Prosztata biopszia

A prosztata biopszia során a prosztatából nyerünk szövetmintát elemzésre, amelyre általában emelkedett PSA és rektális digitális vizsgálat (végbélen keresztüli tapintási lelet) alapján felmerült prosztatarák gyanúja esetén kerül sor. Célja, hogy igazolja vagy kizárja a prosztatarák jelenlétét.

A vizsgálat menete

A biopszia körülbelül 10 percet vesz igénybe és történhet helyi lidokainos érzéstelenítésben, maszkos inhalációs bódításban vagy szükség esetén rövid altatásban. A biopszia hazánkban a legtöbb intézményben transzrektális (végbélen keresztül) úton történik ultrahang célzás segítségével. A beavatkozás során egy rektális UH vizsgálófejet helyeznek a végbélbe és a prosztatából vékony biopsziás tű segítségével általában 10 mintát vesznek térképszerűen. Gáton keresztül is lehetséges mintát venni, szintén UH célzás segítségével, ebben az esetben a tű nem bélfalon áthatolva jut el a prosztatához, hanem a gát bőrén keresztül.

A leggyakoribb szövődmények

A beavatkozást követően előfordulhat véres vizelet, ami általában egy-két órán belül magától megszűnik. Amennyiben nem, vagy vizelési képtelenség alakulna ki, húgycsövön át bevezetett hólyagtatéter kerülhet behelyezésre. Elenyészően ritkán olyan mértékű vérvizelés jelentkezik, mely további beavatkozásokat igényel. Elhúzódó vizelési képtelenséggel és ebből adódóan tartós katéter viseléssel is lehet számolni. Gyakran véres ondóürítés léphet fel a műtétet követően, ami néhány nap után spontán megszűnik (ritka esetben hetekig is fennmaradhat). A végbél körül elhelyezkedő aranyeres csomókból szintén vérzés keletkezhet, ami legtöbbször magától megszűnik, ellenkező esetben sebészi beavatkozás válhat szükségessé, akár a végbél tamponálására is sor kerülhet.

A prosztata biopszia egyik legsúlyosabb szövődménye a biopsziát követően kialakuló fertőzés (0-6,3%) mely életet veszélyeztető szepszishez is vezethet, ilyenkor kórházban történő antibiotikum kezelésre van szükség. Súlyosabb vizelési képtelenséggel társuló esetben a has felől behelyezett katéter alkalmazására is sor kerülhet. A fertőzés szövődményeként a prosztatában tályog, illetve mellékhere vagy heregyulladás is kialakulhat, ami elhúzódó gyógyszeres, illetve szükség esetén műtéti kezelést teszi szükségesség.

A szövődmények elkerülése 

A biopsziát megelőzően a kezelőorvost tájékoztatni kell az elmúlt fél évben zajlott húgyúti fertőzésekről, az emiatt alkalmazott antibiotikum kezelésről, valamint az elmúlt fél év során bármilyen okból szedett antibiotikumokról. Amennyiben a beteg vizelet és széklet tenyésztési eredménye vagy társbetegségei indokolják, elhúzódóbb (több napos) kezelés is alkalmazható. A transzrektális prosztata biopsziák esetén a rectum betadinnal történő tisztítása is előnyös, csökkenti a fertőzéses komplikációk számát.

Kiknek ajánlott a szűrés?

Az 50 év feletti férfiaknál gyakoribb a prosztatarák előfordulása, ezért számukra indokolt az éves kontroll. Amennyiben a családban már előfordult prosztatarák, érdemes sűrűbben is felkeresni a kezelő orvost. A 20-30-as korosztálynak is ajánlott legalább 2-3 évente megjelennie a szűréseken. Nehézkes vizelés, gyakori vizelési inger, csípő érzés, fájdalom esetén azonnal szakorvoshoz kell fordulni.

(WEBBeteg- Dr. Nagy Károly)

Útmutató

• A prosztata biopszia az egyik leggyakrabban végzett beavatkozás az urológiában.
• Prosztata biopsziára általában emelkedett PSA és rektális digitális vizsgálat alapján felmerült prosztatarák gyanúja esetén kerül sor.
• A biopszia körülbelül 10 percet vesz igénybe.
• Biopszia csak megfelelő és alapos indikáció esetén javasolt, melyről kezelőorvosa dönt.