Mitől alakulhat ki?

A pánikrohamok kialakulásában számos múltban gyökerező és a rohamok létrejöttekor ható pszichoszociális (családi viselkedésminta követése, kapcsolati veszteség, kötődés veszélybe kerülésének emléke, szülőktől elszakadás, túlkontrolláló szülő) és biológiai (koffeinfogyasztás, hormonális változások) tényezők játszanak szerepet. A WHO ajánlása szerint a pánikzavar tüneteit jelenleg gyógyszeres és pszichoterápiás kezelési módszerekkel enyhítik, azonban érdemes tudni, hogy a pszichológus munkáját a manuálterápia is jelentősen megkönnyítheti – hívta fel a figyelmet Kulig Barbara.

A szakértő szerint korábbi testi sérülések is felelősek lehetnek a pánikrohamok kialakulásáért. Ilyen testi trauma lehet például:

• a sportsérülés,
• a bordatörés,
• a mellkasi műtét,
• a tüdőgyulladás (pl. COVID-19),
• az asztma,
• a szívbetegségek,
• sőt még a szájsebészeti beavatkozások is.

Mi lehet a megoldás?

A pontos diagnózist követően a pszichológus a pánikgörbe két pontján tud  változást előidézni.

1. A testi tünetek oldaláról

A kezelések során a páciensek olyan technikákat tanulnak, amelyek segítségével jobban megismerhetik testük működését, lassíthatják légzésüket (pl. négyes légzéssel, mindfulness meditációval, autogén tréninggel). Ez ugyanis egy ördögi kör: minél gyorsabban vesszük a levegőt, annál jobban szorongunk, és minél inkább szorongunk, annál gyorsabban vesszük a levegőt.

– Amennyiben a konzultáció alatt olyan testi sérülésekre derül fény, amelyek pánikzavarra hajlamosító tényezők lehetnek, akkor orvos vagy manuálterapeuta kolléga bevonásával további kezelési terv kialakítása javasolt – mondta a szakértő.

2. A pszichológiai tényezők oldaláról

Számos tényező befolyásolhatja a pánikzavar kialakulását. Bár úgy tűnhet, hogy rendben van az életünk, amikor az első roham jelentkezik, mégis fontos, hogy a kezelések során megvizsgáljuk a pánik kialakulásának körülményeit, érzelmi komponenseit, rövid és hosszú távú következményeit. Ezáltal kialakul egy kép arról, hogy mit is élt át valójában a páciens az első pánikroham során. Ez a későbbiekben nagyító alá kerül, ami elvezethet bennünket a pánik egyéni történetéhez.

Ép testben, ép lélek

Bár eddig a testünket érő fizikai behatások kevésbé kaptak szerepet a gyógyuláshoz vezető úton, azonban a szakértő szerint a testünk és a lelkünk folyamatos párbeszédben álló, számos híddal rendelkező, lehetőségekkel teli egységként működik. Éppen ezért egy pszichés panasz esetén nem csak a lelki traumák, hanem az odavezető testi traumák is kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a tünetek enyhítésében.