
Buerger-kór
1 perces olvasási idő
A Buerger-kór a végtagok kis- és közepes méretű artériáinak (és gyakran velük együtt a vénáknak is) a gyulladása, vérrögösödése, egyes esetekben következményes elzáródása.
Kiket érint a betegség?
A Buerger-kór egy viszonylag ritka betegség, ami jellegzetesen fiatal dohányosokat érint. Előfordulása leggyakoribb 20-40 éves kor között, és jellemzően férfiakat sokkal gyakrabban érint.
Milyen tünetei lehetnek a Buerger-kórnak?
- Vérellátási zavar következtében a végtagok hűvösek, gyakran elszíneződnek (kifehérednek, elkékülnek).
- Égő érzés, fájdalom, izomgörcs, bizsergés, érzészavar, zsibbadás az érintett végtagon.
- Az érintett végtagon a bőr elvékonyodása, kisebesedése, kifekélyesedése.
- Amennyiben a vénák is érintettek, vándorló felületi visszérgyulladás is látható lehet.
- A tünetek általában az ujjakon (kéz vagy láb ujjain) kezdődnek és onnan haladnak „felfelé”.
- Kezdetben a panaszok leginkább terhelésre, mozgásra jelentkeznek.
Hogyan diagnosztizálható a Buerger-kór?
A Buerger-kór gyanúja leggyakrabban a kórtörténet, jellegzetes panaszok és fizikális vizsgálat során talált eltérések alapján merül fel. A diagnózis felállításához a legtöbb esetben szükség van érfestésre, mely jellegzetes képet mutat: viszonylag simafalú artériák mellett éles határú elzáródás látszik. Néhány esetben szükséges lehet szövettani vizsgálat is a diagnózis megerősítéséhez, mely során azonosítható az érfal jellegzetes gyulladásos képe. A kivizsgálást és kezelést leggyakrabban belgyógyász, angiológus végzi.
Hogyan kezelhető a Buerger-kór?
- Életmódváltás: az érintett betegnek a dohányzást minél hamarabb teljes mértékben abba kell hagynia. Amennyiben a beteg nem hagyja abba a dohányzást, a betegség progressziója sok esetben nem állítható meg, és az amputáció elkerülhetetlenné válik. A dohányzás elhagyása mellett előnyös lehet a rendszeres, de nem túl megerőltető testmozgás is (pl.: séta, kerékpározás).
- Fizikai kímélet: az érintett végtagot óvni kell a túlzott hidegtől, sérülésektől, irritáló anyagoktól. Alsó végtagi érintettség esetén oda kell figyelni a megfelelő, kényelmes lábbeli kiválasztására.
- Gyógyszeres kezelés: egyes esetekben szükség lehet gyógyszeres értágító kezelésre, illetve véralvadást befolyásoló készítmények használatára is.
- Műtéti kezelés: bizonyos esetekben szóba jöhet sebészi beavatkozás is, mellyel javítani próbálják a végtag vérellátását. Súlyos, előrehaladott esetekben sajnos az érintett végtag amputációjára lehet szükség.
Útmutató
- A Buerger-kór jellemzően a fiatal dohányosokat érinti, melynél a végtagok kis- és közepes méretű artériáinak a gyulladása, vérrögösödése, egyes esetekben következményes elzáródása figyelhető meg.
- Vérellátási zavarok, égő érzés, fájdalom, visszérgyulladás tünetek hívhatják fel a betegségre a figyelmet, felismerése minden esetben orvosi kivizsgálást igényel.
- Érfestés, esetleg szövettani vizsgálat is szükséges lehet a diagnózis felállításához, kezelése életmódváltással, kímélettel, gyógyszeres terápiával, esetleg műtéti beavatkozással történhet.
Buerger-kór - Részletesen a témáról

A dohányzás mindenki egészségére nézve káros, de asztmások esetében még inkább kerülendő lenne. Mind az aktív, mint pedig a passzív dohányzás ugyanis trigger, vagyis a tüneteket fokozó, felerősítő tényező a betegek számára.

Ugyanolyan nikotinfüggőséget okoz, mégis egyre több fiatal választja az alternatív dohánytermékeket
Szerző:
Dr. Tóth Sára Rebeka belgyógyász
Ajánlott vizsgálat
Azonos szerv gyakori betegségei
Hasznos lehet

Mi a különbség a bipoláris és a major depresszió közt?
Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét...

Az éjszakai falásroham - nem csak a hízás miatt probléma
Aki este, lefekvés előtt vagy akár az éjszaka közepén felébredve érzi úgy, hogy enni kell és ezt meg teszi, nem csak a lelkiismeret-furdalással és a testsúlygyarapodás kockázatával számolhat, de akár...

Másodlagos parkinsonizmus: mit jelent és mit lehet vele kezdeni?
A Parkinson-kór a parkinsonizmus (vagy Parkinson szindróma) leggyakoribb formája, azonban míg a Parkinson-kór elsődleges oka a dopamint termelő idegsejtek degenerációja, addig a parkinsonizmus számos...

Honnan tudhatom, hogy inzulinrezisztens vagyok?
Az inzulinrezisztencia nagyon gyakran okoz tüneteket. Ha ezen tünetek tudatában vagyunk, akkor hamarabb gondolhatunk rá és hamarabb kezdhetünk el ellene dolgozni. Ezen tünetek közé tartozhat például...

Kérj ingyenes cikkértesítőt! 
