Segíthet-e a botox a pszichés betegségek kezelésében?

Segíthet-e a botox a pszichés betegségek kezelésében?

Segíthet-e a botox a pszichés betegségek kezelésében?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.09.26.
Szerző: Semmelweis Egyetem általános orvostudomány
A homlokba injekciózott botulinum toxin (BTX) segíthet egyes pszichés betegségek kezelésében a Semmelweis és a Hannoveri Egyetem új, közös kutatása szerint.

A Scientific Reports nevű szaklapban megjelent tanulmányban arról olvasni, hogy a vizsgálatba bevont ún. borderline személyiségzavarban szenvedő, botoxolt nőknél csökkent az agy negatív érzelmek feldolgozásáért felelős területének aktivitása. Az új eredmények összhangban állnak korábbi kutatásokkal, melyek szerint a BTX hasznos lehet a mentális problémák, például a depresszió és a szorongás kezelésében is.

A botox segíti az érzelmi ingerek feldolgozását

A Semmelweis Egyetem kihelyezett német tagozata, az Asklepios Campus Hamburg, valamint a Hannoveri Orvosi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja a homlok izmaiba fecskendezett botulinum toxin (BTX, vagy ahogy sokan ismerik, a botox) az érzelmi ingerek feldolgozását és az impulzív viselkedést.

A vizsgálatba 45, borderline személyiségzavarban (BPD) szenvedő nőt vontak be, akiknél állapotuk miatt olyan szélsőséges személyiségjegyek és érzelmi megnyilvánulások kerülnek előtérbe, melyek nagymértékben megnehezítik az egyén beilleszkedését a társadalomba. A páciensek az átlagosnál fokozottabban élik meg a negatív érzelmeket mint a düh vagy a félelem.

A kutatásban résztvevők egyik csoportja BTX injekciót kapott, a többiek pedig akupunktúrás kezelésen estek át. Az eljárások előtt és 4 héttel utána egy úgynevezett go/no go választásos feladatot kellett végrehajtaniuk: meg kellett állniuk, hogy különböző társasági szituációkra reagáljanak, melyeket egy számítógépen prezentáltak nekik.

„Korábbi kutatásokra alapozva azt feltételeztük, hogy ha a homlokizmokat BTX injekcióval ellazítjuk, megszakítunk egy visszacsatolási folyamatot az arc és az agy között, és ezzel csökkenthetjük ezeket a negatív érzelmeket” – magyarázta dr. Axel Wollmer, a Semmelweis Egyetem Asklepios Campus Hamburg oktató-kutatója. A tanulmány levelező szerzője hozzátette:

Az fMRI felvételeken az látszott, hogy a BTX injekcióval kezelt pácienseknél csökkent az agy amygdala régiójának aktivitása, amely a negatív érzelmek feldolgozásért felelős, így az fMRI felvételek segítségével elsőként sikerült bizonyítani, hogy a BTX módosíthatja ennek a gyakori pszichés problémának a viselkedésbeli és idegrendszeri tüneteit.

Az úgynevezett facial feedback hipotézis (az arc és az agy közötti visszacsatolási teória) vezető szerepet játszott az elmúlt évtized BTX-kutatásaiban. Ennek lényege, hogy a negatív érzelmek a homlok középső részének alsó szakaszában, a szemöldökök közötti részben fejeződnek ki. Amikor mérgesek vagy feszültek vagyunk, hosszanti ráncok jelennek meg az orr gyökere felett. Az ide fecskendezett BTX hatására lebénulnak a szemöldökök közötti izmok, és minthogy az arckifejezés és a pszichés állapot szorosan összefügg egymással, az izmok ellazítása csökkenti az érzelmek intenzitását is – magyarázza dr. Axel Wollmer.

Ugyanakkor korábbi kutatások arra engednek következtetni, hogy az izmok és az agy közötti visszacsatolási folyamat nem csak a homlok régiójában működhet.

A szorongást is enyhítheti

Egy 2021-es tanulmányban a német tudósok a Kaliforniai San Diego Egyetemmel együttműködésben azt találták, hogy a botulinum toxin a szorongást is enyhítheti. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) adatbázisában 40000, BTX-kezelésen átesett beteg visszajelzéseit elemezték – a pozitív mellékhatásokra fókuszálva. Itt a páciensek nemcsak kozmetikai céllal kaptak botulinum toxint és nemcsak a homlokizmaikba, hanem más betegségek kezelésére is – például a fejizmokba migrén, a felső és alsó végtagokba görcsös összehúzódások vagy a nyaki izmokba nyakmerevség ellen. A kutatók azt találták, hogy a szorongásos rendellenességek 22-72 százalékkal kevesebbszer fordultak elő ezeknél a pácienseknél, mint azoknál, akiket más terápiával, nem botulinum toxinnal kezeltek hasonló betegségek miatt.

Ebből arra következtettek, hogy vagy a BTX-szel kezelt izomcsoportok idegei kommunikálnak az aggyal valamilyen testi visszacsatolás formájában, vagy a botulinum toxin jut be valahogyan a központi idegrendszerbe.

Ugyanezt az adatbázist a szakemberek már 2020-ban is elemezték, akkor a BTX injekciók lehetséges antidepresszáns hatásait vizsgálva. Arra jutottak, hogy azt nemcsak a depresszió kezelésére lehetne használni, ahogy azt már korábbi kutatások is sugallták, hanem a BTX védelmet is nyújthat a depresszió kialakulása ellen.

„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint körülbelül 280 millió ember szenved depresszióban világszerte. A szokásos kezelési módszerek mint a pszichoterápia vagy az antidepresszáns gyógyszerek csak részlegesen  hatékonyak a kezelt betegek körülbelül egyharmadánál, ezért szükség van új módszerek fejlesztésére, és a botulinum toxin injekciónak itt lehet szerepe” – magyarázta Dr. Wollmer.

Semmelweis Egyetem Szerző: Semmelweis Egyetem általános orvostudomány Megjelenés dátuma: 2022.09.26.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
4 dolog, amit megtehet a mikroműanyag-bevitel csökkentés érdekében
Mikroműanyagokat találtak az emberi agyban, a vizeletben, az anyatejben, az emésztőrendszerben és a szív- és érrendszerben. Noha lehetetlennek tűnik a mikroműanyagok teljes elkerülése, vannak módok a...
12 esti szokás, amely szabotálja a fogyást
Sokan anélkül szabotálják fogyókúrás erőfeszítéseiket esti szokásaikkal, hogy észrevennék, mint például a nehéz vacsorák, a túl késői testmozgás vagy az alváshiány.
A teafilter több milliárd mikroműanyagot tartalmazhat
A kereskedelemben kapható teafilterekből mikroműanyagok szabadulhatnak fel a főzési folyamat során. A polipropilénből, egyfajta műanyagból készült filterek milliliterenként 1,2 milliárd nanoműanyag...
Mennyi mozgásra van szüksége, hogy ellensúlyozza az egész napos ülést?
Ha íróasztal mellett dolgozik, általában napi nyolc órát ül. Ez számos egészségügyi problémához vezethet: hátfájás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, elhízás és korai halál. De vajon...