Csontdaganat

Csontdaganat

1 perces olvasási idő
Szerző: Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
A rosszindulatú csontdaganat, a „csontrák” a csontszövet malignus sejtburjánzása révén alakul ki. Vegyük sorra, mit érdemes tudni a rosszindulatú csontdaganatokról.

A csontdaganatok jelentősége nem elhanyagolható, mert sokszor érint fiatalokat; a rosszindulatú gyermekkori daganatok kb. 10 százaléka csontdaganat.

Milyen típusai vannak?

  • Elsődleges (primer) csontdaganat: magából a csontszövetből indul ki a primer daganat. Ritkább forma, előfordulása gyermekkorban gyakoribb.
  • Másodlagos, „áttétes” csontdaganat: egyéb szervek rosszindulatú daganatainak áttéte (metasztázisa) a csontokban. Leggyakrabban a prosztatarák, emlőrák, vastagbélrák és a tüdőrák ad áttétet a csontokba. Felnőttkorban kb. harmincszor gyakoribb, mint a primer csontdaganat.

Milyen tünetei lehetnek?

  • Csontfájdalom, mely gyakran éjszaka, nyugalomban fokozódik.
  • Fájdalom következtében mozgáskorlátozottság.
  • Előfordulhat duzzanat, bőrpír az érintett területen.
  • Csontok sérülékenysége miatt csonttörés a szokásosnál kisebb behatásra.

Hogyan diagnosztizálható?

Csontdaganat gyanúja esetén az első lépés célzott röntgenfelvétel készítése. A röntgenképen látható lehet a daganat által károsított „hiányos” csontállomány és a rendellenesen növekvő csontburjánzás is. A legtöbb esetben további képalkotó vizsgálat (CT, MR) elvégzése is szükséges, mely segíthet a daganat pontos elhelyezkedésének és helyi kiterjedésének megítélésében; illetve megmutatja, hogy látható-e távolabbi áttét a szervezetben. A diagnózis felállításában segíthet izotópos vizsgálat („csontscan”) is. Ennek során egy gyorsan lebomló radioaktív izotópot juttatnak a szervezetbe és figyelik az eloszlását. Az izotóp néhány óra alatt felhalmozódik az aktív csontátépülés helyein, így kimutathatja a daganatos gócpontokat.

A definitív diagnózishoz, a pontos kezelési terv felállításához elengedhetetlen a szövettani mintavétel – főként elsődleges csontdaganat esetén. A célzott mintavétel történhet bőrön keresztül, speciális tű segítségével, illetve műtéti feltárással.A diagnózis és a kezelési terv felállítása ortopéd és onkológus szakorvosok által történik.

Hogyan kezelhető?

  • Primer csontdaganat: kezelése komplex; szükség lehet kemoterápiára, műtétre és ritkábban sugárkezelésre. A műtét során a legfontosabb a daganat teljes kimetszése, mely a műtéti technikák fejlődésének köszönhetően az esetek többségében végtagmegtartó műtéttel is elvégezhető. Leggyakrabban a műtét előtt és/vagy után kemoterápia is szükséges.
  • Szekunder csontdaganat, csontáttét: a legtöbb esetben előrehaladott stádiumú daganatos betegséget jelent. A kezelés általában már csak palliatív, mely magában foglalhat műtéti kezelést, kemoterápiát, sugárterápiát, izotópkezelést, illetve gyógyszeres kezelést (pl. biszfoszfonát, fájdalomcsillapítók).

Útmutató

  • Egy viszonylag ritka daganattípusnak számít, mert az összes rosszindulatú tumoros betegségnek csupán 0,5-1 százalékát adja.
  • Csontfájdalom, mozgáskorlátozottság, bőrpír, duzzanat és a csontok sérülékenysége hívhatja fel a csontdaganatra a figyelmet.
  • Célzott röntgenfelvétellel és további vizsgálatok elvégzésével diagnosztizálható.
  • Kezelése a típusától függően történik, komplex terápiával.
Bővebben
Azonos szerv gyakori betegségei
Hasznos lehet
Mi a különbség a bipoláris és a major depresszió közt?
Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét...
Az éjszakai falásroham - nem csak a hízás miatt probléma
Aki este, lefekvés előtt vagy akár az éjszaka közepén felébredve érzi úgy, hogy enni kell és ezt meg teszi, nem csak a lelkiismeret-furdalással és a testsúlygyarapodás kockázatával számolhat, de akár...
Másodlagos parkinsonizmus: mit jelent és mit lehet vele kezdeni?
A Parkinson-kór a parkinsonizmus (vagy Parkinson szindróma) leggyakoribb formája, azonban míg a Parkinson-kór elsődleges oka a dopamint termelő idegsejtek degenerációja, addig a parkinsonizmus számos...
Honnan tudhatom, hogy inzulinrezisztens vagyok?
Az inzulinrezisztencia nagyon gyakran okoz tüneteket. Ha ezen tünetek tudatában vagyunk, akkor hamarabb gondolhatunk rá és hamarabb kezdhetünk el ellene dolgozni. Ezen tünetek közé tartozhat például...