A bal fül csengése ugyanazon okok miatt fordulhat elő, mint a jobb vagy mindkét fül esetén. A tényezők között szerepelhetnek szerkezeti változások, halláskárosodás és elzáródások. 

A fülcsengés az alábbi módokon nyilvánulhat meg:

• Állandó magas vagy halk fülcsengés.
• Egyéb hangok, például zümmögés, süvöltés, fütyülés, zümmögés, kattogás, sziszegés vagy visítás.
• Lüktető vagy dobogó hangok a fülben.
• Időszakos vagy állandó fülzúgás.
• Fülcsengés halláskárosodással vagy anélkül.

Az egyoldali csengés okai

Fülzúgás

Fülzúgás akkor fordul elő, ha a belső fülben vagy a középfülben rendellenes nyomás alakul ki fizikai változások, egyéb egészségügyi állapotok vagy külső tényezők, például bizonyos gyógyszerek következtében. A fülzúgás hangok érzékelését okozza az egyik vagy mindkét fülben külső forrás nélkül. A pontos hangzás és a hangminőség egyénenként változhat. Lehet akut vagy krónikus probléma.

Allergiák

A bal fül csengése allergiák vagy egyéb állapotok, például sinusfertőzés vagy középfülfertőzés okozta torlódások miatt fordulhat elő. Ha az orrüreg megtelik nyálkával, elzáródást vagy duzzanatot okozhat, megváltoztathatja a légnyomást, és megzavarhatja a hallójárat normál működését. Fülcsengés akkor fordulhat elő, ha a füle nem tud kiürülni, és a torlódás miatt nem megfelelő az egyensúly.

Gyógyszerek

Az egyik fül csengése bizonyos gyógyszerek szedésének mellékhatása is lehet. Nagyobb dózisban szedve nagyobb valószínűséggel okoznak problémákat. A következő gyógyszerek fülcsengéshez kapcsolódhatnak:

• Aszpirin
• Nem szteroid gyulladásgátló szerek (NSAID-ok)
• A magas vérnyomás és a szívelégtelenség kezelésére szolgáló kacsdiuretikumok
• Bizonyos antibiotikumok
• Rákellenes gyógyszerek
• Antidepresszánsok
• Maláriaellenes szerek

Halláskárosodás

A fülzúgás az életkorral összefüggő halláskárosodás (presbycusis) korai jeleként is jelentkezhet. Ez a típusú halláskárosodás olyan tényezők kombinációjából alakul ki, mint például a fül szerkezetében bekövetkezett változások, bizonyos egészségügyi állapotok, a hangos zajoknak való kitettség és a genetika.

Zajhatás

A fülcsengés a zaj okozta halláskárosodás korai jele. A hangos zaj visszafordíthatatlan károsodást okozhat a belső fülben lévő sejtekben és membránokban, amelyek segítik a hallást. Ez akkor fordulhat elő, ha egyszeri élményben vagy hosszabb ideig tartó, 85 decibeles vagy annál nagyobb zajszintnek volt kitéve. Ezek a hangok lehetnek hangos gépek, koncertek vagy petárdák.

Fülzsír

A túlzott fülzsír megváltoztathatja a hallójárat természetes tulajdonságait, és zavarhatja az agy hangot feldolgozó részeit. Ezenkívül a fülzsír nyomást idézhet elő a hallójáratban, hogy stimulálja az idegeket, így az agy belső hangként értelmezi az érzést.

Bizonyos egészségügyi állapotok

A fülcsengés számos olyan egészségügyi állapot tünete lehet, amelyek károsíthatják a fül hallórendszerét és/vagy belső szerkezetét. Ezek a következők: 

• Hipertónia (magas vérnyomás)
• Temporomandibularis ízületi (TMJ) rendellenességek
• Meniere-kór
• Vestibularis schwannoma (daganat az akusztikus idegen) és más daganatok
• Cukorbetegség
• Migrén
• Pajzsmirigy rendellenességek
• Anémia
• Lupus
• Sclerosis multiplex

A fülcsengés a következő kategóriába sorolható: 

Szubjektív: Szubjektív fülcsengés akkor fordul elő, ha olyan hangot hall, amely nem létezik. Ez akkor fordulhat elő, ha bizonyos idegek nem működnek megfelelően, vagy mert probléma van a fül egy részével. Ismert ok nélkül is előfordulhat.

Objektív: Az objektív fülcsengés a csengés ritka formája, amely a fülben vagy a fül közelében, például a közeli erekből származó hangból ered. Orvosa hallhatja a hangot a vizsgálat során. Az objektív csengésnek nagy valószínűséggel azonosítható és kezelhető oka van.

Hogyan kezelhető? 

A fülcsengés kezelése a probléma okától függ. A következő kezelések hatásosak lehetnek.

Implantátumok és más típusú hallókészülékek: A halláscsökkenés hallókészülékkel történő kezelése kevésbé észrevehetővé teheti a fülcsengést. A cochleáris implantátum általában akkor javasolt, ha súlyos halláskárosodáshoz kapcsolódó fülcsengése van. A cochleáris implantátumokat sebészeti úton ültetik be a fülbe. Elektromos jelek segítségével külső hangokat küldenek közvetlenül a hallóidegbe.

Hanggenerátorok: A hanggenerátorok pihentető hangokat, például vízeséseket, fehér zajt vagy halk hangokat adnak ki. Ezeket a generátorokat az éjjeliszekrényen tarthatja, vagy a fülébe illeszkedő eszközökben is hordhatja. Ugyanezt a célt szolgálhatják a ventilátorok, párásítók és légkondicionálók. A hangok segíthetnek elfedni a fülcsengést.

Tinnitus újraképző terápia (TNT): A TNT egy olyan folyamatot foglal magában, amely arra edzi az agyat, hogy jobban hozzászokjon a bal fül csengéséhez. A terápia során az agy megtanulja figyelmen kívül hagyni a hangot. A folyamat 12-24 hónapig tarthat.

Kognitív viselkedésterápia (CBT) vagy a tanácsadás egyéb formái: A CBT magában foglalja a tanácsadóval való együttműködést, aki segíthet megérteni a fülcsengés problémáját. Útmutatást nyújthat a megküzdési stratégiák, a figyelemelterelési készségek és a relaxációs technikák kidolgozásában, amelyek segítségével kezelheti a csengésre adott pszichológiai reakcióit.

Biofeedback és stresszcsökkentés: A Biofeedback megtanítja Önnek, hogyan irányítson bizonyos fizikai funkciókat, például szívét és légzését. A Biofeedback segíthet a fülcsengés okozta szorongás kezelésében. Lehetséges, hogy enyhülnek a tünetek, ha már nem stresszel a probléma miatt.

A kiváltó ok kezelése: A fülcsengés megoldható, ha orvosával együttműködve kezelik a kiváltó okot. Ehhez gyógyszercserére, védőfejhallgató használatára vagy egy mögöttes egészségi állapot kezelésére lehet szükség.

Tesztek a bal fül csengésének diagnosztizálására

A bal fülcsengés diagnosztizálására szolgáló tesztek segíthetnek meghatározni a probléma lehetséges okait és azt, hogy vannak-e mögöttes egészségügyi állapotok a háttérben. Általában a következő teszteket végzik.

Az alapos kórtörténet során orvosa kérdéseket tehet fel a tünetekkel kapcsolatban.

Tiszta tónusú audiometria, amely különböző frekvenciákon méri az Ön hallásküszöbét, hogy megállapítsa, van-e halláskárosodása, amely hozzájárulhat a fülcsengéshez

Beszédaudiometria, amely azt méri, hogy mennyire képes megérteni a beszédet különböző hallgatási körülmények között, hogy megállapítsák, van-e beszédészlelési probléma a fülcsengéssel kapcsolatban.

A fej, a hallójárat és a környező területek diagnosztikai vizsgálata a fül szerkezeti vagy fizikai változásainak azonosítására:

• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
• Számítógépes tomográfia (CT)
• Laboratóriumi vérvizsgálatok is alkalmazhatók a hozzájáruló állapotok klinikai gyanújának megerősítésére.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Orvosi vizsgálat nélkül nehéz megállapítani, hogy a fülcsengés súlyosabb állapot jele-e. Forduljon fül-orr-gégész szakorvoshoz, ha fülcsengése a következő körülményekkel jár:

• Csengés csak az egyik fülben fordul elő.
• A csengés egy hétnél tovább tart.
• A csengés fejsérülés után kezdődik.
• A csengés egyéb fizikai tünetekkel jár, mint például szédülés, egyensúlyvesztés, hányinger, hányás vagy fülvérzés.
• A csengés több önsegítő módszer után sem javul.
• A csengés lüktető (egyenletes ütemet követő ritmikus zaj).
• A csengés megzavarja alvási szokásait, koncentrációját és/vagy normál működési képességét.
• Az állandó csengés következtében depressziós vagy szorongó.

A bal fül csengése nem betegség. Előfordulhat önmagában, ismert ok nélkül, vagy számos egészségügyi probléma tüneteként. A fülcsengés minden embert másképp érinthet. A fülcsengés hatása a bosszantótól a súlyosig terjedhet. Bár hatással lehet az életminőségére, bizonyos kezelések csökkenthetik vagy elfedhetik a csengést.