A nem kissejtes tüdőrák típusai

A nem kissejtes tüdőrák az összes tüdőrákos eset körülbelül 85%-át teszi ki. A rák által érintett sejttípustól függően három fő típusra osztható, az alábbiak szerint:

Adenokarcinóma: Ez a tüdőrák leggyakoribb típusa, amely az összes eset körülbelül 40%-át teszi ki. A tüdő perifériáján található alveolusokban található kis sejtekben fordul elő. Az adenokarcinóma lassan nő, és nagyobb valószínűséggel fedezik fel, mielőtt a tüdőn kívül a test más területeire is átterjedne. Dohányzók és nemdohányzók körében egyaránt előfordulhat. 

Tüdő laphámsejtes karcinóma: Ez a típusú tüdőrák az összes eset körülbelül 25-30%-át teszi ki. A légcsőből elágazó fő légutakat, a hörgők laphámsejtjeit érinti. A laphámrák nagyon gyakori a dohányosok körében.

Nagysejtes karcinóma: A tüdőrák kevésbé gyakori típusa, az esetek körülbelül 5-10%-át teszi ki. A tüdő központi részeit érinti. Elterjedhet a mellkasban, a közeli nyirokcsomókban vagy más szervekben. Gyorsan nő és terjed.

A nem kissejtes tüdőrák tünetei

Sokszor a nem kissejtes tüdőrák nem okoz észrevehető jeleket és tüneteket. Ha tünetmentes, a tüdőrák kimutatható mellkasröntgen segítségével, ha más betegségek diagnosztizálására végeznek ilyet. A magas kockázatnak kitett személyeknek (életkoruk és dohányzási előzményeik alapján) alacsony dózisú számítógépes tomográfia (LDCT) lehet javasolt.

Korai jelek

A nem kissejtes tüdőrák korai jelei a légszomj és a nem múló köhögés. A rákos sejtek növekedése a tüdőben és a légutakban befolyásolja a légzési képességet, ami megnehezíti a levegő hatékony be- és kijutását a tüdőbe. Ez a következőket is eredményezheti:

• mellkasi fájdalom,
• zihálás,
• rekedtes hang,
• nyálka és/vagy vér köhögése.

Tünetek a terjedést követően

Ahogy a tüdőrák a test más részeire is átterjed, a tünetek az egész testet érintik. Olyan tüneteket tapasztalhat, mint:

• étvágytalanság,
• fogyás,
• fáradtság.

Mi okozza a nem kissejtes tüdőrákot?

Bárkinél kialakulhat nem kissejtes tüdőrák, de sokkal nagyobb valószínűséggel fordul elő dohányosoknál. A dohányzás jelentősen károsítja a tüdőt, gyulladásos elváltozásokat okozva, amelyek növelhetik a rákos sejtek növekedésének kockázatát.

A passzív dohányzás, a légszennyezés, a sugárzás, a mérgező vegyszerek, a por és a gőzöknek való kitettség szintén növelheti a nem kissejtes tüdőrák kialakulásának kockázatát.

Néha a tüdőráknak genetikai oka van, a tüdőrákot okozó génmutációk generációkon keresztül öröklődhetnek. Ha a családjában előfordult már tüdőrák, nagyobb lehet a tüdőrák kialakulásának kockázata.

Nem kissejtes tüdőrák kezelése

A nem kissejtes tüdőrák kezelése a rák diagnosztizálási stádiumától függ.

A rákos daganat sebészi eltávolítása a tüdőből az első kezelési lehetőség a nem kissejtes tüdőrák korai stádiumában. A nem kissejtes tüdőrák későbbi stádiumában a daganat túlságosan átterjedhet más területekre, így a műtét nem képes elegendő mennyiségű rák eltávolítására.

A sugárterápia a rákos sejtekkel rendelkező testrészek célzott nagy energiájú sugárnyaláboknak való kitételét jelenti. A sugárnyalábok elég erősek ahhoz, hogy károsítsák a rákos sejtekben lévő DNS-t, hogy elpusztítsák és megakadályozzák az osztódásukat. A sugárterápiát gyakran a kemoterápiával együtt alkalmazzák a rák kezelésére.

A kemoterápia olyan erős gyógyszerek alkalmazását foglalja magában, amelyek elpusztítják a gyorsan növekvő rákos sejteket. A kemoterápiát gyakran alkalmazzák olyan nem kissejtes tüdőrákban szenvedőknél, akik nem jogosultak immunterápiás kezelésre, különösen akkor, ha már fennálló autoimmun betegségeik vannak.

A kemoterápia és a sugárterápia jellemzően a standard kezelés az előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban. A kemoterápiát gyakran műtét után is alkalmazzák, hogy elpusztítsák azokat a rákos sejteket, amelyeket sebészi úton nem távolítottak el a szervezetből.

Az immunterápia egy olyan kezelési forma, amely biológiai gyógyszerekkel erősíti a szervezet immunrendszerét a rák elleni küzdelemben. Az immunterápiás gyógyszerek javíthatják az immunrendszer sejtjeinek működését és aktivitását, így azok jobban meg tudják célozni a rákos sejteket, és megállítják vagy lelassítják növekedésüket.

A célzott terápia olyan gyógyszerek alkalmazását jelenti, amelyek a rákos sejtek kialakulását és osztódását okozó géneket célozzák meg. A nem kissejtes tüdőrák eseteinek körülbelül 10-30%-a az EGFR gén mutációihoz kapcsolódik.

A folyamatban lévő kutatások olyan gyógyszerek kifejlesztésére irányulnak, amelyek ezeket a genetikai mutációkat célozzák meg, hogy megállítsák az abnormális sejttevékenységet és csökkentsék a rák növekedését és fejlődését.

A nem kissejtes tüdőrák prognózisa

Sajnos a tüdőrák prognózisa rossz, az egyéves túlélési arány kevesebb, mint 50%, az ötéves túlélési arány pedig kevesebb, mint 18%. Mivel a tüdőrák nem mindig jelentkezik tipikus tünetekkel, a tüdőrákban szenvedők csaknem 40%-a már a 4. stádiumra fejlődött, amikor diagnosztizálják őket, így a kezelés kevésbé hatékony a rák növekedésének lassításában.

A tüdőrák minden esete más és más, és a túlélési arányok személyenként változhatnak, attól függően, hogy a diagnózis után mikor és milyen kezelést alkalmaznak.