Hemokromatózis

Hemokromatózis

1 perces olvasási idő
Szerző: Semmelweis Egyetem, általános orvostudomány
A hemokromatózis Európában a leggyakoribb örökletes genetikai rendellenesség, amely során a szervezetben elraktározódó vas súlyos szervi-, szöveti károsodáshoz vezethet, ha nem észlelik, és nem kezdik el időben kezelni. Mit tudhatunk meg a betegségről?

Milyen tünetei lehetnek?

A betegség nem jár jellegzetes tünetekkel, hiszen a fáradtság, a depresszió és az ízületi fájdalmak más betegségre is utalhatnak, ezért nehéz a felismerése.

Miért lehet jó a rendszeres véradás?

Mivel a hemokromatózissal élő betegek szervezetéből nem ürül ki a vas, ezért esetükben a gyakori – akár heti-kétheti rendszerességű – véradás lehet a terápia egyik eszköze, hiszen a vérben lévő és véradással távozó hemoglobin tartalmazza a vasat.

Hogyan zajlik a vérlebocsátás?

Vérlebocsátás során a betegektől 4 dl vért vesznek, ezzel a mennyiséggel az érintettek 100 mg vastól szabadulnak meg. Míg korábban ezt a vért veszélyes hulladékként kezelték, 2018 óta azonban a hazai szabályozás módosítása miatt a hemokromatózisban szenvedő betegek vérét is felhasználják, hiszen esetükben a vörösvérsejt ép, vagyis nem károsítja azt, aki ezt megkapja – magyarázza dr. Várkonyi Judit. 

Mikor adhat vért a hemokromatózisban szenvedő beteg?

A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológia Klinika egyetemi docense szerint az új eljárásrend alapján, akkor lehet véradó, ha nincs:

  • cukorbetegség,
  • artropátia (ízületi bántalom),
  • szív vagy tüdő érintettség,
  • bőr elváltozás,
  • stroke előzmény a beteg kórtörténetében,
  • lletve minden egyéb szempontnak is megfelel.

Kiket érinthet a betegség?

A betegségben a fiatal férfiak veszélyeztetettebbek, mint a nők, hiszen a hölgyek a havi ciklus során természetes módon is vasat veszítenek. Az időben fel nem ismert, több évtizedig hordozott betegség az ötvenes éveikben járó betegeknél májzsugorral és májrákkal is jelentkezhet.

A páciensek több mint háromnegyedénél a vérlebocsátással stabilizálható a vasraktár szintje, azoknál, akiknek a vénájuk nem teszi lehetővé a gyakori vérvételt, úgynevezett kelát szereket kell alkalmazni, ami megköti a vasat. Jelenleg az Egyesült Államokban újabb hatóanyagok eredményességét vizsgálják, így néhány éven belül várhatóan további gyógyszerek is az érintettek rendelkezésére állnak majd a terápia részeként.

Útmutató

  • Hazánkban 50 ezer ember él a leggyakoribb örökletes genetikai rendellenességgel, amelynek során a szervezetben túl sok vas szívódik fel.
  • A hemokromatózis később cukorbetegséget és akár májdaganatot is okozhat, ezért időben történő felismerése kiemelten fontos.
  • A rendszeres vérlebocsátással stabilizálható a vasraktár szintje.
Hasznos lehet
Honnan tudhatom, hogy inzulinrezisztens vagyok?
Az inzulinrezisztencia nagyon gyakran okoz tüneteket. Ha ezen tünetek tudatában vagyunk, akkor hamarabb gondolhatunk rá és hamarabb kezdhetünk el ellene dolgozni. Ezen tünetek közé tartozhat például...
Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?
Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más...
Nem csak a hőség, a mája miatt is lehet kimerült, étvágytalan
Úgy érzi, alig van ereje, étvágya, esetleg fogyott és fáj a hasa? Ez nem csak azért lehet, mert nehezen viseli a kánikulát, nem ivott eleget, esetleg hőkimerültsége van, de májproblémára is...
Mit kezdhetünk a kiújuló húgyúti fertőzéssel?
Felfázásnak nevezzük, de valójában húgyúti fertőzés vagy cisztitisz a neve annak a kínzó tünetekkel járó betegségnek, amely sok nőt visszatérően érint. De vajon mi köze a kiújulásnak a nyári...