Mi az öngondoskodás fogalma?

Az öngondoskodás kifejezéséről sokféle csatornán hallhattunk már, de ennek ellenére sokan nem tudják, hogy pontosan mit is értünk ezen fogalom alatt. Ebben a nehéz meghatározhatóságban természetesen annak is van szerepe, hogy a marketingben gyakran termékek eladására használják fel ezt a kifejezést, holott a reklámozott fogyasztási cikkek legfeljebb segíthetik az öngondoskodást, de semmiképpen sem feltételei. 

Az öngondoskodás fogalmát a legkönnyebben úgy határozhatjuk meg, hogy egy olyan viselkedés, amikor a személy aktívan tesz azért, hogy megőrizze saját testi és lelki egészségét. Az öngondoskodásnak többféle típusát is megkülönböztethetjük aszerint, hogy mire irányul. Van például:

• munkahelyi és szakmai 
• testi 
• pszichológiai 
• érzelmi 
• spirituális 
• kapcsolati 
• és pénzügyi öngondoskodás. 

A munkahelyi és szakmai öngondoskodásnak kiemelt jelentősége van, hogyha segítő szakmát űzünk, de minden típusú munkavégzés során érdemes figyelmet fordítanunk erre, hiszen védőfaktort jelent a kiégés ellen és segíti, hogy valóban magas színvonalon tudjuk végezni a munkánkat. 

A fizikai öngondoskodás mind a lelki, mind a testi egészségünk szempontjából kiemelt jelentőségű. Segíti a testi és mentális betegségek megelőzését, fokozza a jóllét állapotát, illetve például a stresszkezelésnek is fontos eszköze lehet.

Pszichológiai öngondoskodás alatt legtöbbször a tiszta tudat állapotának elősegítését célzó tevékenységeket értjük, de igazából bármi kerülhet ebbe a kategóriába, ami a mentális egészségünk megőrzését segíti. 

Az érzelmi öngondoskodás részét képezheti a pszichológiai öngondoskodásnak, de kiemelten fókuszál az érzelmek megélésének lehetőségére, amelyhez szükségesek a biztonságos keretek. 

A spirituális öngondoskodás alatt azokat a tevékenységeket értjük, amely által van lehetőségünk kapcsolódni egy tágabb perspektívához a hétköznapi életünkhöz képest. 

A kapcsolati öngondoskodás kategóriájába tartozó elfoglaltságok a jelentőségteljes, örömteli és kölcsönös emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására vonatkoznak. 

Fontos kiemelni, hogy ezek a kategóriák sokszor egybefolynak és hatással vannak egymásra, így csupán mesterséges megkülönböztetésről beszélhetünk. 

Mit értünk pénzügyi öngondoskodás alatt?

Az öngondoskodás még mindig kevésbé elterjedt formája a pénzügyi öngondoskodás. A pénzügyi öngondoskodással összefüggő tevékenységek segítik az egyént abban, hogy hatékonyabban kezelje pénzügyeit, megfelelően felkészüljön az előre nem látható kihívásokra, és elérje pénzügyi céljait.

A pénzügyi öngondoskodás körébe tartozik, ha valaki tudatosan tervezi meg a költségvetését és folyamatosan ellenőrzi a kiadásait és a bevételeit. A monitorozás mellett érdemes beépíteni a szokásaink közé a rendszeres megtakarítást, amely segítségével felkészülünk a vészhelyzetekre és elérhetjük a kitűzött céljainkat. 

Ezeknek az általános céloknak a megvalósítása sokféle pénzügyi eszköz mélyebb megismerésével és használatával lehetséges. Ilyen eszközök például a nyugdíj-előtakarékossági termékek, a biztosítások vagy a különböző befektetési lehetőségek. 

Mit jelent a mentális öngondoskodás és hogyan érdemes belevágni?

Ha a mentális egészségünk megerősítése vagy javítása a cél, akkor már egy előre elkészített tervvel érdemes nekikezdeni a változtatásoknak. Elsőként fontos, hogy felmérjük a saját szükségleteinket és végig gondoljuk a jelen helyzetünket. Lényeges, hogy a javulás elérése sok esetben olyan feladat, amihez érdemes pszichológus segítségét kérni. Egy ilyen szakember a körülményeink és a személyiségünk alapos megismerésével segíthet egy olyan változásban, amire valóban szükségünk és belső igényünk van. 

Kiindulásképpen végig gondolhatunk néhány kérdést, amivel jobban átláthatjuk a jelenlegi viselkedésünket és szokásainkat: 

• Tudunk-e lelkiismeretfurdalás nélkül nemet mondani olyan dolgokra, amelyekben nem igazán szeretnénk részt venni/ feleslegesen gyarapítják az életünkben jelenlévő stresszt? 
• Milyen tevékenységeket folytatunk a mindennapokban, amelyekből energiával töltődünk fel? 
• Van-e terünk az érzelmeink, illetve a szükségleteink kifejezésére a hozzánk közel álló emberek felé? 
• Van-e időnk és energiánk arra, hogy figyelmet fordítsunk a fizikai egészségünk megőrzésére (például eleget alszunk-e, sportolunk-e rendszeresen, egészségesen táplálkozunk-e, töltünk-e időt a természetben és iszunk-e elegendő folyadékot?) 
• Igényeinknek megfelelően részt tudunk-e venni spirituális tevékenységekben? 

Ezen kérdések végig gondolása mentén lehetőségünk van arra, hogy feltérképezzük azokat az öngondoskodási területeket, amelyek erősebbek és megismerjük a kevéssé kihasznált lehetőségeket is. 

Természetesen az, hogy pontosan milyen új szokásokat építünk be az életünkbe vagy mire figyelünk oda jobban, azon múlik, hogy mi illik a legjobban hozzánk és milyen lehetőségeink vannak. Fontos azonban, hogy ne bonyolítsuk túl a kérdést, a valódi öngondoskodó tevékenységek jellemzően olcsóak (vagy ingyen vannak) és semmiképpen sem a stresszel vagy a komplex szervezéssel állnak kapcsolatban, sőt! 

Nézzünk meg 5 példát, hogy milyen hétköznapi tevékenységek rendszeres gyakorlásával van lehetőségünk ápolni a saját mentális egészségünket: 

1. Testmozgás a természetben: A természetben folytatott séta, futás, biciklizés vagy akár úszás egy olyan választás, amivel két legyet üthetünk egy csapásra, hiszen mind a természettel való kapcsolódás, mind a rendszeres mozgás pozitív hatással van a mentális egészségünkre, önbecsülésünkre és az általános közérzetünkre. Az ajánlott mennyiség 150 perc közepes intenzitású és 75 perc magas intenzitású sport hetente. 
2. Digitális detox: Az internet világában (különösen a közösségi médiában) rengeteg ingerrel találkozunk nagyon rövid idő alatt, ami túlterheli az érzékszerveinket és az információ feldolgozó rendszerünket, ráadásul a stresszszintünk is jelentősen megemelkedhet. A telefonmentes időszakokat érdemes tudatosan beépíteni a napjainkba, illetve tathatunk hosszabb szüneteket is. 
3. Hobbitevékenységek: A hobbitevékenységek rendkívül sokfélék és nagyon eltérőek lehetnek attól függően, hogy mi tölt fel minket a legjobban, mivel töltjük a legszívesebben az időnket. Ezeket az időtöltéseinket érdemes prioritásként kezelni és beilleszteni a naptári teendőink közé, hiszen így biztosan nem szorulnak háttérbe. 
4. Lomtalanítás/ rendrakás: Mivel a zsúfolt környezet összefüggést mutat az alacsonyabb önkontrollal és a magasabb stresszszinttel, érdemes apránként megszabadulnunk felesleges kacatoktól. 
5. Meditáció, vallásgyakorlás vagy bármilyen spirituális tevékenység.