Tüdőembólia

Tüdőembólia

1 perces olvasási idő
Szerző: doktorGO, egészség okosan
Tüdőembólia abban az esetben alakul ki, ha vérkeringésbe képződött vagy oda került vérrög a véráramba kerül és valamelyik artériát elzárja, kezelése minden esetben orvosi feladat.

A tüdőembólia gyakran előforduló tüdőbetegség, amelyet legtöbbször a mélyvénás trombózis vált ki, ezért minden olyan esetben számítanunk kell a kialakulására, amikor trombózist észlelünk vagy tudjuk, hogy a beteg életmódja, genetikája, stb. kedvező körülményeket biztosít annak megjelenésére. Ilyenek lehet egy hasi műtét, szülés utáni gyermekágy, alsó végtag trombózis, de megnövekedhet a veszély a hosszú ideje fekvő szívbetegeknél is.

A tüdőembólia fokozott veszélyt jelent azoknál,

  •     akiknek trombózisa van,
  •     akik a közelmúltban műtéten estek át,
  •     akik sokáig mozdulatlanul fekszenek,
  •     akik daganatos betegségben szenvednek,
  •     akik nőihormon-tartalmú gyógyszert (pl. fogamzásgátló tablettát) szednek,
  •     akik dohányoznak,
  •     akiknek a családjában már fordult elő trombózis vagy embólia.

Vegye komolyan a tüneteket!

Amennyiben a tüdőverőér fő ágát zárja el a vérrög, a beteg néhány légvétel után meghal, ha a kisebb ága „tömődik el”, a páciens nehézlégzést, köhögést, véres köpetet vagy oldalszúrást tapasztalhat, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. A kezelés és a gyógyulás után életmódbeli változtatásokkal (pl. rendszeres mozgás, egészséges táplálkozás) előzhetjük meg újbóli kialakulását.

Útmutató

  • Tüdőembólia esetén a vérkeringésbe képződött vagy oda került vérrög a véráramba kerül és valamelyik artériát elzárja, ezért kezelése minden esetben orvosi ellátást igényel.
  • Tüdőembólia gyanúja esetén, minden esetben forduljunk orvoshoz, ugyanis kezeletlenül hagyva, akár halálos kimenetelű is lehet.
  • A kezelés és a gyógyulás után, életmódbeli változtatásokkal előzhetjük meg újbóli kialakulását.
Tüdőembólia - Részletesen a témáról
Poszt-Covid tünetek, amivel érdemes orvoshoz fordulni
A koronavírus-járvány ugyan lecsengőben, ám a fertőzésen átesettek körében sokan még mindig a betegség szövődményeitől szenvednek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont főorvosát az elmúlt időszak tapasztalatairól kérdeztük.
Milyen gyakran javasolt a tüdőszűrés?
Milyen időközönként javasolt a tüdőszűrés? Milyen foglalkozások esetén érdemes fokozottabban odafigyelni a rendszeres szűrésre? Milyen tünetekre figyeljünk? Összeszedtük a tüdőszűréssel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.
Mikor érdemes mellkas röntgent végezni?
A mellkas röntgen a mellkast érintő betegségek tisztázására szolgáló leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszer, de megelőző vizsgálatként panaszmentesen is alkalmazható. Milyen betegségek gyanúja esetén lehet indokolt?
Hasznos lehet
Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
Amikor valakinél a kardiológus felállítja a magas vérnyomás diagnózisát, felmerülhet a kérdés, hogy vajon meddig kell szedni a felírt magas vérnyomás gyógyszert? Élete végéig? Ha egyszer beáll a jó...
Mi a különbség a bipoláris és a major depresszió közt?
Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét...
Az éjszakai falásroham - nem csak a hízás miatt probléma
Aki este, lefekvés előtt vagy akár az éjszaka közepén felébredve érzi úgy, hogy enni kell és ezt meg teszi, nem csak a lelkiismeret-furdalással és a testsúlygyarapodás kockázatával számolhat, de akár...
Másodlagos parkinsonizmus: mit jelent és mit lehet vele kezdeni?
A Parkinson-kór a parkinsonizmus (vagy Parkinson szindróma) leggyakoribb formája, azonban míg a Parkinson-kór elsődleges oka a dopamint termelő idegsejtek degenerációja, addig a parkinsonizmus számos...