Hogyan mozog a vas a szervezetben?

A vas fontos szerepet játszik számos fiziológiai funkcióban. Az anyagcsere összetett folyamat, amely magában foglalja a felszívódást, a szállítást, a tárolást és az újrahasznosítást.

Vas a vörösvértestekben: A funkcionális vas a vörösvértestekben található hemoglobinban található, amely a vastartalék közel 70%-át teszi ki. A vörösvértestek körülbelül 120 napig élnek, mielőtt lebomlanak a lépben. Miután elpusztulnak, a vas újrahasznosul a szervezetben új vörösvértestek előállítására.

Keringő vas: A keringő vas a vérben található transzferrin fehérjéhez kötődik. Gyorsan rendelkezésre áll a rászoruló sejtek számára (például a csontvelő a vörösvértestek termeléséhez). Ez a keringő vas néhány órán át a szervezetben marad. Miután a szervezet felhasználta, az étrend révén pótlódik.

Tárolt vas: A vas ferritin és hemosziderin formájában is tárolódik a szervezetben. Ezek tartalékként működnek, és vasat biztosítanak, amikor az étrendi bevitel nem elegendő, vagy a kereslet magas, például terhesség alatt. Ez a vasforma hosszabb ideig marad a szervezetben.

A szervezet vasraktárait számos tényező befolyásolhatja, többek között:

Nem elegendő vas bevitele az étrendből: Ha nem fogyaszt elegendő vastartalmú ételt, a szervezet vasraktárai kimerülnek.

Genetikai mutációk: A hemokromatózisnak (vastúlterhelésnek) nevezett genetikai állapot ronthatja a vas felszívódását, aminek következtében a szervezet túl sokat szív fel. Ilyen esetekben a vas nagyobb mennyiségben és hosszabb ideig halmozódhat fel a szervezetben, ami vastúlterheléshez vezet (a vas túlzott felhalmozódása a szervekben, ami idővel szervkárosodást okozhat).

Vérveszteség: Bármilyen vérveszteség csökkenti a vasraktározást, és gyorsabban eltávolítja azt a szervezetből. Ez magában foglalja a bő menstruációból eredő vérveszteséget, a gyomor-bélrendszeri vérzést, a gyakori véradást és a balesetet.

Terhesség: A szervezet vasigénye a terhesség alatt magasabb, hogy támogassa mind az anya, mind a fejlődő magzat megnövekedett vérmennyiségét.

Gyermekkor és serdülőkor: Gyermekkorban és serdülőkorban a növekedés során fokozott vasigény mutatkozik az új szövetek és vér termelődésének támogatásához.

Ezek az állapotok befolyásolhatják a vas felszívódását és a szervezetben való tartózkodásának időtartamát is.

Hogyan szívja fel a szervezet a vasat?

A felszívódó vas mennyisége függhet az elfogyasztott vas típusától és a szervezetben lévő vasszinttől:

•  A vas(II)-ion (a vas kémiai formája, amely az élelmiszerekben és táplálékkiegészítőkben található) gyorsan oxidálódik és felszívódik a vékonybélben.
• A hem-vas, egyfajta vas(II)-ion, a legkönnyebben felszívódó forma, felszívódási sebessége 15-35% között mozog. Főleg állati termékekben található.
• A nem hem-vas, amely növényi alapú és dúsított élelmiszerekben található, nem szívódik fel olyan hatékonyan.
• A növényi ferritin (egy növényi fehérje, amely vasat tárol), egyfajta nem hem-vas, az emésztés során lebomolhat.

A vasegyensúly (homeosztázis) elsősorban az étrendből felszívódó vas mennyiségének szabályozásával tartható fenn. Ezt a máj által termelt hepcidin nevű hormon szabályozza.

Ha magas a vastartalék szintje, a szervezet hepcidint szabadít fel, ami segít csökkenteni az élelmiszerből felszívódó vas mennyiségét és a tárolósejtekből felszabaduló vas mennyiségét. Amikor azonban alacsony a vasszint, a szervezet kevesebb hepcidint termel, ami lehetővé teszi, hogy több vasat tudjon felszívni, és a raktározott készleteket kihasználja.

Vashiányos vérszegénység esetén vaspótlók szedésekor egyesek két héten belül javulást tapasztalnak. Azonban tovább tart – legalább három hónap –, mire a szervezetben feltöltődnek a vasraktárak.