Mi okozhat szaglászavart?

Mi okozhat szaglászavart?

Mi okozhat szaglászavart?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.09.30.
Szerző: doktorGO egészség okosan
A koronavírus egyik legjellemzőbb tünete az ízérzékelés elvesztése és szaglászavar, így nem csoda, ha ez jut eszünkbe először, ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, ám fontos tudni, hogy számos olyan állapot van, ami e panaszok hátterében állhat. Melyek ezek?

Életkor

Az életkor előrehaladtával – jellemzően 60 éves kor felett – romlik az ízérzékelésünk és a szaglásunk, ami teljesen normális folyamatnak tekinthető. Fontos, hogy fogadjuk el ezt az állapotot és ne adjunk plusz sót vagy cukrot az ételeinkhez, ez ugyanis  különböző betegségek kialakulásához vezethet.

Betegség

Bármely betegség (pl. COVID, megfázás, orrmelléküreg gyulladás, influenza, különböző fertőzések, allergia, stb.), ami irritálja és gyulladásos állapotot okozhat az orr nyálkahártyájában hatással lehet a szaglásunkra és ízérzékelésünkre, azonban ez az állapot legtöbbször a gyógyulás után el is múlik. Amennyiben néhány hét elteltével sem érzünk ízeket és szagokat, keressük fel kezelőorvosunkat.

Elváltozások az orrban

Amennyiben az orron belül valamilyen elváltozás (pl. orrpolip, orrsövényferdülés) nehezíti a szabad orron keresztüli légzést, szaglásunk romolhat. Ilyen esetben kérjük ki szakorvos véleményét a megfelelő kezeléssel kapcsolatban.

Sérülések

A fej, a nyak vagy az agy sérülése károsíthatja az orrüregben lévő szaglásért felelős idegsejteket, amelynek következménye lehet az ízérzékelési és szaglászavar. Vannak olyan esetek, amikor ez magától elmúlik, de előfordulhat az is, hogy csak az erős ízeket vagy illatokat fogjuk érezni a sérülés után.

Egyéb betegségek

Az alábbi betegségek figyelmeztető tünete is lehet a szaglászavar:

  • Demencia,
  • Alzheimer-kór
  • Parkinson-kór,
  • Cukorbetegség,
  • Huntington-kór,
  • Sclerosis Multiplex,
  • Bell-parézis,
  • Sjögren-szindróma
  • Klinefelter-szindróma.

Amennyiben pár napon belül nem tapasztalunk javulást, keressük fel kezelőorvosunkat az egyéb betegségek kizárása érdekében.

Daganatos betegségek és azok terápiája

Egyes daganattípusok vagy kemoterápia esetén előfordulhat, hogy romlik a szaglásunk, illetve ízérzékelésünk. Jellemzően fémes ízt érezhetünk ilyenkor a szánkban, de az sem ritka, hogy bizonyos szagok felerősödnek vagy eltűnnek. A kezelés végével legtöbbször megszűnnek ezek a tünetek.

Bizonyos gyógyszerek

Egyes gyógyszerek (pl. antibiotikumok vérnyomáscsökkentők) befolyásolhatják ízérzékelésünket, illetve szaglásunkat. Mielőtt azonban - idő előtt - abbahagynánk azok szedését, minden esetben tájékoztassuk erről kezelőorvosunkat.

Vitaminhiány

Vitaminhiányra is utalhat az, ha romlik ízérzékelésünk, illetve szaglásunk. Egy egyszerű vérvétellel könnyen ellenőrizhetjük, vajon ez áll a probléma hátterében.

Dohányzás és egyéb vegyszerek

A rendszeres dohányzás, drogfogyasztás, illetve különböző vegyszerek (pl. klór, formaldehid, stb.) használata káros hatással lehet nemcsak az általános egészségügyi állapotunkra, hanem a szaglásunkra és az ízérzékelésünkre is, ezért érdemes kerülni ezeknek a szereknek a használatát.

Forrás: What’s Causing My Loss of Smell and Taste? (WebMD)

doktorGO Szerző: doktorGO egészség okosan Megjelenés dátuma: 2022.09.30.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Audiometria
Mikor érdemes bejelentkezni audiometria vizsgálatra? Mire számíthatunk ilyenkor? Kérdések és válaszok az audiometriáról.
Hogyan függ össze a szemprobléma az alvászavarral?
Aludni jó. Gyakran mondogatjuk is, hogy az alvás az egyik legjobb dolog a világon. De igazából nem csupán, hogy az egyik legjobb dolog, hanem az életfontosságú funkcióink egyike is. Mert mi történne...
Rekedtség
Rekedtséget számos állapot, betegség kiválthat – szerencsére legtöbbször banális, hétköznapi okok vannak a háttérben, de néha egy-egy komoly betegség is kiváltó ok lehet. Lássuk, mik okozhatnak...
Mikor kell komolyabb betegségre gondolni fejfájás esetén?
A fejfájás egy szinte mindenki számára ismert, kellemetlen jelenség, ami igencsak megkeserítheti az érintett betegek mindennapjait. Vegyük sorra, hogy mikor kell komolyabb betegségre gondolni...