Ezek a betegségek szinte rettegésben tartják az érintetteket, és legtöbbször – látszólag – indokolatlanul sújtanak le. Erős fájdalmat okoznak, ellehetetleníthetik a társas összejöveteleket, felülírhatják a hétköznapi szokásokat. A Mindennapi Pszichológia Magazin legújabb számában Leindler Milán pszichológus elemzi, hogy milyen lelki hatások okozhatják a rejtélyes bélgyulladásokat.

Lelki hatás állhat a betegségek hátterében

A bélbetegség több válfaja ismert, így például az IBS (irritábilis bél szindróma), az IBD (a bélrendszert érintő gyulladás, amely csak Európában 2,5 millió ember életét keseríti meg), a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás), vagy a Crohn-betegség. Mindegyik súlyos pszichés terhet jelent az érintettekre nézve, az IBD például megháromszorozza a depresszió előfordulásának valószínűségét. Nem véletlen, hogy a pszichológusokat régóta érdekli, hogy vajon milyen személyiségbeli jellemzőkkel vagy környezeti tényezőkkel bírnak a betegek. Egy biztos: a sokféle tünet mögött vannak pszichés okok és traumatikus életesemények is.

Hogyan függ össze a szorongás és az emésztés?

„Számos kutatás egybehangzóan kimutatta, hogy a krónikus betegségben szenvedők hajlamosabbak a szorongásra, ráadásul ez kétirányú folyamat, hiszen az az érintettek – az állapotuk miatt – gyakrabban élnek meg intenzív szorongást” – mondta el Leindler Milán. Hozzátette: amikor szorongunk, az emésztés inaktívabbá válik, emiatt pedig nem tudunk normális mértékben regenerálódni, és még az immunrendszerünket is elnyomjuk.

A korai életesemények határozhatják meg a betegség felbukkanását

Az, hogy ki mennyire hajlamos a szorongásra részben genetikai, részben pedig a korai életesemények formálják. De vajon mennyire predesztinál mindent egy traumatikus életesemény arra, hogy krónikus bélbetegséget alakítsunk ki? „Természetesen önmagában nem, ám van pár beszédes adatunk. A colitis ulcerosa kialakulásának esélye például több mint kétszerese a szexuális bántalmazást elszenvedőknél. Az érintettek háromnegyede említ valamilyen traumát a múltból, legalább fele érzelmi bántalmazást, de a fizikai bántalmazás mértéke is magasabb, mint az átlagpopulációban” – magyarázza a MiPszi hasábjain Leindler Milán.

A szakértő kifejtette: a korai negatív életesemények, bántalmazások hozzájárulnak ahhoz, hogy kialakuljon az érzelmek elfojtása. Ha valakit bántanak, akkor megtanulja, hogy senki nem kíváncsi az érzéseire, ezért jobbnak látja inkább magában tartani őket. Az IBS-ben szenvedők 70%-a ilyen személyiség: elfojt és meg akar felelni a külvilágnak. „Mindez azt eredményezi, hogy a felgyülemlett harag és szomorúság „beragad”, ezáltal megterheli az idegrendszert, az érzelem nem tud „kisülni”, az emésztőrendszer elnyomás alá kerül. Ezzel összességébenben nincs nagy baj, amíg ez a reakció 20 percig tart, és nem 20 évig” – tette hozzá Leindler Milán.

Mit tehetünk?

A gyulladásos bélbetegségek krónikus, pszichoszomatikus betegségek, így minél több területen – pszichoterápiával, dietetikai megoldásokkal – kezelik az érintetteket, annál jobbak a javulás esélyei.

Forrás: Astoria Agency