„Eredményeink azt mutatják, hogy egy kicsit nagyobb intenzitású tevékenység is hozzájárulhat a szív- és érrendszeri egészség hosszú távú javításához” – mondta Emmanuel Stamatakis, a sydney-i egyetem népegészségügyi professzora és a tanulmány első szerzője.

A legtöbb felnőtt nem végez elegendő fizikai aktivitást. Miért? Mert nincs elég idejük rá. A tanulmány azonban azt sugallja, hogy a napközbeni rövid, nagy intenzitású mozgások támogathatják a szív egészségét. Noha ez nem megoldás a fizikai inaktivitás nagyon összetett problémájára, a rövid mozdulatsorok segíthetnek a következetesebb edzési szokások kialakításában.

Mindössze 1,5 perc nagy változást hozhat

A tanulmány a nők körében találta a legerősebb eredményeket: mindössze 1,5 perc napi intenzív fizikai aktivitás 33%-kal csökkenti a szívroham és 40%-kal a szívelégtelenség kockázatát.

A felnőtteknek hetente 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc erőteljes intenzitású tevékenység végzése javasolt, valamint hetente legalább két nap izomerősítő tevékenység. Egy nemrégiben készült jelentés azonban megállapította, hogy a nők mindössze 20%-a felel meg ezeknek az irányelveknek, szemben a férfiak 28%-ával.

Egy 2022-es tanulmány megállapította, hogy a heti 15-20 perces nagy intenzitású fizikai aktivitás – napi három percnél kevesebb – 16-40%-kal alacsonyabb halálozási arányt jelent a rákból és a szív- és érrendszeri betegségekből. Az edzés rövid sorozata segít megtörni az ülő életmódot, és javíthatja az az anyagcserét is.

Rövid fizikai tevékenységek hozzáadása a rutinjához

Bizonyos tevékenységek könnyen beépíthetőek a napi rutinba. Ezeknek a „véletlen” tevékenységeknek növelniük kell a pulzusszámot. Néhány példa erre a lépcsőzés, a sprint, az energikus játék a gyerekekkel vagy háziállatokkal.

A rendszeres testmozgás csökkenti a szívbetegségek kockázatát azáltal, hogy segít fenntartani az egészséges testsúlyt, csökkenti a vérnyomást és erősíti a szívizomzatot. Az, hogy lift helyett felmegy a lépcsőn, nem jelenti azt, hogy nem alakul ki szív- és érrendszeri betegsége, de nagyszerű módja annak, hogy elkezdjen aktívabb életmódot folytatni.

Sokan autóval mennek munkába, íróasztalhoz ülnek, majd hazaérkezés urán a kanapén pihennek. Mindez több, mint napi nyolc órát tesz ki. Ez a fajta inaktív életmód gyulladáshoz, súlygyarapodáshoz, rossz vérkeringéshez és számos krónikus betegséghez, például 2-es típusú cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz, depresszióhoz és szélütéshez vezethet.

Minden fizikai tevékenység jobb, mint a fizikai aktivitás hiánya. Kimenni sétálni, vagy akár csak felkelni a kanapéról és ugrálni néhány percig, minden segíthet. Nagyon kis változtatásokkal drasztikus változást érhet el.