Mit lehet tudni az AstraZeneca Covid-19 elleni vakcinájáról?

Mit lehet tudni az AstraZeneca Covid-19 elleni vakcinájáról?

Mit lehet tudni az AstraZeneca Covid-19 elleni vakcinájáról?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2021.07.12.
Szerző: Dr. Tóth Sára Rebeka belgyógyász
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszervállalat és az Oxford Egyetem által közösen fejlesztett Covid-19 elleni vakcinát 2021. januárjában, harmadikként – a Pfizer/BioNtech és a Moderna oltóanyagait követően – engedélyezték az Európai Unióban, így Magyarországon is.

Vakcina hatásmechanizmusa

Az oltóanyag egy úgynevezett ’vektorvakcina’. A koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy módosított, sokszorozódásra nem képes csimpánz adenovírus vektorba ültetik be és így juttatják be a szervezetbe. Ennek hatására saját sejtjeink állítják elő a koronavírusra jellemző tüskefehérjét, mely immunválaszt vált ki. A bejuttatáshoz használt vektorvírus szaporodásra nem képes, így betegséget nem okoz, elbomlik a szervezetben.

Kiknek adható be az oltóanyag?

  • 18 éves kortól engedélyezett a beadása.  
  • Krónikus betegségben szenvedőknek is adható.
  • Időskorban (≥65 év) is megfelelő immunválaszt vált ki, hatékonysága nem csökken.
  • Immunbetegség esetén egyéni mérlegelés alapján adható, de hatásossága csökkenhet.
  • Várandósság és szoptatás esetén egyéni mérlegelés alapján.

Mikor nem adható be az oltóanyag?

  • Akut betegség, lázas állapot esetén az oltást el kell halasztani.
  • A vakcina bármely összetevőjével szemben ismert súlyos allergia esetén nem adható.
  • A kórtörténetben más védőoltással, gyógyszerrel kapcsolatos súlyos allergiás, anafilaxiás reakció esetén egyéni mérlegelés szükséges.
  • Első oltás után kialakult kóros vérrögképződés (thrombosis) esetén a második oltás nem adható be.

Oltási séma, hatékonyság

  • A teljes védettséghez 2 oltás beadása szükséges, 4-12 hét különbséggel.
  • A gyártó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a vakcina hatékonysága 63%. Nemzetközi vizsgálatok eredményei alapján az látszik, hogy ha a két oltás között eltelik 12 hét, akkor növelhető a vakcina hatékonysága akár 82%-ra is.
  • A teljes védettség kialakulása a második oltás után 15 nappal várható, hogy pontosan meddig tart a védettség, arról egyelőre nem tudni biztosat.
  • Friss vizsgálatok alapján a vakcina hatékonynak tűnik a vírus újabb mutációi ellen is.

Oltási reakciók, mellékhatások

Bizonyos oltási reakciók gyakran előfordulnak a beadás után:

  • izomfájdalom, duzzanat, bőrpír az oltás helyén;
  • hőemelkedés, láz,
  • rossz közérzet, fáradtság,
  • fejfájás,
  • hasmenés, hányinger, hányás.

Ezek átmenetiek, a legtöbb esetben pár nap alatt maguktól megszűnnek.

Forrás:oltóanyag alkalmazási leírásai (OGYÉI, EMA)

Kapcsolódó témák
Dr. Tóth Sára Rebeka Szerző: Dr. Tóth Sára Rebeka belgyógyász Megjelenés dátuma: 2021.07.12.
Kérjük, értékeld a cikket!
Mit írtak mások a koronavírus témában?
Hasznos lehet
Állandó éhségérzetet eredményezhetnek életmódból adódó tényezők, valamint belgyógyászati betegségek is. Mikor érdemes orvosi segítséget kérni?
A mindennapokban leggyakoribb orrmelléküreg-gyulladás (szinuszitisz) az arcüreget és a homloküreget érinti.
Kutyáknál gyakran előfordul emésztőrendszeri megbetegedés, amely gyakran hányással és/vagy hasmenéssel jár. Bizonyos állapotok sürgős beavatkozást igényelnek, míg enyhébb esetben egy ...
A biológiai ritmus helyreállítása nemcsak az alvás rendbetétele szempontjából fontos, hanem segít a hangulat stabilizálásában és a stressztűrő képesség növelésében is.