Milyen hatásai vannak a táncterápiának?

• A tánc egyrészt egy sokkal komplexebb mozgásforma, mint a gyógytorna. Összetettebb mozdulatsorokból áll, melyeket előre meg kell tervezni, bonyolultabb agyi folyamatokat igényel, mint a szimpla tornagyakorlatok.
• Ezen kívül mindig zenére táncolunk, melynek ritmusával össze kell hangolni mozdulatainkat, ez egyszerre fejleszti a ritmusérzéket és az egyensúlyt (melyek meggyengült területek a stroke túlélők esetében).
• Testünk érzékelése és a térérzékelés is fontos a tánchoz, az is fejlődik, sőt, ha partnerünk is van, vele is össze kell hangolódnunk, őt is éreznünk kell (a stroke-on átesett betegek érzékelése általánosságban véve szintén sokszor kárt szenved, és fejlesztésre szorul).
• Egy-egy összetettebb tánclépés megjegyzése a memóriát és a kognitív funkciókat edzi, hiszen nem könnyű őket megjegyezni és gyorsan, időre kell előhívni a megfelelő mozdulatokat (a stroke utáni rehabilitációban a kognitív funkciók szintén gyakran fejlesztésre szorulnak).
• A tánc ezen felül javítja a hangulatunkat is: egy táncóra után mindenki garantáltan széles mosollyal az arcán jön ki a teremből, és mivel sosem egyedül táncolunk, a szociális kapcsolatainkat is építi. Elmondhatjuk tehát, hogy a tánc több szempontból is segít megküzdeni a stroke utáni depresszióval. Ez azért rendkívül fontos, mert azt tapasztalták, hogy a stroke utáni depresszióban szenvedők általános állapota, önellátó képessége, illetve kilátásai a gyógyulás terén sokkal rosszabbak, mint azoké a betegtársaiké, akik nem szenvednek depresszióban.

Miért vált népszerűvé a stroke rehabilitációjában?

A felsorolt előnyök mind az olyan területek fejlesztését támogatják, melyek nagyon fontosak a stroke utáni rehabilitációban, mintha csak pont erre találták volna ki.

Mire kell figyelni?

Természetesen egy stroke-on átesett beteg nem iratkozhat be akármelyik táncórára, a rehabilitáció során az egyéni állapothoz igazított táncfeladatokat kell összeállítani. Azoknak azonban, akiknek állapota megengedi, mindenképpen javasolt, hiszen sokkal könnyebb betartani egy olyan „edzéstervet”, melyben örömünket leljük, mint a monotonabb feladatokat tartalmazó klasszikus gyakorlatsorokat ismételni. A táncterápia szigorúan a klasszikus rehabilitációs terv kiegészítését szolgája, nem helyettesíti azt, de a felsorolt területek fejlesztésében nagyon sokat tehet hozzá a klasszikus terápiához.