Tüdőembólia

Tüdőembólia

1 perces olvasási idő
Szerző: doktorGO, egészség okosan
Tüdőembólia abban az esetben alakul ki, ha vérkeringésbe képződött vagy oda került vérrög a véráramba kerül és valamelyik artériát elzárja, kezelése minden esetben orvosi feladat.

A tüdőembólia gyakran előforduló tüdőbetegség, amelyet legtöbbször a mélyvénás trombózis vált ki, ezért minden olyan esetben számítanunk kell a kialakulására, amikor trombózist észlelünk vagy tudjuk, hogy a beteg életmódja, genetikája, stb. kedvező körülményeket biztosít annak megjelenésére. Ilyenek lehet egy hasi műtét, szülés utáni gyermekágy, alsó végtag trombózis, de megnövekedhet a veszély a hosszú ideje fekvő szívbetegeknél is.

A tüdőembólia fokozott veszélyt jelent azoknál,

  •     akiknek trombózisa van,
  •     akik a közelmúltban műtéten estek át,
  •     akik sokáig mozdulatlanul fekszenek,
  •     akik daganatos betegségben szenvednek,
  •     akik nőihormon-tartalmú gyógyszert (pl. fogamzásgátló tablettát) szednek,
  •     akik dohányoznak,
  •     akiknek a családjában már fordult elő trombózis vagy embólia.

Vegye komolyan a tüneteket!

Amennyiben a tüdőverőér fő ágát zárja el a vérrög, a beteg néhány légvétel után meghal, ha a kisebb ága „tömődik el”, a páciens nehézlégzést, köhögést, véres köpetet vagy oldalszúrást tapasztalhat, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. A kezelés és a gyógyulás után életmódbeli változtatásokkal (pl. rendszeres mozgás, egészséges táplálkozás) előzhetjük meg újbóli kialakulását.

Útmutató

  • Tüdőembólia esetén a vérkeringésbe képződött vagy oda került vérrög a véráramba kerül és valamelyik artériát elzárja, ezért kezelése minden esetben orvosi ellátást igényel.
  • Tüdőembólia gyanúja esetén, minden esetben forduljunk orvoshoz, ugyanis kezeletlenül hagyva, akár halálos kimenetelű is lehet.
  • A kezelés és a gyógyulás után, életmódbeli változtatásokkal előzhetjük meg újbóli kialakulását.
Tüdőembólia - Részletesen a témáról
Poszt-Covid tünetek, amivel érdemes orvoshoz fordulni
A koronavírus-járvány ugyan lecsengőben, ám a fertőzésen átesettek körében sokan még mindig a betegség szövődményeitől szenvednek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont főorvosát az elmúlt időszak tapasztalatairól kérdeztük.
Milyen gyakran javasolt a tüdőszűrés?
Milyen időközönként javasolt a tüdőszűrés? Milyen foglalkozások esetén érdemes fokozottabban odafigyelni a rendszeres szűrésre? Milyen tünetekre figyeljünk? Összeszedtük a tüdőszűréssel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.
Mikor érdemes mellkas röntgent végezni?
A mellkas röntgen a mellkast érintő betegségek tisztázására szolgáló leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszer, de megelőző vizsgálatként panaszmentesen is alkalmazható. Milyen betegségek gyanúja esetén lehet indokolt?
Hasznos lehet
A COVID-, influenza- és RSV-oltások időzítése ősszel
Szinte mindenkinek érdemes kapnia éves influenza elleni védőoltást, és a 75 év feletti felnőtteknek javasolt lehet az RSV-oltás is. De mi a helyzet a COVID elleni vakcinákkal?
A székrekedés növelheti a szívproblémákat?
Egy tanulmány szerint a székrekedés nemcsak kényelmetlenséget és puffadást okoz, hanem növelheti a szívproblémák kockázatát is. De miről is van szó valójában?
Előfordulhat, hogy ezek a tünetek is a Covid jelei
A járvány első éveiben a gyakori tünetek közé tartozott a torokfájás, az íz- és szaglás elvesztése és a láz. Ahogy egyre több alvariáns jelent meg, néhány kevésbé nyilvánvaló tünet is egyre inkább...
Mikor veszélyes az alacsony vérnyomás?
Az alacsony vérnyomást (hipotenzió) – 90/60 higanymilliméter (Hgmm) alatti értéket – a szakemberek nem tekintik súlyos problémának, mert ritkán okoz gondot. Néhány alacsony vérnyomásban szenvedő...