Mit is nevezünk szívelégtelenségnek?

A szív a keringési rendszerünk központja, fő feladata, hogy tápanyagban gazdag vérrel és oxigénnel lássa el szervezetünk összes létfontosságú szervét. A szív négy üregből épül fel – két pitvarból és két kamrából. A szív bal oldala felelős azért, hogy az oxigéndús vért a tüdőből összegyűjtse és a szervezet felé továbbítsa. Ha bal kamra nem működik megfelelően és a szív nem képes hatékonyan pumpálni a szervezet számára szükséges vért, akkor szívelégtelenség lép fel. Az ebben a betegségben érintettek már egy olyan enyhébb fizikai megterheléstől is kimerültnek érezhetik magukat, mint például a lépcsőzés vagy egy rövid séta.

Tünetekkel járó vagy tünetmentes szívelégtelenség?

A bal kamra működészavarának két típusa van.

• A szisztolés, azaz a tünetekkel járó bal kamrai működészavar: amikor nem megfelelő mennyiségű vért pumpál a szív az erekbe, mert nem tud jól összehúzódni a szívverések alatt. Ez a meglehetősen gyakori kór a felnőtt lakosság 2-3%-ánál fordul elő, vagyis Magyarországon körülbelül 150-200 ezren élnek ezzel a betegséggel.
• A másik fajtája diasztolés, vagyis a tünetmentes bal kamrai működészavar, ami azt jelenti, hogy a szív nem tud ellazulni a szívverések között. Ennek következményeként megvastagodik a szívfal, és kialakul az ún. merev szív jelenség. Ez a fajta működési zavar nagyjából ugyanannyi embert, a lakosság 2-3 %-át érinti.

Kiket érinthet leginkább?

A diasztolés szívelégtelenség egy hosszú távú (krónikus) állapot, amely kétszer annyi nőt érint, mint férfit, továbbá nagyobb valószínűséggel fordul elő az életkor előrehaladtával – a 65-70 évesnél idősebb emberek akár 5-10 százalékánál is felléphet ez a fajta szívelégtelenség.

Ki számít veszélyeztetettnek?

A legtöbb szívelégtelenségben szenvedő embernek már a betegség kialakulását megelőzően is volt valamilyen szívbetegsége. Az alábbi állapotok fokozhatják a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát:

• Magas vérnyomás,
• koszorúér- vagy szívbillentyű-problémák,
• szívizomgyulladás,
• obstruktív alvási apnoe,
• elhízás,
• diabétesz
• a mozgásszegény életmód.

Mit tehetünk?

A fenti állapotok megelőzése, kezelése, már apró életmódbeli változtatásokkal lehetséges - a fogyás, a testmozgás, a só mennyiségének csökkentése az étrendben vagy a stressz kezelése jelentősen javíthatják az életminőségét.