Csökkenti a vércukorszintet

A GLP-1 fogyókúrás gyógyszereket 20 évvel ezelőtt alapvetően azért dobták piacra, hogy segítsenek a 2-es típusú cukorbetegségben élőknek a vércukorszintjük rendezésében. Ugyanis a GLP-1 injekciók különböző útvonalakon is hatással vannak a vércukorszintre. Részben fokozzák az inzulinelválasztást: az adott injekció stimulálja a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, hogy több inzulint termeljenek, ami segít a vércukorszint csökkentésében. Másrészt csökkentik a glukagontermelést, vagyis gátolják a glukagon hormon termelődését, amely a májból a tárolt szénhidrátok és glükóz felszabadulását okozza, így csökkenti a vércukorszintet. Persze, felmerülhet a kérdés, hogyan kell ezek után az inzulinfüggő cukorbetegek inzulinját adagolni.

Alapvetően figyelni kell a beteget, hogyan reagál a GLP-1 gyógyszerre, majd fokozatosan lehet csökkenteni az inzulin adagot, ahogyan csökken a vércukorszint – ismerteti dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista.

Először jellemzően az étkezési inzulinszintet kell csökkenteni, mert az injekciós kezelés hatására a páciens kevesebbet eszik, és megnő a hipoglikémia kockázata az étkezések között. Ha az éhomi vércukorszint csökkenését tapasztaljuk, akkor kezdhetjük el csökkenteni a bázis inzulin adagját, személytől, esettől függően 10-20%-kal. Azonban egy magasabb HbA1c-vel rendelkező betegnél nem csökkenthető azonnal az inzulin adagja, figyelni kell, mi történik a vércukorszinttel a GLP-1 kezelés hatására. Ha ez jelentősen visszaesik, akár a felére is visszavehetjük az inzulin adagot. Másrészt, ha valakinek alacsonyabb a kezdő HbA1c értéke, nagyobb lépésekben lehet csökkenteni az étkezési inzulint és a bázis inzulint is. 

Visszaszorítja a szív-érrendszeri kockázatot

2025 októberében az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) jóváhagyta az egyik orális (tehát nem injekciós) GLP-1 gyógyszert a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőttek szív- és érrendszeri kockázatának csökkentésére. A majdnem tíz évig tartó kutatások bizonyították, hogy a GLP-1 gyógyszer, a szemaglutid, figyelemre méltó hatással lehet a szív- és érrendszeri funkciókra 2-es típusú cukorbetegségben és/vagy túlsúlyban és elhízásban szenvedő betegeknél.

Tanulmányok szerint ezek a gyógyszerek csökkentik a szív-érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát. A szív-érrendszer egészségének számos mérhető vonatkozásában is javulás mutatkozott:

• alacsonyabb HbA1C szint,
• alacsonyabb vérnyomás, 
• csökkenő gyulladási faktorok,
• alacsonyabb összkoleszterin, LDL-koleszterin és triglicerid szintek, 
• csökkenő testsúly.

A GLP-1 fogyókúrás gyógyszerek hatékonynak bizonyultak az érelmeszesedéssel összefüggő koleszterinplakkok csökkentésében és a vesefunkció számos, a szívet befolyásoló tényezőjének javításában is.

Hatékony a zsírmáj kezelésében

A GLP-1 gyógyszerek több útvonalon is hozzájárulnak a zsírmáj kezeléséhez, mind közvetlen, mind közvetett módon. A ma ismert főbb mechanizmusok az alábbiak:

• A GLP-1 receptor agonisták csökkentik a májban tárolt zsír mennyiségét, ugyanis visszafogják a szervezet zsírtermelését és javítják a lipid-anyagcserét. 
• A GLP-1 gyógyszerekkel történő kezelés hatására alacsonyabb lesz a triglicerid-, az összkoleszterin- és az LDL-koleszterinszint (ez a „rossz” koleszterin), miközben emelkedik a HDL-koleszterinszint (ez a "jó" koleszterin).
• Kimutatták, hogy a GLP-1 gyógyszerek visszaszorítják a gyulladást és a máj hegesedésének folyamatát, ami előnyös lehet a zsírmájból kiinduló májbetegségek megelőzésében. 
• Ezek a gyógyszerek visszaszorítják a zsírmáj kialakulásához hozzájáruló anyagcsere-problémákat, főként az inzulinrezisztenciát és a 2-es típusú cukorbetegséget.
• Új kutatások szerint a GLP-1 gyógyszerek megvédhetik a májat az alkohol okozta károsodástól is azáltal, hogy megváltoztatják az alkohol anyagcseréjét, így kevesebb mérgező melléktermék keletkezik. Ezen túl csökkentik az ivás iránti sóvárgást is. 

Segítség a krónikus vesebetegség kezelésében

A GLP-1 agonista gyógyszerek jelentős előnyökkel járnak a vesékre nézve, elsősorban a diabéteszes vesebetegség (diabéteszes nefropátia) kezelésében: csökkentik az albuminuria (fehérje a vizeletben) mértékét, lassítják a vesefunkció romlását, és a vércukor-, vérnyomás-, valamint testsúlycsökkentő hatásuk révén indirekt módon is védik a veséket, így kiválóan kiegészítik a hagyományos antidiabetikus kezeléseket.