Nyugtalan láb szindróma

Mennyire gyakori a nyugtalan láb szindróma?

• A felnőtt populációban előfordulása kb. 10% (azaz minden 10. felnőtt embert érint).
• A nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat.
• Előfordulása a kor előrehaladtával gyakoribb.

Mi okozza a nyugtalan láb szindrómát?

A nyugtalan láb szindróma jelen lehet önálló kórképként, melynek nem mindig van egyértelműen meghatározható oka. Sok ilyen esetben látható családi halmozódás, ami genetikai meghatározottságra utal.

Néhány esetben állhat a háttérben egy-egy meghatározható ok, betegség vagy hiányállapot, melyek felismerése nagyon fontos:

• Vashiány, vashiányos vérszegénység.
• Várandósság.
• Cukorbetegség.
• Köszvény.
• Vesebetegség.
• Magnézium-, B12 vitamin- vagy folsavhiány.
• Gyógyszer mellékhatás (pl. nyugtatók, antidepresszánsok, női hormont tartalmazó készítmények).
• Neurológiai betegségek (pl. szklerózis multiplex, Parkinson-kór).

Milyen tünetei lehetnek a nyugtalan láb szindrómának?

• Lábzsibbadás, bizsergés, bizonytalan fájdalom az alsó végtagokban.
• Erős kényszer arra, hogy mozgassuk a lábainkat.
• Jellemző, hogy a tünetek nyugalomban jelentkeznek, és mozgásra jelentősen javulnak vagy megszűnnek.
• A panaszok inkább este, éjszaka jelentkeznek, de napközben, hosszabb fekvés, ülés közben is előfordulhatnak.
• Jellemző lehet az éjszakai rugdosás, mely rontja az alvásminőséget.
• Rendszeres kialvatlanság, napközbeni aluszékonyság, állandó fáradtságérzet.
• A tünetek leginkább a lábakat érintik, de nagyon ritkán a felső végtagok is érintettek lehetnek.

Hogyan diagnosztizálható a nyugtalan láb szindróma?

A nyugtalan láb szindróma gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel. A biztos diagnózis alváslaborban végzett, úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálattal állítható fel. Ennek során különböző „alvási paramétereket” vizsgálnak, ami alapján kiderül, hogy az érintett páciens milyen gyakran rugdos, milyen az aktivitása alvás közben, illetve hányszor és milyen hosszú időre ébred meg.

Hogyan kezelhető a nyugtalan láb szindróma?

• Nagyon fontos annak eldöntése, hogy elsődleges (primer) nyugtalan láb szindrómáról vagy „tüneti” betegségről van-e szó.
• Amennyiben valamilyen meghatározható ok (pl. vashiány, anyagcserebetegség, neurológiai betegség) áll a háttérben, akkor annak kezelése rendszerint a nyugtalan láb szindróma tüneteit is enyhíti.
• Amennyiben elsődleges nyugtalan láb szindrómáról van szó és a tünetek súlyosabbá válnak, gyógyszeres terápia beállítása is szükséges lehet.
• Előnyös a rendszeres testmozgás; a koffein tartalmú italok és a nagy mennyiségű alkohol fogyasztásának mellőzése; valamint a dohányzás kerülése.
• A kezelést, gondozást leggyakrabban neurológus szakorvos végzi.

Útmutató

• A nyugtalan láb szindróma egy viszonylag gyakori, alvászavart okozó mozgási rendellenesség, mely lehet önálló kórkép, de különböző betegségek figyelmeztető tünete is lehet.
• A legjellemzőbb tünete az éjszakai kényszeres lábmozgatás, lábzsibbadás, bizsergés, bizonytalan fájdalom az alsó végtagokban.A tünetek általában nyugalomban jelentkeznek.
• A biztos diagnózis alváslaborban végzett, úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálattal állítható fel, kezelése attól függ, hogy tüneti vagy primer betegségről van szó.