Buerger-kór

Buerger-kór

1 perces olvasási idő
Szerző: Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
A Buerger-kór a végtagok kis- és közepes méretű artériáinak (és gyakran velük együtt a vénáknak is) a gyulladása, vérrögösödése, egyes esetekben következményes elzáródása.

Kiket érint a betegség?

A Buerger-kór egy viszonylag ritka betegség, ami jellegzetesen fiatal dohányosokat érint. Előfordulása leggyakoribb 20-40 éves kor között, és jellemzően férfiakat sokkal gyakrabban érint.

Milyen tünetei lehetnek a Buerger-kórnak?

  • Vérellátási zavar következtében a végtagok hűvösek, gyakran elszíneződnek (kifehérednek, elkékülnek).
  • Égő érzés, fájdalom, izomgörcs, bizsergés, érzészavar, zsibbadás az érintett végtagon.
  • Az érintett végtagon a bőr elvékonyodása, kisebesedése, kifekélyesedése.
  • Amennyiben a vénák is érintettek, vándorló felületi visszérgyulladás is látható lehet.
  • A tünetek általában az ujjakon (kéz vagy láb ujjain) kezdődnek és onnan haladnak „felfelé”.
  • Kezdetben a panaszok leginkább terhelésre, mozgásra jelentkeznek. 

Hogyan diagnosztizálható a Buerger-kór?

A Buerger-kór gyanúja leggyakrabban a kórtörténet, jellegzetes panaszok és fizikális vizsgálat során talált eltérések alapján merül fel. A diagnózis felállításához a legtöbb esetben szükség van érfestésre, mely jellegzetes képet mutat: viszonylag simafalú artériák mellett éles határú elzáródás látszik. Néhány esetben szükséges lehet szövettani vizsgálat is a diagnózis megerősítéséhez, mely során azonosítható az érfal jellegzetes gyulladásos képe. A kivizsgálást és kezelést leggyakrabban belgyógyász, angiológus végzi.

Hogyan kezelhető a Buerger-kór?

  • Életmódváltás: az érintett betegnek a dohányzást minél hamarabb teljes mértékben abba kell hagynia. Amennyiben a beteg nem hagyja abba a dohányzást, a betegség progressziója sok esetben nem állítható meg, és az amputáció elkerülhetetlenné válik. A dohányzás elhagyása mellett előnyös lehet a rendszeres, de nem túl megerőltető testmozgás is (pl.: séta, kerékpározás).
  • Fizikai kímélet: az érintett végtagot óvni kell a túlzott hidegtől, sérülésektől, irritáló anyagoktól. Alsó végtagi érintettség esetén oda kell figyelni a megfelelő, kényelmes lábbeli kiválasztására.
  • Gyógyszeres kezelés: egyes esetekben szükség lehet gyógyszeres értágító kezelésre, illetve véralvadást befolyásoló készítmények használatára is.
  • Műtéti kezelés: bizonyos esetekben szóba jöhet sebészi beavatkozás is, mellyel javítani próbálják a végtag vérellátását. Súlyos, előrehaladott esetekben sajnos az érintett végtag amputációjára lehet szükség.  

Útmutató

  • A Buerger-kór jellemzően a fiatal dohányosokat érinti, melynél a végtagok kis- és közepes méretű artériáinak a gyulladása, vérrögösödése, egyes esetekben következményes elzáródása figyelhető meg.
  • Vérellátási zavarok, égő érzés, fájdalom, visszérgyulladás tünetek hívhatják fel a betegségre a figyelmet, felismerése minden esetben orvosi kivizsgálást igényel.
  • Érfestés, esetleg szövettani vizsgálat is szükséges lehet a diagnózis felállításához, kezelése életmódváltással, kímélettel, gyógyszeres terápiával, esetleg műtéti beavatkozással történhet.
Buerger-kór - Részletesen a témáról
Milyen tüneteket okoz a dohányfüst belélegzése?
A dohányzás mindenki egészségére nézve káros, de asztmások esetében még inkább kerülendő lenne. Mind az aktív, mint pedig a passzív dohányzás ugyanis trigger, vagyis a tüneteket fokozó, felerősítő tényező a betegek számára.
Egészségesebb az e-cigaretta?
Ugyanolyan nikotinfüggőséget okoz, mégis egyre több fiatal választja az alternatív dohánytermékeket
Hasznos lehet
Hogyan mérje pontosan a vérnyomását?
A JAMA Internal Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kar helytelen elhelyezése a vérnyomás mérése során ferde értékekhez vezethet. Hogyan helyezzük hát el a karunkat? És mely...
Újabb COVID-variáns terjed Európában. Íme, amit tudni kell róla
A COVID-19 új változata, a XEC rohamosan terjed Európában. A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint a XEC globálisan domináns variánssá válhat a következő néhány hónapban.
A COVID-, influenza- és RSV-oltások időzítése ősszel
Szinte mindenkinek érdemes kapnia éves influenza elleni védőoltást, és a 75 év feletti felnőtteknek javasolt lehet az RSV-oltás is. De mi a helyzet a COVID elleni vakcinákkal?
A székrekedés növelheti a szívproblémákat?
Egy tanulmány szerint a székrekedés nemcsak kényelmetlenséget és puffadást okoz, hanem növelheti a szívproblémák kockázatát is. De miről is van szó valójában?