Az elmúlt évtizedekben a BMI használatát górcső alá vették, mert sokszor tévesen minősítették az elhízással összefüggő betegségek magas kockázatának kitett személyeket anélkül, hogy figyelembe vették volna az egyéb kulcsfontosságú tényezőket, például azt, hogy súlyuk mekkora része származik izomból, és hol található zsírjuk. Egy olimpiai sportoló az „elhízott” BMI-tartományba eshet, míg a metabolikus szindrómában szenvedőket „egészséges” testsúlyuk miatt rosszul diagnosztizálhatják.

Az olyan indexek hasznossága, mint a BMI, az egyszerűségében rejlik – egy gyors számítás egyetlen számot ad, amely viszonyítási alapot ad az egészséghez. A testvizsgálatok teljesebb képet adhatnak az ember testzsírszázalékáról, de drágák és nehezen hozzáférhetőek lehetnek.

A Body Roundness Index (BRI) nevű új modell egyre nagyobb érdeklődést mutat az elhízás és a kapcsolódó egészségügyi kockázatok egyszerű és talán pontosabb módjaként. A BRI derék- és csípőméréseket tartalmaz annak kiszámításához, hogy egy személy törzse mennyire kerek a magasságához képest.

A tanulmányok azt mutatják, hogy az ember testösszetétele – vagyis a zsír, az izom, a csontok és más szövetek eloszlása – többet jelent az egészség szempontjából, mint a teljes testtömeg. A törzs körüli zsír különösen összefügg bizonyos betegségek magasabb kockázatával, beleértve a szívbetegségeket, a 2-es típusú cukorbetegséget és a rákot. A tanulmányok rámutatnak, hogy a BRI jobb előrejelzője lehet a betegségek kockázatának, mint a BMI.

Miben különbözik a BRI a BMI-től?

A BMI-t körülbelül 200 évvel ezelőtt fejlesztették ki férfiaktól származó adatok alapján, akiknek többsége fehér volt. Az 1950-es években az egészségbiztosító társaságok elkezdték súly szerint kategorizálni az ügyfeleket, amikor rájöttek, hogy a nehezebb emberek hajlamosak több kárigényt benyújtani. Két évtizeddel később a BMI-t a betegségkockázat elsődleges mérőszámaként alkalmazták a populációs vizsgálatokban és az egészségügyi ellátásban.

Az elmúlt években azonban az egészségügyi csoportok figyelmeztetni kezdtek a BMI korlátaira. 2023-ban az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA) kijelentette, hogy „történelmi kára” és „rasszista kirekesztésre való felhasználása” miatt a BMI-t nem szabad egyedüli mérőszámként használni az orvostudományban. A mérőszám nem veszi figyelembe a faji, etnikai, életkori és nemi sokszínűséget – azokat a tényezőket, amelyek fontosak lehetnek az egyén egészségi állapotának megértésében.

Az AMA új irányelve a BMI használatát javasolja más mérőszámok mellett, mint például a zsigeri zsír, a testösszetétel, a relatív zsírtömeg és a derékbőség mérése. A központi szervek körül elhelyezkedő zsigeri zsír összefüggésbe hozható olyan betegségekkel, mint a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, az Alzheimer-kór és bizonyos rákos megbetegedések. A bőr alatti zsír a felszínhez közelebb, a hasban, valamint a lábakon, karokon található. Míg a bőr alatti zsírszövetet érezheti, ha összecsípi a bőrét, a zsigeri zsírt nem tudja így ellenőrizni.

A BMI úgy közelíti meg az ember testtérfogatát, hogy hengerként kezeli. Diana Thomas, az Egyesült Államok West Point-i Katonai Akadémia matematikaprofesszora egy másik alakzat használatát javasolta. Szerinte matematikailag inkább tojásra hasonlítunk. Thomas és csapata először egy 2013-as cikkben írta le a BRI-t. A modell lényegében egy oválist helyez az ember teste köré. Kiszámítja egy személy törzsének excentricitását, vagy azt, hogy mennyire kerek, a botszerűtől a tökéletesen kör alakúig.

A National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) adatai alapján megállapították az egészséges és egészségtelen BRI-tartományok határértékeit. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) tanulmánya évente több mint 10 000 résztvevő egészségügyi adatait gyűjti össze. A BRI-pontszámok 1-től 16-ig terjednek, a magasabb számok kerekebb testet jeleznek. A legtöbb ember 1 és 10 közötti pontszámot ér el.

A BRI jobb előjelző lehet?

A BRI megjelenése óta eltelt évtizedben más országokból származó tanulmányok kimutatták, hogy a BRI felhasználható bizonyos állapotok kialakulásának előrejelzésére, de egyik sem vizsgálta annak használatát az összes okból bekövetkező halálozási kockázat megértésére.

A JAMA Network Open tanulmányában a kutatók körülbelül 33 000 amerikai felnőtt adatait elemezték, amelyeket az NHANES gyűjtött 1999 és 2018 között. A kutatók a résztvevőket öt csoportba osztották a BRI alapján.

Amikor ábrázolták az adatokat, az U alakot követett. A legmagasabb BRI-vel rendelkező embereknél volt a legnagyobb annak a kockázata, hogy bármilyen okból meghalnak. A legalacsonyabb testgömbölyűségi pontszámmal rendelkezők azonban szintén rossz eredményeket értek el. Az első kvintilisbe tartozó emberek 25%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg bármilyen okból, mint a harmadik kvintilisben. Úgy tűnt, hogy a BRI több árnyalattal és kevesebb bizonytalansággal becsüli meg a betegség kockázatát, mint a BMI.

Míg a BMI egy rögzített számítás minden ember számára, a digitális BRI-kalkulátor megpróbálja tükrözni a faji és etnikai csoportok közötti különbségeket. Ez fontos lehet az anyagcsere-betegségek diagnosztizálásához bizonyos aluldiagnosztizált csoportokban. Például az ázsiai országokból származó emberek több zsigeriséget hordozhatnak, mint más csoportok, még alacsonyabb BMI-vel is – mondta Shagun Bindlish, a One Medical diabetológusa és orvosigazgatója, valamint az Obesity Medicine Association szóvivője. Bindlish elmondta, hogy ennek az ígéretes adatnak és a növekvő konszenzus ellenére, amely szerint a BMI-t nem szabad az egészség egyetlen mutatójaként használni, a BRI még nem általánosan használt eszköz.  Azt mondta, hogy a jövőbeni tanulmányoknak bizonyos betegségtípusok kimenetelét kell vizsgálniuk. Például a dohányzó embereknél nagyobb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata annak ellenére, hogy BRI-jük az egészséges zónában van.

A BRI felváltja a BMI-t?

A BMI cseréje a klinikai gyakorlatra nem igényel az egészségügyi rendszerektől új vagy drága eszközöket és egyéb technológia bevezetését. De a BMI olyan mélyen beágyazódott egészségügyi rendszerünkbe és közegészségügyi nyomon követési rendszereinkbe, hogy nem lenne könnyű pótolni. Ezért a BRI kiegészítheti, nem pedig helyettesítheti a BMI-t. Mindkét mérés elvégzésével a klinikusok teljesebb képet kaphatnak az adott személy egészségi állapotáról. Thomas szerint minden indexnek vannak hibái, mert kategóriákba sorolja az embereket, és nem mindig veszi megfelelően figyelembe az egyének demográfiai különbségeit.