Az Európai Unió több száz élelmiszer adalékot tart nyilván, melynek jelölései világszerte érvényesek. Minden adalékanyag egy-egy nagyobb kategóriába sorolható, de akad olyan is, amely egyszerre többe is tartozik.

Hogyan csoportosítsuk az adalékanyagokat?

• E 100-tól 199-ig: színezékek
• E-200-tól 299-ig: tartósítószerek
• E 300-tól 321-ig: antioxidánsok
• E 322-től 399-ig: savanyúságot szabályozók
• E 400-tól 429-ig: zselésítő anyagok, tömegnövelő szerek, stabilizátorok, sűrítő anyagok, nedvesítőszerek
• E 430-tól 499-ig: emulgeáló szerek
• E 500-tól 949-ig: különböző adalékanyagok (pl. ízfokozók, fényezőanyagok, csomósodás gátlók)
• E 950-től 1518-ig: édesítőszerek, módosított keményítők

Természetes vagy mesterséges?

Az élelmiszer-adalékanyagok lehetnek természetes színezékek (pl. E150a karamell), illetve mesterséges eredetűek: míg előbbit természetes anyagokból, addig utóbbit szintetikus úton állítják elő.

Biztonságos-e a fogyasztásuk?

Az élelmiszergyártás során a gyártónak a csomagoláson az adalékanyagok felhasználását fel kell tüntetnie, amit megtehet E-szám formájában, de jelölheti kizárólag az anyag nevének feltüntetésével is. A határérték alatti értékek nem ártalmasak az emberi szervezet számára, így nem jelentenek veszélyt egy átlagos fogyasztó számára, azonban hosszú távú hatásait nehéz megbecsülni, ha nagy mennyiségben fogyasztjuk őket. Érdemes tehát mérsékelni az E-számot tartalmazó termékek nagy mennyiségű fogyasztását.

Forrás: NÉBIH