Mik számítanak szív eredetű biomarkereknek?

Jelenleg, a mindennapi klinikai gyakorlatban az alábbi „szív-markerek” használatosak:

• CK, CK-MB: az emelkedett érték a károsodás után néhány órával (kb. 3-6 óra) már kimutatható, és kb. 3-4 nap alatt csökken vissza a normál körüli értékre.
• Troponin (Troponin-I és/vagy Troponin-T): leginkább szívspecifikus enzim; értéke a szívizom károsodást követő 3-4 órában már emelkedni kezd, és akár 10-14 napig is kimutatható lehet a vérben.
• BNP (NT-proBNP): leginkább akut vagy krónikus szívelégtelenség diagnosztikájában használatos.
• Kevésbé specifikus markerek: mioglobin, LDH, GOT.

Milyen módszerrel vizsgálhatók a „szív-markerek”?

Egyszerű vérvétellel meghatározhatók. Megfelelő laboratóriumi háttérrel akár 1 órán belül látható lehet az eredmény.

Mi a „szív-markerek” vizsgálatának a célja?

• A „szív-markerek” alkalmazásának legfőbb célja, hogy minél hamarabb lehessen diagnosztizálni az akut, sürgősségi ellátást igénylő szívproblémákat, és minél hamarabb megkaphassa a beteg a megfelelő kezelést.
• A mellkasi fájdalommal jelentkező beteg differenciáldiagnosztikájában rendkívül fontos szerepet játszanak.
• Fontos tudni, hogy bizonyos markerek „szívspecifikusabbak” (ilyen például a troponin), míg mások, egyéb izom (pl. vázizom) sérülésekor is emelkedettek lehetnek.
• A „szívmarkerek” szintjének vizsgálata és a leletek kiértékelése mindig orvosi feladat. A kapott értékeket össze kell vetni egyéb vizsgálatokkal (pl. EKG, mellkasröntgen, szívultrahang) és a klinikai képpel, a beteg szubjektív panaszaival.

Mikor indokolt a szív eredetű biomarmerek szintjének vizsgálata?

Az alábbi állapotok esetén lehet szükség a „szív-markerek” vizsgálatára:

• hirtelen fellépő szúró-nyomó jellegű mellkasi fájdalom;
• fokozódó fulladásérzés, nehézlégzés;
• tartós szédülés, eszméletvesztés;
• ha az ellátó orvosban bármilyen okból kifolyólag felmerül a szívizom sérülésének lehetősége.

Milyen betegségek, kóros állapotok esetén lehet emelkedett a „szív-markerek” szintje?

• Szívinfarktus.
• A szívizom gyulladása (myocarditis).
• Egyes szívritmuszavarok.
• Megtört szív szindróma (’Takotsubo cardiomyopathia’).
• Akut szívelégtelenség.
• Egyéb, a szívet nem közvetlenül érintő betegségek esetén – pl.: szepszis, veseelégtelenség, gyomor-bélrendszeri vérzés, agyvérzés/stroke, súlyos égési sérülés, stb)