A tüdődaganat ma még a kevésbé gyógyítható daganatos megbetegedések közé tartozik, a várható ötéves túlélés a szövettani típustól és tumor felfedezése idején elért stádiumától függ, rossz esetekben nagyon alacsony. A tüdőrákok hátterében a legfőbb bizonyított oki tényező a dohányzás.

Hogyan történik a tüdőrák kimutatása, felismerése?

Tüdőrák gyanúja merülhet fel a jellegzetes tünetek, mint a köhögés, vérköpés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ismétlődő tüdőgyulladások, fogyás vagy a daganat okozta szisztémás (a teljes szervezetet érintő) hatások okozta tünetek megjelenése esetén.

A betegség főként a korai stádiumban gyakran tünetszegény. Tünet- és panaszmentes beteg esetében szűrővizsgálat vagy egyéb képalkotó vizsgálat kapcsán kerülhet felismerésre. A kétirányú mellkas röntgen felvétel az elsőként választandó alapvizsgálat szűrés után vagy diagnosztikus célból.

A mellkasi CT szerepe

Amennyiben a mellkasfelvételen felmerült a tüdőrák gyanúja, de akkor is, ha a klinikai gyanú ellenére a mellkasröntgen negatív, a kórisme pontosítása érdekében mellkasi CT elvégzése nélkülözhetetlen. Műtét előtt mindenképpen szükséges a daganat pontos méretének, helyzetének, nyirokcsomók érintettségének meghatározása céljából.

A mellkasi CT vizsgálat elvégzését követően a tüdőrák szövettani igazolása, besorolása szükséges. Ez történhet bronchoszkópia (hörgőtükrözés) segítségével, melynek során a hörgőrendszerbe egy hajlékony csövet vezetnek, amivel szövettani mintát vesznek a kóros szövetszaporulatból. A daganat gyanújának megerősítése vagy kizárása mellett az elváltozás műtéti eltávolításhoz szükséges „határának” kijelölésére is alkalmas.

Atranszthoracalis tűbiopszia alkalmazásával a mellkasfalon keresztül tű segítségével végzik a szövettani minta vételét CT vagy röntgen vezérelt módon azokban az esetekben, amikor a bronchoszkópos eszközzel nem tudják elérni az elváltozást (a mellkasfalhoz közel van).

Centrálisan elhelyezkedő daganatok esetén a köpet citológiai vizsgálata is informatív. Sebészi technikák is segíthetnek a szövettan tisztázásában.

Mediastinoscopia (gátortükrözés) során a gátorüreg nyirokcsomóiból vesznek mintát.

A VATS (video asszisztált thoracoscopia) módszerét más technikák sikertelensége esetén, az egész mellkas sebészi feltárását (thoracotomia) a műthetőség megítélésére, diagnosztizálásra ma már ritkán, utolsó lehetőségként alkalmazzák.

A szövettani besorolással párhuzamosan a tumoros elváltozás mérete, a nyirokcsomó, illetve a távoli áttétek jelenléte alapján a daganat stádiumát is meghatározzák az úgynevezett TNM rendszer alapján.

A CT technika megbízhatósága miatt alapvető fontosságú ebben a kérdésben. A mellkas CT a tüdőben lévő kóros szövetszaporulat pontos helyét, méretét és a mellkasi nyirokcsomók érintettségét vizsgálja nagy pontossággal. A tüdőrák távoli áttétei gyakran jelennek meg a májban és a mellékvesékben, de a veséket, a hasnyálmirigyet és a lépet is érinthetik. Ezek kimutatására, lokalizálására, méretük megítélésére hasi CT vizsgálat elvégzése szükséges. Agyi áttét gyanúja esetén koponya CT javasolt. (Kissejtes tüdőrák esetén az áttétképződés már a felismerés idején is gyakori, így a koponya vizsgálata minden esetben indokolt). 

A tumorhoz közeli nyirokcsomó érintettség és távoli tünetmentes áttétek kimutatásában, a kiújulás tisztázásában, a kezelés hatékonyságának követésében és annak megítélésében, hogy jó vagy rosszindulatú daganatról van-e szó a CT és PET (pozitron emissziós tomográfia) technika nagy hatékonyságú ötvözése (PET/CT) a legérzékenyebb módszer.

MR vizsgálatok szerepe  

A mellkasi MR (mágneses rezonancia) vizsgálat kiegészítő módszer. Tüdőcsúcsi, gerincoszlop melletti, rekeszizomhoz közeli daganatok ítélhetők meg a CT-nél pontosabban. Kicsiny gócok nem ítélhetők meg biztonsággal. Mivel nem jár sugárterheléssel, fiatalok vizsgálatában és követésükben kifejezetten előnyös lehet. 

Az agyi és gerincvelői áttétek koponya MR vizsgálat segítségével mutathatók ki a legmegbízhatóbban. A csontokról és lágyrészekről készített MR felvételek a távoli csont, illetve lágyrész áttéteket írják le részletesen, segítve az áttét sebészi és sugár terápiájának megtervezését. A májáttétek megítélése hasi MR vizsgálattal biztosabb eredményhez vezet, amennyiben az UH- és a CT-lelet ellentmondásos.

Mellkasi ultrahangvizsgálat

• Mellkasi ultrahang (UH) vizsgálat a mellkasi folyadék kimutatásában hasznos, sőt, a mellkasröntgennél is érzékenyebb.
• Nukleáris medicina (izotópdiagnosztika).
• Szcintigráfiás vizsgálatok segítségével a test különböző régióiban zajló biokémiai folyamatokat lehetséges megjeleníteni az élő szervezetben.
• A csontszcintigráfia a tüdődaganat csontokra való közvetlen terjedését vagy távoli csontáttétek megjelenését igazolhatja nagy biztonsággal. Az immunoszcintigráfiás eljárás a daganat felismerésében és a kezelés hatékonyságának megítélésében alkalmazható.
• A teljes testben áttétek keresésére a CT és a PET (pozitron-emissziós tomográfia) kombinált vizsgálata, a PET/CT alkalmas.

A kezelés megválasztása 

A szövettani eredmény birtokában a stádium meghatározását követően a fizikai állapot függvényében több szakorvos munkacsoportja (az onkoteam) dönt a műtét, a sugárkezelés, illetve a kemoterápia kérdésében.