Visszérbetegség

A visszérbetegség Magyarároszágon igen gyakori jelenség, becslések szerint a 30-50 év közöttiek tizedét érinti, míg a 70 év felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetek.

Hajlamosító tényezők

A visszérbetegség leggyakoribb hajlamosító tényezői között a családi öröklődés, az életmód, egyes betegségek (pl.: cukorbetegség, magas vérnyomás) a túlsúly, a terhesség szerepel, de a tartós ülő vagy álló helyzet is túlzottan megterhelheti a láb vénás rendszerét.

Tünetek

A visszértágulat kezdetben nem okoz a bőrön is látható tüneteket, ugyanakkor a keringési zavar már ilyenkor is károsítja az érfalakat, ezért nagyon fontos a korai felismerés. Amennyiben fáradékonyság, nehézláb érzés, görcs, viszketés vagy feszülés érzés jelentkezik a végtagjainkban, érdemes felkeresni szakorvost kivizsgálás érdekében.

Az idő előrehaladtával (vagy kezelés hiányában) a nagyobb méretű tágabb vénák, ödémás láb, lábszárfekélyek és a visszérre jellemző jellegzetes tünetek is megjelennek, amelyeknek már komoly egészségügyi kockázata is lehet.

Diagnózis

A visszérbetegség diagnosztizálása általában fizikális és műszeres (Doppler-ultrahang) vizsgálattal történik, mely során feltérképezik a vénák és érszakaszok állapotát. A vizsgálat fájdalmatlan, különösebb előkészületet nem igényel.

Kezelése

A visszérbetegség kezelése történhet belgyógyász, érsebész és bőrgyógyász közreműködésével is a betegség súlyosságától függően. Enyhébb esetekben kompressziós kezelés (pl. kompressziós harisnya használata), lézeres vagy injekciós terápia jön szóba, de súlyosabb tünetek esetén érsebészeti műtétre lehet szükség. A gyógyszeres terápia visszérbetegség esetén csak kiegészítő eszköz lehet az egyéb tünetek (pl. vízhajtók használata vizesedés esetén) enyhítése érdekében.

Az eredményes terápia legtöbbször életmódváltást követel és a mindennapi tevékenységekre való odafigyelést igényel a tüneti vagy oki kezelés mellett.

Útmutató

• A felületes vénák kitágulása, azaz a visszérbetegség döntő többsége az alsó végtagokon jelentkezik, kezelése súlyosságától függően történik.
• A visszérbetegség leggyakoribb hajlamosító tényezői között a családi öröklődés, az életmód, egyes betegségek, a túlsúly, a terhesség szerepel, de a tartós ülő vagy álló helyzet is túlzottan megterhelheti a láb vénás rendszerét.
• A visszértágulat kezdetben nem okoz a bőrön is látható tüneteket, de az idő előrehaladtával (vagy kezelés hiányában) megjelenhetnek a nagyobb méretű tágabb vénák.
• A visszérbetegség diagnosztizálása általában fizikális és műszeres (Dopplerultrahang) vizsgálattal történik.
• A visszérbetegség kezelésénél enyhébb esetekben kompressziós kezelés (pl. kompressziós harisnya használata), lézeres vagy injekciós terápia jön szóba, de súlyosabb tünetek esetén érsebészeti műtétre lehet szükség.