„Fontos leszögezni, hogy étrend-kiegészítőket mindig személyre szabottan ajánlunk, hiszen mindenkinek az aktuális egészségi állapota, kora, fizikai aktivitása, táplálkozási szokásai, étrendi célja  határozza meg, hogy mire van szüksége” – kezdi Zalai Noémi, dietetikus. Természetesen vannak olyan toplistás szereplők, étrend-kiegészítők, esetleg vitaminok, ásványi anyagok, melyeknek szedését egy életmódváltás, testtömegcsökkentés esetén érdemes beépíteni az életmódunkba.”  

A legfontosabb, amire figyelnünk kell: a rostkiegészítés

A hazai táplálkozás sajnos rostszegény, amely betudható többek között az alacsony zöldség/gyümölcs fogyasztásnak, a túlzott finomított lisztből készült termékek fogyasztásának. A napi rostbeviteli ajánlás egészséges felnőttek esetében 30-45 g. Ennek sajnos csak töredékét érjük el, ha nem szerepelnek az étrendünkben nap mint nap elegendő mennyiségben friss zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, olajos magvak. A megfelelő rostbevitelnek pedig óriási szerepe van az egészségünk megőrzésében, a betegségek megelőzésében, a koleszterinszintünk, vércukorszintünk normál értéken való tartásában, az egészséges bélflóra megőrzésében, és a testtömegcsökkentő étrendben is. Fontos tudni, hogy ha emeljük a napi rostbevitelünket, ahhoz magasabb folyadékigény is társul, tehát mindenképpen fogyasszunk több vizet, akár napi 3-4 litert is.Kutatások bizonyították, hogy a megfelelő rosttartalmú étrend képes csökkenteni a gyulladást a szervezetben.

Mire figyeljünk a rost pótlásánál?

• Rostbevitelünket legkönnyebben zöldségekből, gyümölcsökből, teljes kiőrlésű gabonákból, hüvelyesekből tudjuk fedezni.
• Fogyasszunk naponta 40-60 dkg zöldséget, gyümölcsöt vegyesen, de többségben legyenek az alacsony glikémiás indexű zöldségfélék.
• A brokkoli, a spenót, a paradicsom, a fodros kel és a salátafélék bizonyítottan gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaznak, fogyasszunk hát rendszeresen belőlük.
• A piros és a lila színű gyümölcsök, mint az áfonya, fekete ribizli, szeder, cseresznye, piros ribizli, stb., értékes gyulladáscsökkentő hatóanyagokat, úgynevezett antociánokat tartalmaznak.

Ne hanyagoljuk el a probiotikumokat sem!

A probiotikus készítmények olyan mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek a bélflóránk számára hasznosak, támogatják immunrendszerünk megfelelő működését. Élelmiszereink közül probiotikus hatású a joghurt, a kefir, vagy például a kovászos uborka, a savanyú káposzta. Ha valaki egészségügyi, vagy egyéb okokból nem fogyaszt tejtermékeket, akkor egyéb fermentált élelmiszerekből kell biztosítania a probiotikumokat, illetve étrendkiegészítőkkel is pótolhatja.