Szedjünk-e étrend-kiegészítőt, ha diétázunk?

Szedjünk-e étrend-kiegészítőt, ha diétázunk?

Szedjünk-e étrend-kiegészítőt, ha diétázunk?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.07.08.
Szerző: Arterego egészséges életmód
Ha valaki diétázni kezd, a környezete mindig hajlamos némi gyanakvással szemlélni. Rögtön arra gondolnak, hogy egy diéta nem teszi lehetővé, hogy minden szükséges tápanyag bekerüljön a szervezetünkbe. Szedjünk vagy ne szedjünk étrend-kiegészítőt, ha diétázunk?

„Fontos leszögezni, hogy étrend-kiegészítőket mindig személyre szabottan ajánlunk, hiszen mindenkinek az aktuális egészségi állapota, kora, fizikai aktivitása, táplálkozási szokásai, étrendi célja  határozza meg, hogy mire van szüksége” – kezdi Zalai Noémi, dietetikus. Természetesen vannak olyan toplistás szereplők, étrend-kiegészítők, esetleg vitaminok, ásványi anyagok, melyeknek szedését egy életmódváltás, testtömegcsökkentés esetén érdemes beépíteni az életmódunkba.”  

A legfontosabb, amire figyelnünk kell: a rostkiegészítés

A hazai táplálkozás sajnos rostszegény, amely betudható többek között az alacsony zöldség/gyümölcs fogyasztásnak, a túlzott finomított lisztből készült termékek fogyasztásának. A napi rostbeviteli ajánlás egészséges felnőttek esetében 30-45 g. Ennek sajnos csak töredékét érjük el, ha nem szerepelnek az étrendünkben nap mint nap elegendő mennyiségben friss zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, olajos magvak. A megfelelő rostbevitelnek pedig óriási szerepe van az egészségünk megőrzésében, a betegségek megelőzésében, a koleszterinszintünk, vércukorszintünk normál értéken való tartásában, az egészséges bélflóra megőrzésében, és a testtömegcsökkentő étrendben is. Fontos tudni, hogy ha emeljük a napi rostbevitelünket, ahhoz magasabb folyadékigény is társul, tehát mindenképpen fogyasszunk több vizet, akár napi 3-4 litert is.Kutatások bizonyították, hogy a megfelelő rosttartalmú étrend képes csökkenteni a gyulladást a szervezetben.

Mire figyeljünk a rost pótlásánál?

  • Rostbevitelünket legkönnyebben zöldségekből, gyümölcsökből, teljes kiőrlésű gabonákból, hüvelyesekből tudjuk fedezni.
  • Fogyasszunk naponta 40-60 dkg zöldséget, gyümölcsöt vegyesen, de többségben legyenek az alacsony glikémiás indexű zöldségfélék.
  • A brokkoli, a spenót, a paradicsom, a fodros kel és a salátafélék bizonyítottan gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaznak, fogyasszunk hát rendszeresen belőlük.
  • A piros és a lila színű gyümölcsök, mint az áfonya, fekete ribizli, szeder, cseresznye, piros ribizli, stb., értékes gyulladáscsökkentő hatóanyagokat, úgynevezett antociánokat tartalmaznak.

Ne hanyagoljuk el a probiotikumokat sem!

A probiotikus készítmények olyan mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek a bélflóránk számára hasznosak, támogatják immunrendszerünk megfelelő működését. Élelmiszereink közül probiotikus hatású a joghurt, a kefir, vagy például a kovászos uborka, a savanyú káposzta. Ha valaki egészségügyi, vagy egyéb okokból nem fogyaszt tejtermékeket, akkor egyéb fermentált élelmiszerekből kell biztosítania a probiotikumokat, illetve étrendkiegészítőkkel is pótolhatja.

Bővebben
Kapcsolódó témák
Ajánlott vizsgálat
Arterego Szerző: Arterego egészséges életmód Megjelenés dátuma: 2022.07.08.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Májbiopszia
Mikor ajánlott a májbiopszia? Milyen betegségek diagnosztizálására alkalmas? Mikor nem végezhető el a vizsgálat? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a májbiopsziáról.
Egyensúlyzavar
Egyensúlyzavar a térérzékelés zavara következtében alakul ki, ami megnyilvánulhat szédülés, bizonytalanságérzet, valamint ájulásközeli érzés formájában is. Vegyük sorra, mik okozhatnak...
Orbita MR vizsgálat
Milyen elváltozások diagnosztizálását segíti az orbita MR? Szükséges-e speciális előkészület a vizsgálat előtt? Mit érdemes még tudni az orbita MR-ről? Kérdések és válaszok a vizsgálatról.
Hőemelkedés
Az emberi szervezet átlagos testhőmérséklete 36-37oC között van. Hőemelkedésről akkor beszélhetünk, ha a testhő 37-38 C között van; efölött pedig már lázról van szó. Vegyük sorra, hogy mik...