Miért számít a kékfény?

A kékfény egyfajta látható fény a fényspektrumon. Viszonylag rövid hullámhosszú, 415-455 nanométer. Emiatt a kék fénysugarak több energiát tartalmaznak, mint sok más fénytípus.

A kékfényt nem csak mesterséges források állítják elő, minden alkalommal látjuk, amikor felnézünk a kék égre. Évezredeken át az embereket csak a napfelkelte óráiban érte a kékfény. Tehát agyunk ahhoz szokott, hogy a kékfényt jelzésként értelmezze, hogy éberek, energikusak legyünk, és készen tartsuk testünket a cselekvésre.

Ez az oka annak, hogy egy készülék mesterséges kékfénye megzavarhatja a testet, úgy, hogy felborítja az ébredési és alvási ciklust az egyébként sötét környezetben. Továbbá, ha túl sok kékfénynek van kitéve napközben, a szeme is elfáradhat. A szemszárazság a túl sok kékfény-expozíció mellékhatása is. Előfordulhat, hogy minden nap több mint 10 órát használja eszközeit otthon és a munkahelyén egyaránt – így lehet, hogy túlságosan is ismeri a szemszárazság tüneteit, mely fejfájással is párosulhat.

Működik a kékfényű szemüveg?

A kékfény szűrésére szolgáló szemüvegek speciális lencsével rendelkeznek, mely akár dioptria nélkül is használható. A szűrő semlegesítheti a kék-ibolya fényt, így segíthet szemünknek elviselhetőbbé tenni a fokozott kékfénynek való kitettséget.

Vannak életmódbeli tippek a kékfény expozíció csökkentésére?

Nem feltétlenül kell azonban kékfényű szemüveget vásárolnia, hogy csökkentse a kékfénynek való kitettséget. Védheti szemét a megerőltetéstől és a fáradtságtól azáltal, hogy bevezet néhány szem-egészségügyi szokást, többek között:

Tartson „szemszünetet” a képernyőn. Ezt úgy teheti meg, ha munka közben óránként pár percig pihenteti a szemét. Kerülje a telefon ellenőrzését ezekben a szünetekben. Tegyen egy kis sétát a szabadban, ahol még D-vitaminhoz is juthat, és kapcsolatba léphet a természettel, ami egyaránt csökkentheti a stresszt.

Tompítsa el a világítást otthonában vagy munkahelyén. Fontolja meg a vörösfény használatát a LED-es izzó helyett éjszakai lámpaként a hálószobájában. A vörösfény kevésbé zavarja meg a cirkadián ritmust, mivel a vörös hullámhosszok rövidebbek.

Űzzön olyan hobbit, amelyhez nem tartozik képernyő. A képernyő nélküli idő – esetleg olvasással, horgolással vagy sütéssel eltöltött idő – csökkentheti a kékfény expozícióját.

Hozzon létre egy képernyő nélküli szabályt hálószobájában. Az elalvás előtti 1-2 órában ne nézzen filmet, inkább olvasson vagy vegyen egy jó fürdőt.

Hozzon létre képernyőmentes tereket otthonában, ahová  visszahúzódhat egy pillanatnyi szünetre a kékfénytől.

Kezelje a száraz szem tüneteit. Ezt vény nélkül kapható szemcseppek használatával teheti meg.

Milyen mellékhatásai vannak a kékfénynek?

Egy 2016-os áttekintés szerint a kutatások azt sugallják, hogy idővel a kékfénynek való fokozott kitettség a szem megerőltetését és fáradtságát okozhatja, továbbá előfordulhat látásromlás, homályos látás vagy fejfájás.

A kékfény által az agyba küldött jelek szintén megzavarhatják a szervezetben a melatonin alváshormon termelését. Ez megnehezítheti az elalvást az eszközök éjszakai használata után. Az alvás minőségén túlmenően a melatonin felborulása felboríthatja a szervezet teljes hormonháztartását. A rossz alvásminőség megváltoztathatja azt is, ahogyan a szervezet a stresszt kezeli. 

Mikor forduljon szemész szakorvoshoz?  

Érdemes felkeresni egy szemészt, ha a kékfénynek való kitettség már olyan tüneteket okoz, mint a szemszárazság vagy fejfájás. Ha ezek a tünetek nem szűnnek meg életmódváltással és a fent említett tippekkel, beszéljen róluk szemorvossal.

Szintén érdemes időpontot kérni szemorvoshoz, ha a következőket tapasztalja:

• gyakori szemfáradtság,
• napokig tartó szemfáradtság,
• a szemszárazság elhúzódó, gyakori tünetei,
• a látás minőségének csökkenése,
• homályos látás.