Dr. Kenézlői Eszter gyermek- és ifjúságpszichiáter, a klinika PhD-hallgatója – akitől a program és a kapcsolódó kutatás alapötlete származik – ismerteti: a kalandterápia, amelynek mások mellett Amerikában, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban is nagy hagyományai vannak, innovatív és izgalmas eszköz arra, hogy a pácienseket ki lehessen mozdítani a négy fal közül, a természet gyógyító közegét a terápia szolgálatába állítva.

Kiknek ajánlott?

A természet- és kalandterápiát az intézményben már évek óta jól működő úgynevezett sémacsoportterápiás programba integrálták, ahol például személyiségzavarban, evészavarokban, szorongásban, depresszióban szenvedőket, illetve  krónikus önsértést és öngyilkosságot megkísérlőket kezelnek négy hetes bentlakásos osztályos terápiás rezsimben.

Miben más a kalandterápia a többi terápiához képest?

A természet- és kalandterápia nagyon jól illeszkedik ebbe a csoportterápiás programba, hiszen a csoportterápia résztvevői az intézet falain kívül heti két napot a Budai-hegységben töltenek, majd később egy hétvégére elutaznak egy szokatlan, kihívásokat teremtő, teljesen civilizációmentes erdei környezetbe a Börzsönybe, ahol természet-terápiás, egyéni és kooperációra épülő gyakorlatokban vesznek részt. Ez az új helyzet és a közös élmények erőteljesen csökkentik a kirekesztettséget, izolációt, és növelik a kompetenciaérzést. A sokféle feladat között szerepelnek például alacsonykötél-pályás gyakorlatok vagy fára mászás is, melyek közben a résztvevők a többiekre támaszkodnak, vagyis megtapasztalják a bizalom érzését, illetve többféle stresszoldó, mindfullness gyakorlatot is végeznek. A választható kihívások réven megtapasztalhatják az önkontrollt, az autonómia visszanyerésének érzését is.

Kombinálható terápiák

A természet- és kalandterápiás program kidolgozásában a Semmelweis Egyetem együttműködő partnere a Magyar Tapasztalati Tanulás Alapítvány. Rákár-Szabó Natália pszichológus, a szervezet egyik vezetője szerint a kalandterápia olyan aktivitásalapú módszer, ami jól kombinálható például a kognitív terápiával, a strukturális családterápiával is. A szabad ég alatt történő célirányos viselkedés- és készségfejlesztés fontos eleme – azon túl, hogy aktivitásokat kínálnak a pácienseknek –, hogy  ezeket a közösen megélt élményeket együtt dolgozzák fel, beszélik meg a tapasztalatokat, élményeket, tanulságokat.

Miért működik?

Számos kutatás igazolja, hogy a természeti közeg, a természet hangjai, a madárcsicsergés, a tenger vagy zöld növényzet látványa aktiválja a jutalomközpontot az agyban, és ellazult, nyugodt állapotot vált ki az emberekben – teszi hozzá dr. Unoka Zsolt.