Pitvarfibrilláció

Pitvarfibrilláció

1 perces olvasási idő
Szerző: Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
A pitvarfibrilláció (avagy pitvari remegés) az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, mely során a szív összehúzódása nem ritmusosan, hanem rendszertelenül és általában gyorsabban történik. A pitvarfibrilláció fennállhat tartósan, illetve jelentkezhet szakaszosan is.

Milyen tünetei lehetnek a pitvarfibrillációnak?

  • Szabálytalan és gyors szívdobogásérzet.
  • Verejtékezés, félelemérzet.
  • Fáradtság, szédülés, ritkán eszméletvesztés.
  • Nehézlégzés.
  • Mellkasi fájdalom.

Pitvarfibrilláció gyanúja esetén mi a teendő?

Amennyiben a jellemző panaszok alapján felmerül a pitvarfibrilláció lehetősége, érdemes minél hamarabb felkeresni a háziorvost, aki elvégzi az elsődleges vizsgálatokat és szükséges esetén beutalót ad kardiológiai kivizsgálásra. Gyakori heves szívdobogásérzés esetén a kivizsgálásig érdemes kerülni a túlzottan megerőltető, intenzív sportolást; a fokozott alkoholbevitelt és a koffeintartalmú italok fogyasztását. Pitvarfibrilláció gyanúja esetén a vizsgálatot nem szabad halogatni, mert a kezeletlen esetek súlyos szövődményekkel járhatnak (pl. stroke).

Hogyan diagnosztizálható a pitvarfibrilláció?

Alapvetően egyszerű EKG segítségével diagnosztizálható a pitvarfibrilláció, ám sok esetben a rutinszerűen elkészített EKG görbén éppen nem látszik a ritmuszavar – különösen az átmeneti, úgynevezett paroxizmális pitvarfibrilláció esetében. Ilyenkor Holter-EKG elvégzése szükséges, mely 24 órán (egyes estekben 48, 72 órán) keresztül rögzíti a szívből jövő elektromos jeleket, így nagyobb eséllyel lehet „elkapni” az esetleges ritmuszavarokat.

Diagnosztizált pitvarfibrilláció esetén kardiológiai szakvizsgálat javasolt. Egyéni mérlegelés alapján szükség lehet szívultrahang, terheléses EKG, illetve bizonyos esetekben koronária CT és/vagy szívkatéteres vizsgálat elvégzésére is.

Hogyan kezelhető a pitvarfibrilláció?

  • Gyógyszerekkel lehetséges a ritmus- és/vagy frekvenciakontroll.
  • Rendkívül fontos a tartós véralvadásgátló („vérhígító”) kezelés beállítása. Ezzel megakadályozható a ritmuszavar egyik legrettegettebb következménye, a kóros vérrögképződés és az ebből eredő szövődmények (pl. stroke) kialakulása.
  • Egyes esetekben szóba jöhet a ritmuszavar invazív, katéteres úton történő megszüntetése (katéteres abláció, úgynevezett pulmonális véna izoláció).
  • Akutan fellépő, súlyos tünetekkel járó pitvarfbrilláció esetén szóba jöhet elektromos kardioverzió elvégzése is. Ennek során rövid altatásban, megfelelő előkészítés után elektromos impulzussal próbálják meg visszaállítani a szabályos szívritmust.

Minden esetben fontos a diagnózis mihamarabbi felállítása és a szükséges kezelés megkezdése. Pitvarfibrilláció esetén nagyon fontos a rendszeres kardiológiai gondozás.

Útmutató

  • A pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, amelyre az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet: szabálytalan és gyors szívdobogásérzet, verejtékezés, félelemérzet, fáradtság, szédülés, ritkán eszméletvesztés, nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom.
  • A pitvarfibrillációt egyszerű EKG vagy Holter-Ekg készülékekkel diagnosztizálják, a kezelése többféle módon lehetsége, amelyről minden esetben a kezelőorvos dönt.
  • Pitvarfibrilláció esetén nagyon fontos a rendszeres kardiológiai gondozás.
Hasznos lehet
Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?
Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más...
Nem csak a hőség, a mája miatt is lehet kimerült, étvágytalan
Úgy érzi, alig van ereje, étvágya, esetleg fogyott és fáj a hasa? Ez nem csak azért lehet, mert nehezen viseli a kánikulát, nem ivott eleget, esetleg hőkimerültsége van, de májproblémára is...
Mit kezdhetünk a kiújuló húgyúti fertőzéssel?
Felfázásnak nevezzük, de valójában húgyúti fertőzés vagy cisztitisz a neve annak a kínzó tünetekkel járó betegségnek, amely sok nőt visszatérően érint. De vajon mi köze a kiújulásnak a nyári...
Mióma a menopauza után - kell-e aggódni?
A méhmióma egy döntően jóindulatú szövetburjánzás a méhben és annak környékén, amelynek ahhoz, hogy növekedni tudjon, ösztrogénre van szüksége. Ezért tehát a menopauza után, amikor az ösztrogénszint...