
Mit lehet tudni az AstraZeneca Covid-19 elleni vakcinájáról?
Mit lehet tudni az AstraZeneca Covid-19 elleni vakcinájáról?
1 perces olvasási idő
Megjelent: 2021.07.12.
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszervállalat és az Oxford Egyetem által közösen fejlesztett Covid-19 elleni vakcinát 2021. januárjában, harmadikként – a Pfizer/BioNtech és a Moderna oltóanyagait követően – engedélyezték az Európai Unióban, így Magyarországon is.

Erről olvashatsz a cikkben
Vakcina hatásmechanizmusa
Az oltóanyag egy úgynevezett ’vektorvakcina’. A koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy módosított, sokszorozódásra nem képes csimpánz adenovírus vektorba ültetik be és így juttatják be a szervezetbe. Ennek hatására saját sejtjeink állítják elő a koronavírusra jellemző tüskefehérjét, mely immunválaszt vált ki. A bejuttatáshoz használt vektorvírus szaporodásra nem képes, így betegséget nem okoz, elbomlik a szervezetben.
Kiknek adható be az oltóanyag?
- 18 éves kortól engedélyezett a beadása.
- Krónikus betegségben szenvedőknek is adható.
- Időskorban (≥65 év) is megfelelő immunválaszt vált ki, hatékonysága nem csökken.
- Immunbetegség esetén egyéni mérlegelés alapján adható, de hatásossága csökkenhet.
- Várandósság és szoptatás esetén egyéni mérlegelés alapján.
Mikor nem adható be az oltóanyag?
- Akut betegség, lázas állapot esetén az oltást el kell halasztani.
- A vakcina bármely összetevőjével szemben ismert súlyos allergia esetén nem adható.
- A kórtörténetben más védőoltással, gyógyszerrel kapcsolatos súlyos allergiás, anafilaxiás reakció esetén egyéni mérlegelés szükséges.
- Első oltás után kialakult kóros vérrögképződés (thrombosis) esetén a második oltás nem adható be.
Oltási séma, hatékonyság
- A teljes védettséghez 2 oltás beadása szükséges, 4-12 hét különbséggel.
- A gyártó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a vakcina hatékonysága 63%. Nemzetközi vizsgálatok eredményei alapján az látszik, hogy ha a két oltás között eltelik 12 hét, akkor növelhető a vakcina hatékonysága akár 82%-ra is.
- A teljes védettség kialakulása a második oltás után 15 nappal várható, hogy pontosan meddig tart a védettség, arról egyelőre nem tudni biztosat.
- Friss vizsgálatok alapján a vakcina hatékonynak tűnik a vírus újabb mutációi ellen is.
Oltási reakciók, mellékhatások
Bizonyos oltási reakciók gyakran előfordulnak a beadás után:
- izomfájdalom, duzzanat, bőrpír az oltás helyén;
- hőemelkedés, láz,
- rossz közérzet, fáradtság,
- fejfájás,
- hasmenés, hányinger, hányás.
Ezek átmenetiek, a legtöbb esetben pár nap alatt maguktól megszűnnek.
Forrás:oltóanyag alkalmazási leírásai (OGYÉI, EMA)

Kapcsolódó témák
Ajánlott vizsgálat

Azonos szerv gyakori betegségei
Szerző:
Dr. Tóth Sára Rebeka belgyógyász
Megjelenés dátuma: 2021.07.12.
Kérjük, értékeld a cikket!

Hasznos lehet

Emlőszűrés
A mellrák szűrésére a mammográfiás vizsgálat és az emlő tomoszintézis alkalmazható. Mikor, melyik vizsgálat javasolt? Mi a különbség a két diagnosztikai eljárás között?

Hemokromatózis
A hemokromatózis Európában a leggyakoribb örökletes genetikai rendellenesség, amely során a szervezetben elraktározódó vas súlyos szervi-, szöveti károsodáshoz vezethet, ha nem észlelik, és nem...

Nyelészavar
A nyelészavart kiválthatja átmeneti, ártalmatlan ok, de súlyos betegség is állhat a hátterében, így a panaszt minden esetben komolyan kell venni. Mit tehetünk ellene?

Befagyott váll szindróma
A vállízület fokozódó fájdalommal és mozgásbeszűküléssel járó panaszai mögött gyakran az ízületi tok és a szalagrendszer krónikus gyulladásával, heges megvastagodásával járó kórkép áll. Milyen...