Mindig ellenőrizzük a kérszítményt beadás előtt!

Az inzulin nem fagyasztható, ugyanakkor nem szabad, hogy tűző nap érje, ezekre szállításkor figyelni kell. Az ampullát érdemes szobahőmérsékletre tenni használat előtt, hogy felmelegedjen az inzulin, máskülönben fájdalmat okoz a beadása. Nem kell újra visszahűteni, azonban figyeljünk arra, hogy az inzulin betegtájékoztatójában benne van, hány napig tartható el szobahőmérsékleten. Amennyiben csomókat, szilárd részecskéket látunk a készítmény alján, falán, a készítményt deresnek látjuk, „úszik benne valami”, esetleg színváltozást veszünk észre, akkor ne alkalmazzuk azt, hanem dobjuk ki.

Egyeztessünk orvosunkkal!

Az inzulin beadásával kapcsolatban érdemes egyeztetnünk a kezelőorvosunkkal, főleg akkor, ha időzónákat repülünk át. Ha keletre utazunk ”megrövidítjük” a napot, ilyenkor a repülés előtt az inzulin felét, majd utána a többi részét kell beadni. Ha nyugatra utazunk, mindez fordítva van. Elképzelhető az is, hogy az induláskor beadott teljes adag nem „tart” ki az útra, ezért érdemes indulás előtt egyeztetni a szakorvossal.

Figyeljünk az időjárási viszonyokra!

Szeles, nedves területen használva, csak 1 csíkot kivéve szélvédetten mérjünk. Max 35oC- ig és 4000 m magasságig működik pontosan a készülék. Hőség idején helyezzük dobozba, törölközőbe és árnyékba. Ha pedig fagyos helyre utazunk, tegyük a kabátunk alá.

Fontos a bőrápolás is!

A cukorbetegek kevésbé érzékelik a sérüléseket, ezért érdemes mindennap átnézni, nem sérült-e meg a bőrünk valahol. Hordjunk laza pamut zoknit, kényelmes cipőt és kenjük testápoló krémmel magunkat. Sérülések esetén, jól jön, ha van nálunk fertőtlenítő és ragtapasz.

Baj esetére...

Mindig legyen nálunk egy lista, amely tartalmazza, hogy milyen és mennyi inzulint használunk, illetve tüntessük fel rajta az egyéb gyógyszereinket (lehetőleg hatóanyag névvel) is.