Kiknek javasolt a NIPT?

Kiknek javasolt a NIPT?

Kiknek javasolt a NIPT?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2021.12.15.
Szerző: Czeizel Intézet
Az orvostudomány többi ágazatához hasonlóan a terhesgondozás is egyre inkább a korai diagnosztika, a prevenció irányába tolódik el. A nem invazív prenatális tesztek (NIPT) kimutathatnak olyan eltéréseket is, amelyet a többi vizsgálat nem. Mit érdemes tudni róla?

A Czeizel Intézet szakmai igazgatója, Dr. Tidrenczel Zsolt szülész-nőgyógyász és klinikai genetikus főorvos válaszolt a kérdéseinkre.

Mire jó a NIPT?

A nem invazív prenatális tesztek az anyai vérből vizsgálva a lepényi eredetű DNS szakaszokat, a magzat kromoszómaállományára következtetnek és képesek kimutatni a genetikai betegségek kockázatát az adott terhességben.

Kiknek javasolt?

Ezeket eredetileg, elsődlegesen a kockázati csoportoknak, például 35 év feletti kismamáknak javasolták, akiknél már nagyobb aránnyal fordulhatnak elő bizonyos genetikai eltérések, mivel azonban a tesztek megbízhatóan működnek, mára már tulajdonképpen, életkortól függetlenül bárki igénybe veheti őket.

„Nincs erről pontos adat, de azt gondolom, hogy a jelenlegi terhes populáció 15-20%-a, vagyis évente mintegy 15-17 ezer kismama biztosan elvégeztet valamilyen nem invazív prenatális tesztet. Ez az arány folyamatosan nő, egyre többen vannak, akik bizonyosságból, aggodalomból, vagy más oknál fogva megfinanszírozzák valamelyik tesztet, illetve egyre növekszik az idősebb korban gyermeket vállaló nők száma is, akiknél eleve nagyobb eséllyel lehet számítani valamilyen genetikai problémára. Ők, hogy elkerüljék az invazív mintavételt, mely ráadásul minimális vetélési kockázattal jár, sokkal hajlamosabbak szűrővizsgálatot végeztetni.

Mikor nem javasolt?

Néhány helyzetben nem javasoljuk a NIPT szűrést, így egyértelmű ultrahang eltérés, például kóros tarkóredő vagy szervi magzati rendellenességek esetén, hiszen ilyenkor mindenképp invazív, diagnosztikus vizsgálatra van szükség, a NIPT pedig felesleges időveszteséget okozhat.” – mondta a főorvos.

Miért érdemes elvégezni a vizsgálatot?

 „A Down-szindrómás magzatok kb. 30%-a esetében semmilyen ultrahang eltérés nem észlelhető a magzaton. A NIPT számtalan ilyen esetben igazolt már Down-szindrómát vagy más magzati kromoszóma-rendellenességet, amit az egyéb szűrővizsgálat (pl. a Kombinált szűrés) nem mutatott.  A bevezetése a protokollba így jelentősen javítana a szűrési hatékonyságon. Persze, a NIPT önmagában egyáltalán nem helyettesíti az ultrahangvizsgálatokat, melyek elvégzése alapvető minden terhességben, még negatív eredményű nem invazív prenatális teszt esetén is!”

Kockázatok

„Minden vizsgálat jár valamilyen kockázattal. A szűrővizsgálatoknak az a veszélyük, hogy szűrővizsgálatok, nem diagnosztikus értékűek, tehát van bizonyos tévedési arányuk. Egy kombinált szűrés kb. 92-93%-os hatékonysággal szűr, tehát 10 Down-szindrómás magzatból, 9-szer észleli jól a betegség gyanúját. Ez az arány a PrenaTest nem invazív prenatális teszt esetében már 99%, 100 Down-szindrómás terhességben 99-szer jelezni fog. Ugyanakkor, mivel nem diagnosztikus vizsgálatról van szó, hiszen nem a magzatot, hanem a lepényből származó DNS fragmentumokat vizsgáljuk, álpozitív és álnegatív eredmény egyaránt születhet. A szűrésnek tehát ez a hátránya: ha álpozitív akkor fölöslegesen izgulnak a szülők, feleslegesen kell magzatvíz-mintavételt végezni, ha viszont álnegatív, akkor tévesen nyugtatja meg őket. Szerencsére álnegatív eredmények jóval kisebb arányban fordulnak elő, mint az álpozitívak.” – mondta a szakember.

Miért fontos a korai diagnosztika?

 „Megpróbálunk minél több dolgot, minél szélesebb körben, minél korábban megtalálni, előrejelezni, akár szűrés, akár diagnosztika útján, éppen ezért a legtöbb vizsgálatot elég korán, a 20. hét előtt végezzük el. Ezeknek köszönhetően, előre tudjuk jelezni az esetleges koraszülést, genetikai eltéréseket, már 12 hetesen meg tudjuk állapítani, hogy kinek várható préeklampsziája 4 hónap múlva, és időben el tudjuk kezdeni a szükséges kezeléseket is, jobb esélyeket adva a pozitív kimenetelnek.”

Kapcsolódó témák
Czeizel Intézet Szerző: Czeizel Intézet Megjelenés dátuma: 2021.12.15.
Kérjük, értékeld a cikket!
Mit írtak mások a terhesség témában?
Hasznos lehet
Az irritábilis bél szindróma (röviden IBS) a belek funkcionális betegsége, ami szervi elváltozással nem jár. Miért fontos mégis a kezelése?
Az életkor előrehaladtával vagy bizonyos betegségek hatására a hallásunk romolhat. Mi okozhat idő előtti hallásromlást? Milyen jelekre figyeljünk? Honnan tudhatjuk, hogy hallásproblémán ...
Hazánkban a daganatos betegségek okozta halálozások között a vastag-, és végbélrák, nemtől függetlenül dobogós helyen áll. A halálesetek többsége megelőzhető lehetne, ha a prevenci ...
Egészséges helyzetben a vékony-és vastagbél határán található egy billentyű, ami biztosítja, hogy a bélszakaszok baktériumflórája ne keveredjen. Ha a vastagbélben élő baktériumflór ...