Az epekövesség a népesség 10-15%-át érintő gyakori jelenség, mely az epe alkotóelemek (koleszterin, epesavak, foszfolipidek) arányának eltolódása kapcsán jön létre. Az epekövek jellemzően az epehólyagban alakulnak ki, de az epeutakban és ritkán a májban is képződhetnek.

Hajlamosító tényezők

• Idős kor
• Női nem
• Várandósság
• Elhízás
• Rostszegény, energiadús étrend
• Magas triglicerid szint

Hogyan ismerhetjük fel?

Az epekövesség tünete lehet a zsíros étkezést követően kialakuló jobb bordaív alatti tompa, feszülő fájdalom vagy a heves görcs, ami a jobb alhasi régióba, illetve a hátba is sugározhat.

Mit tehetünk, ha epekőre gyanakszunk?

Amennyiben a tünetek alapján felmerül az epekövesség lehetősége belgyógyászati vagy gasztroenterológiai kivizsgálás szükséges, melynek keretén belül a kő jelenlétét hasi ultrahanggal lehet igazolni.

Miért fontos a diagnózis?

Szövődményes esetben epehólyag gyulladás, epehólyag átfúródása vagy a közös epevezetékben megtalálható kő kapcsán sárgaság, akár epeúti gyulladás alakulhat ki, illetve a kő megakadása heveny hasnyálmirigy gyulladást is eredményezhet. Amennyiben a jobb bordaív alatti panaszokhoz láz társul, heves övszerű hasi panaszok, sárgaság, sötét vizelet és/vagy világos széklet esetén sürgősen orvoshoz kell fordulni. 

Kezelési lehetőségek

Epegörcs esetén görcsoldó gyógyszeres kezelés és nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása válhat szükségessé, azonban a végleges terápiát az epehólyag és ezzel az epekő sebészi úton történő eltávolítása jelenti. Szövődményes esetekben az epehólyag gyulladását antibiotikum terápiával, valamint sebészi epehólyag eltávolítással lehet kezelni, akut hasnyálmirigy gyulladás esetén pedig a teljes éhezés mellett esetleges antibiotikum terápia és sürgető endoszkópos vizsgálat szükséges, mely során a megakadt követ távolítják el.