Tüdőszűrés

Tüdőszűrés

1 perces olvasási idő
Szerző: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, általános orvostudomány
A tüdőszűrés (másnéven mellkasröntgen), olyan képalkotó eljárás, melynek során vizsgálhatóak elsősorban a tüdők és a mellhártya elváltozásai, emellett tisztább képet kaphatunk a tüdő érrendszeréről, a szív bizonyos megnagyobbodásáról, illetve a bordák hátsó részeiről.

A szűrés menete

A páciens a vizsgálat előtt felső testéről minden ruhát eltávolít az ékszerekkel egyetemben, ugyanis a nyaklánc hagyhat olyan árnyékot a röntgen képen, amely álpozitív eredményt vonhat maga után. A röntgenfelvételhez az asszisztens állítja be a beteget, derekára pedig egy sugárvédő kötényt helyez. Fontos, hogy a beteg a vizsgálat közben mozdulatlan maradjon és kövesse a légzésre vonatkozó utasításokat. A vizsgálat teljesen fájdalommentes, az egyedüli kényelmetlenséget a páciens előtti röntgenfal hidegsége okozhatja.

Eredmény

Minden esetben írásos lelet készül, melyet a páciens a vizsgálat végén kézhez kap. Az eredmény általában könnyen értelmezhető, leírja a vizsgálat során talált elváltozás(ok) méretét, elhelyezkedését, szerkezetét, valamint, hogy milyen további vizsgálatok szükségesek. Ez jelenthet ultrahangos vizsgálatot, citológiai mintavételt. Az ultrahang elsősorban a májáttétek kizárásához szükséges. 

Citológiai vizsgálat

A szövettani vagy citológiai (sejttani) vizsgálathoz mintát kell venni a daganatból, mely történhet hörgőtükrözéssel (bronhoszkópia), vagy a mellkasfalon át a daganatba vezetett vékony tűvel. A bronhoszkópia a légcsőnek és ágainak, a hörgőknek belülről való megtekintését jelenti. A  felnőtteknél használt műszer 6 mm-nél vékonyabb, üvegszáloptikás hajlékony eszköz. A vizsgálat általában helyi érzéstelenítéssel, ritkán altatásban történik. A műszert az orr, torok és gége lidocain spray-el történő érzéstelenítése után orron vagy szájon át vezetik a gégén át a légcsőbe majd a hörgőkbe. A bronhoszkópia fájdalmatlan. Az érzéstelenítés során a torokban csípő érzés, gombócérzés, olykor hányinger jelentkezik. A vizsgálat alatt fellépő köhögés a műszeren át beadott érzéstelenítővel megszüntethető. A vizsgálat ideje 2-5 perc.

(Madai Alexandra, Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar)

Források:

Útmutató

  • A tüdőszűrés (másnéven mellkasröntgen), olyan képalkotó eljárás, melynek során vizsgálhatóak elsősorban a tüdők és a mellhártya elváltozásai, emellett tisztább képet kaphatunk a tüdő érrendszeréről, a szív bizonyos megnagyobbodásáról, illetve a bordák hátsó részeiről.
  • A vizsgálat ingyenes, teljesen fájdalommentes, az egyedüli kényelmetlenséget a páciens előtti röntgenfal hidegsége okozhatja.
  • Minden esetben írásos lelet készül, melyet a páciens a vizsgálat végén kézhez kap. 
Tüdőszűrés - Részletesen a témáról
Mit tehetünk a hozzátartozónkért, ha IPF beteg?
A család és a hozzátartozók sokat segíthetnek abban, hogy az IPF betegség miatt megváltozott életminőség és a mindennapi tennivalók fizikai és lelki terhe minél kevésbé háruljon a betegre. Hogyan?
Lehetek-e tüdőrákos, ha nem dohányzom?
Sokan úgy gondolják, hogy őket nem fenyegeti a tüdőrák, hiszen nem dohányoznak, azonban a valós helyzet más. Életmentő lehet a korai szűrés, ezért minden esetben figyeljünk a tünetekre, ugyanis nem minden írható a koronavírus számlájára.
Mit tehetünk, ha tüdőfibrózisban szenvedünk?
Jelenleg nincs ismert gyógymód a tüdőfibrózisra, azonban a megfelelő terápia lassíthatja a betegség előrehaladását. Az alábbi tanácsok betartásával javítható a betegek életminősége.
Mit tehetünk, ha megjelennek a COPD tünetei?
A WHO adatai szerint a COPD a harmadik vezető halálok világszerte, amely 3,23 millió ember haláláért felelős. Magyarországon a COPD-s betegek száma meghaladhatja a félmilliót, de a betegeknek csak mintegy egyharmada kap kezelést a diagnózis hiánya miatt. Mit tehetünk, ha kiderül, hogy érintettek vagyunk?
Hogyan lesz a légszennyezésből stroke?
A stroke kialakulását valószínűsítő kockázati tényezők rangsorában a légszennyezés a hetedik helyen áll; ez százalékban kifejezve azt jelenti, hogy a stroke megbetegedések 21 százalékát a légszennyezettség váltja ki. De hogyan lesz a légszennyezésből stroke?
Milyen gyakran javasolt a tüdőszűrés?
Milyen időközönként javasolt a tüdőszűrés? Milyen foglalkozások esetén érdemes fokozottabban odafigyelni a rendszeres szűrésre? Milyen tünetekre figyeljünk? Összeszedtük a tüdőszűréssel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.
Hasznos lehet
Milyen gyakran javasolt a tüdőszűrés?
Milyen időközönként javasolt a tüdőszűrés? Milyen foglalkozások esetén érdemes fokozottabban odafigyelni a rendszeres szűrésre? Milyen tünetekre figyeljünk? Összeszedtük a tüdőszűréssel kapcsolatos...
Mi okozhatja a vizelet elszíneződését?
A vizelet a vesék kiválasztó működésének eredménye, mely egészséges körülmények között víztiszta, szalmasárga színű. Előfordulhatnak azonban olyan állapotok, melyek a vizelet színének megváltozását...
Mire jó a Doppler-vizsgálat?
A nyaki Doppler-ultrahang vizsgálattal már a kismértékű érelmeszesedés, érszűkület, értágulat, illetve az agyi keringési zavarok is kimutathatóak, és ezzel megelőzhetővé válnak. Mikor javasolt a...
Milyen esetekben javasolt a hasi ultrahang elvégzése?
A hasi ultrahang az egyik leggyakrabban végzett radiológiai vizsgálat, mellyel képet kaphatunk a has és a kismedence szerveiről, esetleges eltéréseiről. Lássuk, milyen panaszok esetén indokolt a...