1. Genetika

A görbe fogak a malocclusió, vagyis a harapáshiba egyik fajtája. A fogászati malocclusiók közé tartozik a túlharapás, az alulharapás és a keresztharapás is. Ha az egyik vagy mindkét szülőjének görbe fogai vagy más malocclusiója van, nagyobb valószínűséggel van hasonló fogászati problémája. Az állkapocs alakja és szerkezete, sőt még a fogai száma is elsősorban a genetikához kapcsolódik. Bizonyos gének összefüggésben állnak az állkapocs és a fogak fejlődésével, és befolyásolhatják a fogászati problémák, például a fogszuvasodás kialakulását is.

2. Fogvesztés

A fogvesztés görbe fogakhoz vagy más malocclusiókhoz vezethet. Ez azért van, mert a fogvesztés elmozdíthatja a fogakat eredeti, igazított helyzetükből. Bizonyos esetekben ez a folyamat a fogvesztés után gyors lehet. Mind a fogvesztés, mind a görbe fogak jelentősen befolyásolhatják az ember életminőségét. Rágási és táplálkozási problémákkal járhatnak, és negatív érzéseket kelthetnek a megjelenéssel kapcsolatban.

3. Rossz foghigiénia

A foghigiénia elhanyagolása fogászati problémákhoz vezethet, beleértve a görbe fogakat is. A rossz fogmosási és fogselyemhasználati szokások lepedékképződéshez és fogszuvasodáshoz vezethetnek, ami idővel fogvesztéshez vezethet. A felnőttek fogvesztése, valamint a gyermekek tejfogainak korai elvesztése, mielőtt a maradó fogaik kibújnának, görbe fogakat eredményezhet. A rendszeres fogászati ellenőrzések és tisztítások segíthetnek megelőzni a fogászati problémákat és kezelni azt.

4. Szájüregi szokások

Az olyan szájüregi szokások, mint a hüvelykujj- és ujjszopás, a cumihasználat, az ujjrágás, a bruxizmus (fogcsikorgatás és -szorítás) és a szájlégzés szintén hozzájárulhatnak a görbe fogakhoz.

5. Arcsérülés vagy trauma

A fogászati traumák vagy arcsérülések károsíthatják a fogakat és az állkapcsot, ami fogelrendeződéshez és görbe fogakhoz vezethet. A traumás fogászati sérülések gyakoriak, és mind a felnőtteket, mind a gyermekeket érintik. A szájüregi vagy arc sérülése után elengedhetetlen a mielőbbi fogászati ellátás igénybevétele.

6. Rossz táplálkozás

A tápláló étrend kulcsfontosságú az egészséges fogak és íny szempontjából. A nem elegendő tápanyagbevitel, különösen a kisgyermekek és az idősebb felnőttek esetében, fogvesztéshez és a fogak elmozdulásához vezethet. A kisgyermekek alultápláltsága a válogatós étkezési szokásoknak vagy a társadalmi-gazdasági státusznak tudható be. Idősebb felnőtteknél a fogvesztés hozzájárulhat a táplálkozási problémákhoz, amelyek tovább befolyásolhatják a szájüregi egészséget.

7. Bölcsességfogak és a túlzsúfoltság

A bölcsességfogak túlzsúfoltságot és a második őrlőfogak elmozdulását okozhatják. A bölcsességfogak ferdék is lehetnek, és a második őrlőfogak beragadását okozhatják. Az impaktáció azt jelenti, hogy a fog nem bújik ki teljesen az ínyvonalból.

8. Helytelen fogelőtörés

A helytelen fogelőtörés azt jelenti, hogy a fogak rossz helyzetben bújnak elő, néha helytelen szögben, vagy túl korán (mielőtt a tejfogak kiesnének), vagy nem megfelelő időben (miután a felnőtt fogak kinőttek). Ez a helytelen fogelőtörés mind a gyermekeket, mind a felnőtteket érintheti, és impaktációt és görbe fogakat eredményezhet.

Hogyan egyenesíthetjük ki a ferde fogakat?

Fogszabályozók: A fogszabályozóknak különböző típusaik vannak, beleértve a fém fogszabályozókat és a kerámia fogszabályozókat, amelyek színe megegyezik a fogakkal. A fém fogszabályozókat konzolokkal, szalagokkal és rugalmas drótokkal rögzítik a fogakhoz, míg a kerámia fogszabályozóknál íveket használnak a fogakhoz való csatlakozáshoz.

Sebészeti beavatkozás: Műtét végezhető az állkapocs helyreállítására. Egy fogszabályozó szakorvos segíthet eldönteni, hogy szükség van-e állkapocsműtétre (a fogszabályozás mellett) a harapás helyreállításához.