Milyen étrendet kövessünk poszt-COVID fennállása esetén?

Milyen étrendet kövessünk poszt-COVID fennállása esetén?

Milyen étrendet kövessünk poszt-COVID fennállása esetén?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.10.02.
Szerző: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dietetika
A poszt-COVID-19 szindrómához számos tünet társul, köztük sok táplálkozással kapcsolatos probléma, amelynek megoldásában dietetikus szakember egyénre szabott segítséget tud nyújtani. Mire figyeljünk ilyenkor?

A poszt-COVID-19 szindrómában szenvedő betegeknek személyre szabott gondozásra, tápláltsági állapot és táplálkozási szokások felmérésére van szükségük a lehetséges tápanyaghiány felismerése és kezelése érdekében, amelynek fontos szerepe van a fizikai és mentális szövődmények, valamint az általános egészségi állapot javításában.

Az energia, mikro- és makrotápanyagok ajánlott mennyiségét a dietetikus személyre szabottan meg tudja határozni, figyelembe véve az életkort, tápláltsági állapotot, tüneteket, társbetegségeket, fizikai aktivitást és a terápiás célt.

Mire figyeljünk táplálkozásnál poszt-COVID fennállása esetén?

Általában nem kívánt fogyás, izomtömegvesztés jellemzi a poszt-COVID betegséget, ilyenkor emelt energia-és fehérjebevitel ajánlott, amely napi 5-6-szori étkezéssel, az ételek dúsításával, szükség esetén speciális, gyógyászati célú élelmiszerekkel történő kiegészítéssel valósítható meg. Az izomtömegvesztés mérséklése, a testösszetétel javítása és a gyulladáscsökkentésben fontos szerepet játszó esszenciális aminosavak biztosításának céljából ajánlott az emelt fehérjetartalmú étrend. Javasolt a bevitelt a nap folyamán szétosztani, és minden étkezéshez jó minőségű fehérjét fogyasztani. Állati fehérjét tartalmaznak a tejtermékek (pl. sajt, kefir, joghurt) és a tej, tojás, húsok, halak. A növényi élelmiszerek közül a hüvelyesek, olajos magvak, gabonafélék és álgabonák (pl. hajdina, quinoa, amaránt) tekinthetők fehérjeforrásnak.

A megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrát bevitele fontos része a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásnak. Mivel egyes tanulmányok szerint a magas glikémiás indexű élelmiszerek (a vércukrot gyorsan megemelő élelmiszerek, pl. cukros, szirupos, mézes ételek, fehér lisztből készült pékáruk) fogyasztása összefüggésbe hozható a fokozott gyulladással és oxidatív stresszel, poszt-COVID-ban szenvedő betegek számára is az alacsonyabb glikémiás indexű szénhidrátforrások (pl. magas rosttartalmú pékáruk, zöldségek) előnybe részesítése javasolt. Továbbá a prebiotikus hatású rostok (viszkózus, fermentálható rostok pl. zabból, árpából származó béta-glükán és a gyümölcsökből és zöldségekből nyerhető pektin) emelt bevitelét javasolja a szakirodalom.

Fontos a megfelelő folyadékfogyasztás

A rostdús táplálkozás mellett sosem szabad elfeledkeznünk a megfelelő folyadékbevitelről. Poszt-COVID szindróma esetén is fel kell hívni a figyelmet a folyadékfogyasztás fontosságára. Az ajánlás napi 2,5-3 liter folyadékot határoz meg általánosságban, de a folyadékszükséglet kortól, fizikai aktivitástól, egészségi állapottól függően változó lehet, pl. láz, hasmenés esetén magasabb. A folyadékbevitelhez a víz, ásványvíz, tea, zöldség- és gyümölcslé mellett a levesek, lédús gyümölcsök, tej, joghurt, kefir, stb. is hozzájárul.

A COVID-19 kapcsán sokat hallhattunk a D-vitamin szerepéről. Azt biztosan tudjuk, hogy a D-vitamin hiánya egészségügyi kockázatot jelent. Ennek elkerülése érdekében javasolt a D-vitamint tartalmazó élelmiszerek, pl. tej, tejtermékek, dúsított termékek, beillesztése az étrendbe, illetve a vitamin pótlása azoknál az egyéneknél, akik nem jutnak elegendő napfényhez (pl. hosszas kórházi tartózkodás, karantén), valamint a hazai éghajlati viszonyok között ősztől tavaszig mindenki számára.

Egyes bioaktív komponensek is segítségünkre lehetnek a gyulladáscsökkentésben és az immunrendszer támogatásában, ilyenek például a polifenolok. A polifenolok csoportjába tartozik a hagymafélékben és leveles zöldségekben is megtalálható kvercetin; ide sorolhatók a katechinek, amelyeknek jellemző forrása a tea, valamint a szőlőre jellemző vegyület, a rezveratrol is.

A poszt-COVID-19 szindrómában érintett betegek számára különösen javasolt élelmiszer-összetevőket és azok fő támadáspontjait összefoglalja az alábbi ábra.

 Az élelmiszerkomponensek fő célpontjai poszt-COVID-19 szindróma esetén. Forrás: MDOSZ

Fontos, hogy mindig megbízható forrásból tájékozódjunk!

A pandémia alatt különösen gyorsan terjedtek a sokszor igen veszélyes tévhitek. Egészségi problémák esetén forduljon hiteles egészségügyi szakemberekhez, például házi orvosához, szakorvosához, gyógytornászhoz vagy dietetikushoz! Az ország több pontján működnek poszt-COVID járóbeteg rendelések, ahol szakszerű kivizsgálásban és kezelésben részesülhet. A szakambulanciákról és a beutalás menetéről érdeklődhet háziorvosánál.

Bővebben
Kapcsolódó témák
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Szerző: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dietetika Megjelenés dátuma: 2022.10.02.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Májbiopszia
Mikor ajánlott a májbiopszia? Milyen betegségek diagnosztizálására alkalmas? Mikor nem végezhető el a vizsgálat? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a májbiopsziáról.
Egyensúlyzavar
Egyensúlyzavar a térérzékelés zavara következtében alakul ki, ami megnyilvánulhat szédülés, bizonytalanságérzet, valamint ájulásközeli érzés formájában is. Vegyük sorra, mik okozhatnak...
Orbita MR vizsgálat
Milyen elváltozások diagnosztizálását segíti az orbita MR? Szükséges-e speciális előkészület a vizsgálat előtt? Mit érdemes még tudni az orbita MR-ről? Kérdések és válaszok a vizsgálatról.
Hőemelkedés
Az emberi szervezet átlagos testhőmérséklete 36-37oC között van. Hőemelkedésről akkor beszélhetünk, ha a testhő 37-38 C között van; efölött pedig már lázról van szó. Vegyük sorra, hogy mik...