Mit tegyek, ha inzulinrezisztenciára gyanakszom?

Mit tegyek, ha inzulinrezisztenciára gyanakszom?

Mit tegyek, ha inzulinrezisztenciára gyanakszom?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.04.08.
Szerző: Dr. Kósa Krisztina belgyógyász
Az inzulinrezisztencia (IR) a cukoranyagcserét érintő betegség, mely során a szénhidrát anyagcserében résztvevő sejtek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, így csökken ezen sejtek cukorfelvétele. Hogyan ismerjük fel és mit tehetünk ilyenkor?

Az inzulinrezisztencia hátterében a genetikai hajlam mellett kiemelendő a mozgásszegény életmód, elhízás, rendszertelen és kiegyensúlyozatlan táplálkozás oki szerepe, valamint az egyéb endokrin és anyagcserebetegségek fennállása.

Inzulinrezisztencia tünetei:

  • testsúlygyarapodás
  • sikertelen fogyókúrák
  • cukoréhség
  • rendszertelen menstruáció
  • meddőség
  • cukros vagy nagyobb mennyiségű ételt követően fáradékonyság, koncentrációs zavar
  • mozgás közben alacsony vércukorszint
  • alvászavar

Ezen tünetek nem egyszerre fordulnak elő, illetve az IR lehet tünetmentes is. Mivel az inzulinrezisztencia gyakran társul más anyagcsere és endokrin kórképekkel sokszor mellékleletként észlelik meddőség, PCOS (policisztás ovárium szindróma), túlsúly, valamint pajzsmirigy betegségek kivizsgálása során.

Mit tegyünk, ha erős a gyanú?

Az IR gyanú felmerülése esetén diabetológiai illetve endokrinológiai kivizsgálás szükséges. A diagnózis egyik alappillére a több pontos vércukorterhelés (OGTT-orális glükóz tolerancia teszt). Az OGTT során történik egy éhomi vérvétel, majd 75 gramm cukrot kell vízben feloldva elfogyasztani, ezt követően különböző időközökben ismétlődik a vérvétel (átlagosan összesen 3-6 alkalommal). A laborvizsgálat során ilyenkor inzulinszintet és vércukorszintet vizsgálnak, illetve, az éhomi vérvételnél kapott értékekből számított HOMA indexet veszik figyelembe.

Az inzulinrezisztencia kezelésének sarkkövét képezi a személyre szabott, meghatározott szénhidrát tartalmú étrend, a napi 4-5-szöri étkezés és a rendszeres testmozgás. Amennyiben ez nem elégséges, a következő lépcsőfokot a gyógyszeres kezelés bevezetése jelenti. Itt fontos kihangsúlyozni, hogy egyik terápiás forma sem helyettesíti a másikat, így gyógyszer szedése mellett sem elhanyagolható a megfelelő diéta és testmozgás betartása.

Szerző: Dr. Kósa Krisztina belgyógyász Megjelenés dátuma: 2022.04.08.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Hogyan okozhat problémát egy ártatlannak tűnő fejsérülés?
Hogyan okozhat évekkel, évtizedekkel később problémát egy mindeddig ártatlannak tűnő fejsérülés?
Emlőszűrés
A mellrák szűrésére a mammográfiás vizsgálat és az emlő tomoszintézis alkalmazható. Mikor, melyik vizsgálat javasolt? Mi a különbség a két diagnosztikai eljárás között?
Hemokromatózis
A hemokromatózis Európában a leggyakoribb örökletes genetikai rendellenesség, amely során a szervezetben elraktározódó vas súlyos szervi-, szöveti károsodáshoz vezethet, ha nem észlelik, és nem...
Nyelészavar
A nyelészavart kiválthatja átmeneti, ártalmatlan ok, de súlyos betegség is állhat a hátterében, így a panaszt minden esetben komolyan kell venni. Mit tehetünk ellene?