleszterin fogyasztását, a sóbevitelt, és az alkoholfogyasztást, valamint növelni a rostfogyasztást.
Hogyan előzhető meg a szívbetegségek kialakulása?
A szívbetegségek megelőzése mindig az egyén saját felelősségén múlik, mennyire figyel oda önmagára, és mennyire tartja fontosnak saját egészségét. Mit tehetünk a szívbetegségek megelőzéséért?
Mit tegyek, ha magas vérnyomás betegségre gyanakszom?
A magas vérnyomás (hipertónia) egy rendkívül gyakori és veszélyes népbetegség. A WHO legfrissebb adatai szerint 1.13 milliárd embert érint világszerte. Mit tegyünk, ha a magas vérnyomás tüneteit észleljük magunkon?
Hogyan táplálkozzunk a szív egészségéért?
Magyarországon a szív-és érrendszeri betegségek népbetegségnek számítanak, egészséges étrenddel azonban sokat tehetünk a megelőzésük érdekében. Mire figyeljünk, ha „szívbarát” módon szeretnénk táplálkozni?
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Hány típusa van az EKG vizsgálatnak?
Hasznos lehet
Hogyan értelmezzük a hematokrit értéket a vérképben?
Milyen információt ad a hematokrit érték a vérképben? Mikor indokolt a vizsgálata? Mi okozhatja a hematokrit érték eltérését a vérképben?
Mi okozhat hemoglobin szint csökkenést?
A hemoglobin a vér festékanyaga, feladata, hogy oxigént szállítson a tüdőből a szövetek felé. A hemoglobin mennyiségét vérvétellel lehet ellenőrizni.
Mire utal a csökkent Albumin-szint?
Az albumin az egyik legfontosabb fehérje, amit a máj termei, a szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlen. Mennyiségének eltérése befolyással van a vese- és májfunkcióra, mérésére...
Mellvizsgálat lépésről lépésre
Az emlők rendszeres önvizsgálatát érdemes havonta egyszer elvégezni, ugyanis ezzel a mellrák kialakulása korai stádiumban észlelhető, ami nagymértékben növeli a gyógyulási esélyeket. De hogyan tegyük...