Hogyan támogatják a vízoldékony rostok az egészségünket?

Hogyan támogatják a vízoldékony rostok az egészségünket?

Hogyan támogatják a vízoldékony rostok az egészségünket?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.07.20.
Szerző: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dietetika
A vízoldékony rostok hatása összetett. Kémiai tulajdonságaik (vízfelvétel, viszkozitás, gélképzés) mellett legtöbbjük tápanyag a bélflóra számára. A feldolgozás és a hőkezelés ronthatja „képességeiket”, ezért forrásaikat minél természetesebb formában fogyasszuk.
  • Víz felvételével teltségérzetet okoznak, az emésztőrendszeri hormonháztartásra hatva lassítják a gyomorürülést és az emésztőnedvek elválasztását. Ezzel segítenek a testtömeg megtartásában és az elhízás kezelésében.
  • A gélképzéssel lassítják, egyenletesebbé teszik a glükóz felszívódását a vékonybélben, ezzel mérséklik az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést.
  • Csökkentik a béltartalom áthaladási idejét, és a vízben oldható káros anyagok egy része is kiürül velük. Ezzel hozzájárulhatnak a vastagbél- és végbélrák megelőzéséhez.
  • A gélképző rostok megkötik és kiürítik a koleszterin és a koleszterintermeléshez használt epesavak egy részét. A koleszterinszintre gyakorolt kedvező hatás révén csökkenthetik a szív- és érrendszeri elváltozások kockázat.
  • A fermentáció során termelődő zsírsavak táplálják a bélfal hámsejtjeit, és hozzájárulnak az emésztőrendszeri immunfunkció megfelelő működéséhez, a gyulladásos folyamatok gátlásához.
  • A vízoldékony rostok egy része prebiotikus, azaz segíti a bélben élő hasznos baktériumok aktivitását, szaporodását, így közvetve gátolja a káros mikroorganizmusok térnyerését.

A gyors gázképződés miatt érzékeny emésztőrendszer esetén akár kisebb mennyiségük is okozhat felfúvódást, puffadást, szelességet, hasmenést. A vízben oldódó rostokban gazdag étrendnél is fontos a megfelelő folyadékbevitel.

Vízben oldódó élelmi rostok forrásai

Vízben oldódó élelmi rostok forrásai a zöldségek (köztük a sárgarépa, cékla és a tökfélék), a gyümölcsök (például alma, banán, birsalma, málna, ribizli, szőlő), a zab és a száraz hüvelyesek.

  • Oligoszacharidok (3-9 cukorból álló szénhidrátok) vannak az articsókában, búzában, csicsókában, cikóriában, hüvelyesekben és a hagymafélékben.
  • Inulint találunk a csicsóka és cikória mellett a banánban, hagymafélékben és a spárgában.
  • Béta-glükán nagyobb mennyiségben a zabban és árpában található.
  • Rezisztens keményítő van a hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, zöld banánban, valamint a főzés után kihűlt burgonyában és rizsben.
  • Az otthoni sütés és befőzés során bevethető élelmi rostok az agar-agar és a pektin.
  • Újszerű, „tömény” rostforrás a konjac liszt (glükomannán) és az útifűmaghéj (psyllium).
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Szerző: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dietetika Megjelenés dátuma: 2022.07.20.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Hogyan készüljünk fel egy nagyműtétre?
A Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján elindult már egy olyan szakmai program, ami azt szeretné megértetni a betegekkel, hogy műtétjük sikere nemcsak magán...
Melyek a leggyakoribb idegrendszeri tünetek?
Az idegrendszer különböző sérülései, megbetegedései jellegzetes idegrendszeri (neurológiai) tüneteket eredményezhetnek. Vegyük sorra, melyek a leggyakrabban előforduló idegrendszeri tünetek.
Milyen étrendet kövessünk poszt-COVID fennállása esetén?
A poszt-COVID-19 szindrómához számos tünet társul, köztük sok táplálkozással kapcsolatos probléma, amelynek megoldásában dietetikus szakember egyénre szabott segítséget tud nyújtani. Mire figyeljünk...
Audiometria
Mikor érdemes bejelentkezni audiometria vizsgálatra? Mire számíthatunk ilyenkor? Kérdések és válaszok az audiometriáról.