A Cushing-szindróma a magas kortizolszintnek való hosszan tartó kitettség után alakul ki, és kerek arcot, vöröses arcszínt, könnyű zúzódásokat, lila striákat, túlzott szőrnövekedést, cukorbetegséget és általános fáradtságot okozhat. 

Nemrég Amy Schumer komikus került a címlapokra, amikor a "Call Her Daddy" című népszerű podcastban megvitatta Cushing-szindróma diagnózisát. Schumer elmondta, hogy az emberek elkezdték kommentálni az arcformáját, majd néhány orvos is aggodalmát fejezte ki. Végül Schumert Cushing-szindrómával diagnosztizálták, és állapotát szteroid injekcióval kezelték.

Mi a Cushing-szindróma? 

Cushing-szindróma alakulhat ki a szteroidok, az agyalapi mirigy vagy a mellékvese problémák miatt. Van egy Cushing-kórnak nevezett állapot is, amely a Cushing-szindróma egy speciális típusa. Ez akkor fordul elő, ha egy tipikusan nem rákos hipofízis daganat túl sok kortizolt termel a szervezetben. Mind a Cushing-kór, mind a Cushing-szindróma viszonylag ritka, a betegség körülbelül 10-15 esetben, a szindróma pedig 40-70 esetben fordul elő millió emberre számítva. A nőket háromszor nagyobb valószínűséggel érinti, mint a férfiakat, és az állapot a legvalószínűbb a 20 és 50 év közöttieknél.

A Cushing számos tünete átfedésben van más állapotokkal, ami megnehezíti a diagnózist. E felsorolt állapotok némelyike világszerte elterjedt, mint például az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség, így ennek fennállása nem feltétlenül jelenti azt, hogy Cushing-kórban szenved. A Cushing gyanúja akkor merül fel, ha több jel és tünet is erre utal. Mindenesetre a kiváltó ok kezelésének – legyen az agyalapi mirigy daganat vagy szteroidhasználat – idővel csökkentenie kell a tüneteket.

Mi is a holdarc?

A magas kortizolszint duzzanatot vagy zsírfelhalmozódást okozhat az arcon. De ha természetesen kerek az arca, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy magas a kortizolszintje vagy Cushing-szindrómája van. A kerek és vöröses arc, amelyet holdarcnak is neveznek, gyakran megfigyelhető a Cushing-szindrómában, de a differenciáldiagnózis széles körű, és sok más ok is lehet, beleértve a különböző okok miatti gyors súlygyarapodást, az autoimmun- vagy bőrbetegségeket.

Az egyik kulcsfontosságú módja annak, hogy megállapítsa, kialakult-e „hold” arc, ha visszanézi a régi fényképeket. Ha pár évvel ezelőtt lényegesen más volt az arca, az is lehetséges, hogy pszeudo-Cushing-szindrómája van. Míg a tünetek nagyon hasonlóak a Cushing-szindrómához, az okok általában más állapotokhoz kapcsolódnak, beleértve a terhességet, az elhízást, a súlyos stresszt, a depressziót, a kontrollálatlan cukorbetegséget, a krónikus alkoholizmust vagy a súlyos alvási apnoét. A pszeudo-Cushing-szindrómában szenvedők gyakran nem látják a tünetek jelentős előrehaladását ugyanúgy, mint a Cushing-szindrómában szenvedők.

Hogyan hat a kortizol a szervezetre?

Mivel a kortizolt stresszhormonnak is nevezik, sokan azt feltételezhetik, hogy a kortizol hiánya a szervezetben rossz dolog. A kortizol azonban egy természetesen előforduló hormon, amely az általános egészségi állapot szerves része.

A kortizolt a mellékvesék termelik, és ez koordinálja a különböző funkciókat, különösen az olyan dolgokat, mint például a gyulladás visszaszorítása a test szöveteiben, az izom-, zsír-, máj- és csontanyagcsere szabályozásában és az alvási/ébrenléti ciklusban is fontos szerepet játszik. De az, hogy stresszes, nem jelenti azt, hogy Cushing-szindrómája van.