Mit tegyünk, ha tüdfibrózis gyanúja áll fenn?

Mit tegyünk, ha tüdfibrózis gyanúja áll fenn?

Mit tegyünk, ha tüdfibrózis gyanúja áll fenn?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.05.21.
Szerző: doktorGO egészség okosan
Az ILD-vel élők számára kulcsfontosságú, hogy a betegséget minél korábbi szakaszában felismerjék a szakemberek, és így minél előbb megkezdődhessen a megfelelő terápia. Azonban ennél a betegségcsoportnál közel sem olyan egyszerű a diagnózis, mint a gyakori, jól ismert betegségek esetében – tudtuk meg Dr. Bohács Anikó tüdőgyógyásztól.

Miért fontos a pontos diagnózis?

„Az ILD-be tartozó betegségek a kiváltó ok, a betegség jellege és súlyossága alapján igen különbözőek lehetnek, és – figyelembe véve a betegek egyéni adottságait is – különböző terápiákat igényelnek. Ehhez viszont pontos diagnózis szükséges, amely az ILD kapcsán lényegesen összetettebb folyamat eredménye, mint a „hétköznapibb” betegségek esetében” – mondta Dr. Bohács Anikó tüdőgyógyász.

Mit tegyünk, ha tüdfibrózis gyanúja áll fenn?

A leggyakoribb tünet, amely egy ILD-betegnél jelentkezik, és amelynek hatására orvoshoz fordul, a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Azonban ez nem ILD-specifikus, vagyis ez a tünet más, az ILD-nél jóval gyakoribb betegségekre is jellemző lehet. Ha a kardiológus nem találja a nehézlégzés okát, és a tüdőgyógyász sem talál olyan gyakori tüdőbetegséget, amely igazolná a tünetet, akkor a tüdőgyógyász egy úgynevezett ILD-teamhez utalhatja a beteget. „Az ILD-team több, különböző területet képviselő szakemberből áll: tüdőgyógyász, radiológus, immunológus és reumatológus tagja van a teamnek, amely kiegészülhet patológussal is, ha rendelkezésre áll szövetminta” – magyarázta Dr. Bohács Anikó.

Milyen vizsgáltokra lehet szükség?

„A team tagjai együttesen állítják fel a diagnózist, azaz állapítják meg, hogy ILD-be tartozó betegségről van-e szó, és ha igen, melyik betegségről. Ehhez a korábbi vizsgálatok eredményeit is felhasználják, további vizsgálatokat alkalmaznak, és a beteget is alaposan kikérdezik: Sokat segít a nagyfelbontású CT: az IPF-re általában a betegségre jellemző CT-kép vezeti rá a team tagjait. Sok esetben szükség lehet további elkülönítő (differenciál) diagnosztikára is, hogy a hasonló tünetekkel bíró, de eltérő betegségek közül a team választani tudjon. Az elkülönítő vizsgálat lehet pl. hörgőtükrözés vagy szövettani vizsgálat – de amennyiben az IPF nagy biztonsággal kimondható a típusos CT kép, klinikai tünetek és anamnesztikus adatok alapján, úgy nem szükséges a tüdőből szövettani mintavétel a diagnózis igazolásához.

Komoly kihívást jelent a helyes diagnózis felállítása

Az ILD-be tartozó betegségek felderítése tehát össze sem hasonlítható a gyakori betegségek diagnosztikájával, amikor a háziorvos vagy a szakorvos az első látogatás alkalmával megállapítja a tünetek okát, de azzal sem, ha a nyálkahártya váladékának mintavételi eredményére várunk egy napot.

Forrás: Hellercom

doktorGO Szerző: doktorGO egészség okosan Megjelenés dátuma: 2022.05.21.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Hogyan okozhat problémát egy ártatlannak tűnő fejsérülés?
Hogyan okozhat évekkel, évtizedekkel később problémát egy mindeddig ártatlannak tűnő fejsérülés?
Emlőszűrés
A mellrák szűrésére a mammográfiás vizsgálat és az emlő tomoszintézis alkalmazható. Mikor, melyik vizsgálat javasolt? Mi a különbség a két diagnosztikai eljárás között?
Hemokromatózis
A hemokromatózis Európában a leggyakoribb örökletes genetikai rendellenesség, amely során a szervezetben elraktározódó vas súlyos szervi-, szöveti károsodáshoz vezethet, ha nem észlelik, és nem...
Nyelészavar
A nyelészavart kiválthatja átmeneti, ártalmatlan ok, de súlyos betegség is állhat a hátterében, így a panaszt minden esetben komolyan kell venni. Mit tehetünk ellene?