Szétnyílt hasizom

Szétnyílt hasizom

1 perces olvasási idő
Szerző: Sherlock Rehab, gyógytorna
A hasizom szétnyílás (rectus diastasis) leggyakrabban várandós nőket érintő probléma, de másnál is előfordulhat. Kezelésével kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények. Mi segíthet a megelőzésben?

Kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba?

Alapvetően mindkét nemnél előfordulhat a hasizmok szétnyílása, illetve csecsemőknél is  láthatjuk ezt a jelenséget, mégis legtöbbször a várandóssággal kapcsolatban találkozunk ezzel a fogalommal. A várandós kismamák esetén általában már a 2. trimeszterben elindul a hasfal adaptációja, „szétnyílása”.

Akár természetes folyamat is lehet?

A hasizmok tónusa védelmet nyújt a hasüregi szerveknek, illetve a medencefenék, az ágyéki izmok és a rekeszizom funkcionális egységként a megfelelő testtartás kialakításáért és stabilizálásáért is felelős.  A várandósság során a baba intenzív növekedése fokozza a hasfalra eső nyomást, emellett a hormonális változások is hatással vannak a hasfalra. Például a relaxin hormon jelenléte is hozzájárulhat a hasizmok szétnyílásához, amely egy természetes folyamat: felkészíti a női testet a szülésre, „relaxálja” az izmokat, szalagokat.

A szakirodalom szerint kismamák esetén a hasizmok szétnyílásának rizikófaktora lehet:

  • a 35 év feletti életkor,
  • többedik várandósság, 
  • nagyméretű baba,
  • ikerterhesség.

Mi segíthet a megelőzésben?

Az jelen pillanatban vitatott, hogy a megelőző császármetszés mennyire van hatással a hasizmok szétnyílására. Az viszont bizonyított, hogy a várandósság előtt, illetve a terhesség alatt megfelelően és rendszeresen fizikai aktivitás, valamint a szülés utáni célzott fizikai aktivitás, hatással van a hasizmok és ezzel együtt a kismedencei-, valamint a háti,- ágyéki szakaszon található izmok megfelelő állapotának fenntartására, helyreállításra.

Mikor beszélünk patológiáról és nem „csak” esztétikai problémáról?

A szétnyílt hasizom esetén sem a vizsgálat, sem a szétnyílás mértékének kategorizálásának tekintetében nincs egységes megállapodás arra, hogy mi számít kóros állapotnak. Többek között azért sem, mert a tapintás alapján történő vizsgálat nem objektív. Gondoljunk csak bele, mekkora a hibázás lehetősége, hiszen a hasizmok egyes esetekben mélyen a felületes kötőszöveti rétegek alatt helyezkedik el.

A klinikai gyakorlatban a szétnyílás mértékének meghatározására használhatnak ultrahang- vagy CT gépet, ez azonban a hétköznapi, panaszmentes esetekben csak ritkán fordul elő.

A legtöbbször hallott és általánosan elfogadott megállapítás szerint a 2 cm-nél nagyobb szétnyílás már kóros, az 5 cm feletti pedig súlyos állapotnak számít. Mivel nincs egységes ajánlás a mérés pontos helyének meghatározására, mint például a köldöktől való távolság, vagy a vizsgálati pozíció – háton fekve nyújtott lábbakkal, esetleg felhúzott lábakkal, félig ülő helyzetben…stb. –, így sokkal nehezebb a szétnyílás pontos mértékét meghatározni, éppen ezért a fent említett, centiméterben kifejezett számok könnyen megijeszthetik a kismamát.

Az önvizsgálata menete

Az önvizsgálat bár hozhat fals eredményt, nagyon könnyen kivitelezhető otthon is. Háton fekve talpra húzott lábakkal elhelyezkedve tegyük a kezünket a has középvonalára. Több régióban is elvégezhető a vizsgálat, a köldök alatti területen, a köldök felett közvetlenül és a szegycsont alatti területen. Csupán a fej megemelésére van szükség ahhoz, hogy az egyenes hasizom bekapcsoljon és ki tudjuk tapintani a két hosszanti hasizom közötti távolságot.

Gyógyulhat magától is?

A szülés utáni időszakban a hosszanti hasizmok közötti távolság megnő,- ami egy teljesen normális folyamat,- és hónapokig fennállhat, de jellemzően egy éven belül a két izom közötti távolság visszatér a terhesség előtti értékre. Ez az ún. spontán regeneráció.

Útmutató

  • A várandósság alatt a hasizmok szétnyílása egy teljesen természetes adaptációs folyamat, melynek igen hosszú, hónapokig tartó lehet a regenerációs ideje.
  • A hasizom szétnyílás mértékének objektív meghatározása bonyolult és nem egységes, valamint az esztétikai kép és a funkcionalitás csökkenése nem  jár kéz a kézben.
  • Ha a rendszeresen végzett konzervatív terápia sem hoz a funkcióban javulást, illetve ha már sérvesedésről is beszélünk, akkor érdemes tájékozódni a műtéti eljárásokkal kapcsolatban.
Hasznos lehet
Hogyan előzhetjük meg a daganatos betegségek kialakulását?
A szív- és érrendszeri megbetegedések után a daganatos megbetegedések a második leggyakoribb halálokok.
Milyen tünetekkel jár a nikotinmegvonás?
A magyarországi lakosság csaknem 30 százaléka rendszeresen dohányzik, beleértve az e-cigaretta használókat is. A függőséget a nikotin okozza, amiből a dohányzónak egyre többre és többre van szüksége....
Okozhatja-e családi hajlam a stroke-ot?
Akiknek családjában korábban már előfordult stroke eset, azokban felmerülhet a gondolat, vajon ez automatikusan azt jelenti-e, hogy náluk is nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség. Ugyanígy vannak...
Milyen neurológiai tüneteket okozhat a Covid-19?
Nagy nemzetközi kutatások tanulsága szerint a COVID-19 fertőzésen átesett betegek közel harmadánál mutatkoznak hosszútávú neurológiai, vagy pszichiátriai tünetek. Dr. Mező Anita, a Neurológiai...