Majomhimlő

A majomhimlőt az Orthopoxvírusok nemzetségébe tartozó majomhimlő vírus okozza, mely közeli rokonságot mutat a fekete himlőt okozó variola vírussal.

Hogyan terjed?

A majomhimlő egy zoonózis, vagyis egy állatról emberre terjedő fertőzés. A betegek fertőzött állatokkal, azok testváladékaival (vér, nyál) kerülnek kapcsolatba, és a vírus belégzéssel vagy bőrsérülésen keresztül (harapás, karmolás) jut be az emberi szervezetbe. A fertőzött ember is képes a vírus terjesztésére – testnedvekkel, légúti cseppfertőzéssel, illetve szennyezett anyagokkal (pl. közös törölköző, ágynemű).

Milyen tünetei lehetnek?

A fertőzésnek jellemzően két szakasza különíthető el:

• Első szakasz: influenzaszerű, nem specifikus tünetek. Előfordulhat láz, hidegrázás, izom-és ízületi fájdalom, fejfájás, elesettség és nyirokcsomóduzzanat.
• Második szakasz: viszkető bőrkiütések jelennek meg, jellemzően a láz után 1-3 nappal. A bőrtünetek kezdetben laposak, vagy enyhén előemelkedőek; majd hólyagok alakulnak ki, melyek átlátszó vagy sárgás színű váladékot tartalmaznak. A hólyagok kifakadása után pörk képződik, ami idővel leszárad, leesik. A kiütések leggyakrabban az arcon és a végtagokon jelennek meg, de érintett lehet a szájnyálkahártya, a kötőhártya, valamint a nemi szervek és a végbél környéke is.

A fertőzés lappangási ideje általában 5-15 nap (de akár 2-3 hét is lehet). A tünetek kb. 2-4 hétig tartanak. A beteg a bevezető tünetek kezdetén lesz fertőzőképes és egészen a pörkök teljes eltűnéséig az is marad.

Hogyan diagnosztizálható?

Gyanús tünetek kialakulása esetén fel kell venni a kapcsolatot a háziorvossal, aki segít a további vizsgálatok megszervezésében.  A diagnózis felállításakor a klinikai tünetek mellett az is fontos, hogy a beteg járt-e endémiás területen, illetve közvetlen kapcsolatba került-e igazolt majomhimlős beteggel. A definitív diagnózis laboratóriumi vizsgálattal állítható fel. A beteg bőrelváltozásából vesznek kenetet, amit laboratóriumban vizsgálnak (pl. PCR-ral), illetve vírusspecifikus ellenanyagszint vizsgálat (szerológia) is történhet.

Hogyan kezelhető?

• A betegnek a fertőzőképesség megszűnéséig (vagyis a bőrelváltozások teljes gyógyulásáig) el kell különítenie magát.
• A legtöbb esetben a tünetek enyhék és a beteg néhány héten belül speciális kezelés nélkül is meggyógyul. 
• Fontos a tüneti terápia: láz-és fájdalomcsillapítás, valamint a megfelelő folyadékpótlás.
• Súlyosabb esetekben használhatók anti-virális készítmények (pl. tecovirimat, cidofovir).
• Bakteriális felülfertőződés esetén antibiotikum terápiára is szükség lehet.
• Gyermekeknél előfordulhat súlyosabb lefolyás, így az ő esetükben fokozott elővigyázatosság szükséges.
• A majomhimlő ellen létezik védőoltás, ám ez még széleskörben nem elérhető.
• Több vizsgálat is kimutatta, hogy a himlő elleni oltás kb. 85%-os védelmet nyújt a fertőződés ellen.

Útmutató

• A majomhimlő egy állatról emberre terjedő fertőzés, legtöbbször harapással, karmolással jut be az emberi szervezetbe, s így a fertőzött ember is képes a vírus terjesztésére.
• Kezdetben influenzaszerű tünetekre, majd később kiütéses panaszokra számíthat a majomhimlős beteg.
• Majomhimlő gyanúja esetén, mielőbb keressük fel a háziorvosunkat kivizsgálás céljából.
• Bár a majomhimlő ellen létezik védüoltás, ez még nem elérhető széleskörben, ezért a higiéniai szabályok betartásával tehetünk a legtöbbet a fertőzés megelőzése érdekében.