Diagnosztika

Az allergia vizsgálat legegyszerűbb módja a bőrpróba, más néven Prick teszt, amely rövid idő alatt, fájdalommentesen képes diagnózist adni a különböző anyagokra (pollenekre, ételekre, állati szőrökre, hámtakarókra) való érzékenységünkről.

Mikor ajánlott a májbiopszia? Milyen betegségek diagnosztizálására alkalmas? Mikor nem végezhető el a vizsgálat? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a májbiopsziáról.

Milyen elváltozások diagnosztizálását segíti az orbita MR? Szükséges-e speciális előkészület a vizsgálat előtt? Mit érdemes még tudni az orbita MR-ről? Kérdések és válaszok a vizsgálatról.

A gasztroenterológiai gyakorlatban többfajta kilégzési teszt létezik, melyek segítségével Helicobacter pylori infekció, illetve egyéb emésztési zavarok diagnosztizálhatóak.

A csigolya kóros átépülésének hátterében többféle tényező állhat, amelynek felderítése csigolya biopsziával történhet. Mi okozhat csigolya elváltozást? Milyen tünetei lehetnek, és hogyan zajlik maga a vizsgálat?

Milyen esetekben javallott a bronchoszkópos vizsgálat? Hogyan zajlik? Mit érdemes tudni róla? Kérdések és válaszok a bronchoszkópos vizsgálatról.

A tumormarkerek olyan anyagok, amelyek a szervezetben lévő rosszindulatú daganatokkal összefüggésben keletkezhetnek. Mire alkalmas a tumormarker vizsgálat?

Számos helyen elérhető már a poszt-covid szűrés, amelynek során a COVID-19 betegségen átesettek kaphatnak képet az esetlegesen kialakult szövődményekről. Mit tudhatunk a szűrővizsgálatokról?

A méhnyakrákszűrést a PAP-teszttel végzik, amely során a méhnyak felszínéről levált sejteket vizsgálják. Az eljárás sejtkenet vizsgálattal zajlik, ami a korai méhnyakrák, valamit a rákmegelőző állapotok felismerését teszi lehetővé.

A CT-vizsgálat (komputertomográfia) egy speciális felvételi eljárás, mely röntgensugárzáson alapuló módszer, kiértékelése számítástechnikai módszerekkel történik.