Szaglászavar

A szaglászavarok kialakulásának nagyon sok oka lehet. Közre játszhat a megjelenésében többek közt valamilyen trauma, fejsérülés, idegrendszeri rendellenességet (pl. Parkinson-kór, vagy SM) is jelezhet, oka lehet gyógyszer mellékhatás, autoimmun vagy endokrin betegség is. A fül-orr-gégészeti vonatkozású kiváltó okok közt szerepelnek műtét (pl. orrsövény) utáni állapotok, felső légúti, illetve szinonazális, vagyis az orrot- és melléküregeket érintő fertőzések és a COVID.

Fontos a kezelés

Kezelése nem elhanyagolandó, ugyanis a szaglásvesztés több módon is ronthatja az életminőséget:

• A szaglászavar egyénenként különböző ideig tarthat. Valakinél néhány napon vagy héten belül visszatér a normál szaglás, de előfordul, hogy a szaglásvesztés tartósan, akár 6 hónapig is fennmarad. 
• Ez az állapot a kutatások szerint is érzelmileg igen megterhelő, az érintettek körében gyakori a fokozott stressz, depressziós tünetek megjelenése. 
• Táplálkozási problémák is jelentkezhetnek, hiszen nem tudja a beteg élvezni az ételek ízét, sokan kevesebbet esznek, vagy épp túlízesítik, édesítik, sózzák vagy fűszerezik az ételeiket – hosszú távon egyik sem egészséges. 
• A külvilágról kapott információkat az érzékszerveink biztosítják. Az ízlés és a szaglás hiánya akár életveszélyes következményekkel is járhat, például, ha nem érezzük, hogy szivárog a gáz, vagy odaégett az étel, de komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a romlott élelmiszer elfogyasztása is. 

(Forrás: Fül-orr-gége Központ)