Érszűkület

Érszűkület

1 perces olvasási idő
Szerző: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, általános orvostudomány
Az érszűkület esetén az ér keresztmetszete összeszűkül, ezzel az adott terület vérellátása romlik. Előfordulása a végtagokon, a koszorú-erekben illetve a nyakon gyakori, kezelése minden esetben orvosi feladat.

Kialakulásában számos tényező közre játszhat, leggyakoribb oka lehet például a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a fizikai inaktivitás, magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.

Tünetek

Az erre utaló jeleket négy stádiumra oszthatjuk:

  1. stádium: A betegség ezen szakaszában még nincs panasza a betegnek, ám aki magas rizikófaktorú, annak érdemes már ilyenkor elkezdenie az életmódváltást.
  2. stádium: Járás közben a vádliban fájdalom léphet fel, ám ez egy kis pihenést követően elmúlik.
  3. stádium: Már nyugalomban is jelentkezik a fájdalom, főleg fekvéskor, ami felkelés után elmúlik. Ennek magyarázata, hogy fekvés közben, vízszintes helyzetben még kevesebb vér szállítódik a lábakba. Ebben a stádiumban további tünetként jelentkezhet az alsó végtagok elfehéredése.
  4. stádium: A lábon fekély alakulhat ki a rossz vérellátás miatt, ilyenkor sürgősen fel kell keresni egy szakembert!

A megelőzés kulcsfontosságú

Az első és legfontosabb, amit tenni lehet megelőzésképpen, az életmódváltás, azaz a helyes táplálkozás és a rendszeres testmozgás beiktatása. A megfelelő táplálkozás alatt a magas koleszterinszintű ételek elhagyását vagy csökkentését kell érteni, továbbá cukorbetegeknek különösen oda kell figyelni a helyes étkezésre, illetve a betegségük rendszeres kontrolljára. Mindenképp javasolt a dohányzásról való leszokás is.

Kezelésére többféle módszer létezik

A különféle gyógyszeres kezelések mellett, léteznek kiegészítő terápiák is (pl.: mágneses terápia), amellyel a keringést javíthatják. Ha a betegnek már előrehaladott stádiumban van az érszűkülete, akkor valamilyen sebészeti beavatkozást végeznek el.

A kezeletlen érszűkület szövődményeket okoz: mikor a láb teljesen érzéketlenné és fekélyessé válik, sok esetben annyira menthetetlen a helyzet, hogy amputálásra kerül sor. Ha a nyakban vagy a koszorúérben fordul elő az érszűkület, az okozhat agyi keringészavarokat és szívinfarktust is. Az erek falán keletkezett lerakódások esetenként felszakadhatnak és a véráramba kerülhetnek, ezzel trombózist okozva a keringés bármely pontján. 

(Ács Gréta, Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar)

Források:

Útmutató

  • Az érszűkület előfordulása a végtagokon, illetve a nyakon a leggyakoribb.
  • Kialakulásában magas rizikófaktorral rendelkezik az, aki helytelenül táplálkozik, magas a vérnyomása, cukorbeteg, keveset mozog vagy dohányzik, ezért az első és legfontosabb, amit megelőzésképpen tehetünk az életmódváltás.
  • A már kialakult érszűkület esetében a különféle gyógyszeres kezelések mellett, léteznek kiegészítő terápiák (pl.: mágneses terápia). Súlyos esetben műtétre is sor kerülhet.
Érszűkület - Részletesen a témáról
Mikor forduljunk angiológushoz, és mikor érsebészhez?
Az érsebészet és angiológia szakterület is a verőerek és gyűjtőerek megbetegedéseit vizsgálja és kezeli. De vajon milyen esetekben forduljunk angiológushoz, és mikor érsebészhez?
Miért lehet életmentő az angiográfiai vizsgálat?
Mi okozza az érszűkületet? Honnan tudhatjuk, hogy érintettek vagyunk, és miért lehet életmentő az angiográfiai vizsgálat? A Semmelweis Egyetemtől választ kaptunk ezekre a kérdésekre.
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Melyek az érszűkület rizikófaktorai?
Hasznos lehet
Miért lehet életmentő az angiográfiai vizsgálat?
Mi okozza az érszűkületet? Honnan tudhatjuk, hogy érintettek vagyunk, és miért lehet életmentő az angiográfiai vizsgálat? A Semmelweis Egyetemtől választ kaptunk ezekre a kérdésekre.
Mikor forduljunk angiológushoz, és mikor érsebészhez?
Az érsebészet és angiológia szakterület is a verőerek és gyűjtőerek megbetegedéseit vizsgálja és kezeli. De vajon milyen esetekben forduljunk angiológushoz, és mikor érsebészhez?