Hogyan támogatják a vízoldékony rostok az egészségünket?

Hogyan támogatják a vízoldékony rostok az egészségünket?

Hogyan támogatják a vízoldékony rostok az egészségünket?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.07.20.
Szerző: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dietetika
A vízoldékony rostok hatása összetett. Kémiai tulajdonságaik (vízfelvétel, viszkozitás, gélképzés) mellett legtöbbjük tápanyag a bélflóra számára. A feldolgozás és a hőkezelés ronthatja „képességeiket”, ezért forrásaikat minél természetesebb formában fogyasszuk.
  • Víz felvételével teltségérzetet okoznak, az emésztőrendszeri hormonháztartásra hatva lassítják a gyomorürülést és az emésztőnedvek elválasztását. Ezzel segítenek a testtömeg megtartásában és az elhízás kezelésében.
  • A gélképzéssel lassítják, egyenletesebbé teszik a glükóz felszívódását a vékonybélben, ezzel mérséklik az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést.
  • Csökkentik a béltartalom áthaladási idejét, és a vízben oldható káros anyagok egy része is kiürül velük. Ezzel hozzájárulhatnak a vastagbél- és végbélrák megelőzéséhez.
  • A gélképző rostok megkötik és kiürítik a koleszterin és a koleszterintermeléshez használt epesavak egy részét. A koleszterinszintre gyakorolt kedvező hatás révén csökkenthetik a szív- és érrendszeri elváltozások kockázat.
  • A fermentáció során termelődő zsírsavak táplálják a bélfal hámsejtjeit, és hozzájárulnak az emésztőrendszeri immunfunkció megfelelő működéséhez, a gyulladásos folyamatok gátlásához.
  • A vízoldékony rostok egy része prebiotikus, azaz segíti a bélben élő hasznos baktériumok aktivitását, szaporodását, így közvetve gátolja a káros mikroorganizmusok térnyerését.

A gyors gázképződés miatt érzékeny emésztőrendszer esetén akár kisebb mennyiségük is okozhat felfúvódást, puffadást, szelességet, hasmenést. A vízben oldódó rostokban gazdag étrendnél is fontos a megfelelő folyadékbevitel.

Vízben oldódó élelmi rostok forrásai

Vízben oldódó élelmi rostok forrásai a zöldségek (köztük a sárgarépa, cékla és a tökfélék), a gyümölcsök (például alma, banán, birsalma, málna, ribizli, szőlő), a zab és a száraz hüvelyesek.

  • Oligoszacharidok (3-9 cukorból álló szénhidrátok) vannak az articsókában, búzában, csicsókában, cikóriában, hüvelyesekben és a hagymafélékben.
  • Inulint találunk a csicsóka és cikória mellett a banánban, hagymafélékben és a spárgában.
  • Béta-glükán nagyobb mennyiségben a zabban és árpában található.
  • Rezisztens keményítő van a hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, zöld banánban, valamint a főzés után kihűlt burgonyában és rizsben.
  • Az otthoni sütés és befőzés során bevethető élelmi rostok az agar-agar és a pektin.
  • Újszerű, „tömény” rostforrás a konjac liszt (glükomannán) és az útifűmaghéj (psyllium).
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Szerző: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dietetika Megjelenés dátuma: 2022.07.20.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Mennyi rostra van szüksége egy felnőtt szervezetnek?
A rostoknak kiemelt szerepük van az egészségmegőrzésben, a betegségmegelőzésben, és az immunrendszerünk megfelelő működésében is. Zalai Noémi, a Toman Diet dietetikus szakértője összefoglalta a...
Fibromyalgia
A fibromyalgia egy összetett betegség, ami fájdalmat, fáradtságot és kognitív problémákat is okozhat, ezért jelentősen ronthatja az életminőséget. Mi okozza? Milyen tünetei lehetnek még, és mit...
Könnyezés
A könnyek biztosítják, hogy a szemed megfelelő mértékben nedves legyen, ami a jó látáshoz és általánosan a komfortérzetedhez elengedhetetlen.
Széklettranszplantáció
Hogyan zajlik a széklet-transzplantáció? Milyen betegségek esetén lehet rá szükség? Ki lehet donor? Kérdések és válaszok a széklettranszplantációról.