Mikor indokolt a talpbetét használata?

A talpbetét használata főleg akkor indokolt, ha a fájdalom a láb strukturális elváltozása miatt jelentkezik.

• Ilyen például az úgynevezett boltozatos láb, amikor a lábközép nem, vagy csak kis felületen érintkezik a talajjal, ezért túlterheli a lábujjak és sarok területét.
• De strukturális elváltozás a bütyök vagy a kalapácsujj is – ezek vagy harántboltozat süllyedés miatt alakulnak ki, vagy öröklődő rendellenességek –, amelyek esetén szintén ajánlott a talpbetét használata.
• A lúdtalp, azaz a hosszanti boltozat süllyedése is elég gyakori probléma. A kezelés függ az életkortól, az elváltozás mértékétől, valamint attól is, hogy okoz-e panaszt vagy sem. Kutatások igazolják, hogy a felnőttkori lúdtalp általában fájdalommentes és nem jár funkcionális következményekkel.
• A talpbetétek alkalmazandóak a két alsó végtag hosszkülönbsége esetén (>20mm), mikor a szervezetünk már nem képes egészséges mértékben kompenzálni. Ha valaki bizonytalan, mert például hanyattfekvésben az egyik lába rövidebbnek tűnik, megnyugodhat, valószínű, hogy nem érintett. Nagyon sok embernél van eltérés a két végtag között és teljesen panaszmentes állapot ez, az említett 20 mm-es elváltozás pedig már repülőből is látszik. Ilyen mértékű hosszkülönbség esetén az alsó végtag boka-térd-csípő tengelye eltérést mutathat, a medence helyzete gyakran megváltozik, ami kihat a gerinc egészére. Ilyen esetben mindenképp egyedi talpbetét/sarokemelő szükséges a láb korrekciójához.
• Akár belső szervi problémák is okozhatják az alsó végtag fájdalmait.

Mi állhat még a háttérben?

Lábfájdalom természetesen nem csak a fenti elváltozások miatt alakulhat ki. Gyakran egy korábbi boka-, vagy térdsérülés áll a háttérben, de akár műtét – például császármetszés, vakbélműtét – következménye is lehet, amely a kötőszöveti sérülés miatt évekkel később is panaszokat okozhat.

Emellett érdemes tudni, hogy még belső szervi problémák is előidézhetnek lábfájdalmat. Egy alapos, a teljes testet és az alsó végtag ízületeit is érintő vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy megtudjuk, van-e olyan funkcionális eltérés, amely fájdalomhoz vezet. Önmagában az, hogy talpbetétet hordunk, nem elegendő a panasz megszüntetéséhez.

Segít a derékfájáson?

A derékfájás sok esetben nincs összefüggésben a gerinc degeneratív elváltozásaival, az ok felderítése mindig összetett vizsgálatot igényel. Önmagában tehát a talpbetét segítségével nem tudjuk sem megszüntetni, sem megelőzni a derékfájást.

Milyen hosszú távú hatása van?

A talpbetét egy passzív eszköz, amelynek alkalmazása során nem változik jelentős mértékben az alsó végtagi izmok aktivitása, tehát valódi korrekciós hatást nem érhetünk el velük.

Ezt igazolja az a kutatás is, amelynek során a szakemberek 80 személynél vizsgálták a talpbetétek és a torna hatását: arra voltak kíváncsiak, hogyan változik a fájdalom, valamint a lábboltozat helyzete. A kísérleti alanyoknak lapos volt a lábboltozatuk, és legalább 3 hónapja fájt a lábuk. A jelentkezőket négy csoportra osztották, a csapatok különböző kezeléseken vettek részt:

• voltak, akik otthoni feladatokat kaptak,
• voltak, akik talpbetétet viseltek
• vagy gyógytornász által vezetett tornán vettek részt,
• és voltak, akiknél ez utóbbi két lehetőséget kombinálták.

A felmérés eredményeit 4 és 12 hónap után elemezték ki a szakemberek. Ez alapján mind a négy csoportban jelentősen csökkent a fájdalom, azonban egyik csapatnál sem történt kiemelkedő változás a láb strukturális felépítését illetően. A kutatás eredménye alapján tehát, nincs összefüggés a fájdalom és a talpboltozat felépítése és biomechanikai működése között.

Jegyezzük meg!

• A talpbetét nem alkalmas ízületi sérülések, derékfájás megelőzésére.
• A lúdtalp gyakran teljesen panaszmentes, funkcionális következményekkel nem jár.
• Kutatások igazolják, hogy a derékfájás ellen szinte biztosan nem jelent megoldást a talpbetét.
• A derékfájás és az alsó végtagi ízületek panaszai során alapos kivizsgálás szükséges ahhoz, hogy a szakemberek megállapítsák a probléma forrását, valamint a kezelési módszert.