Csontdaganat

Csontdaganat

1 perces olvasási idő
Szerző: Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
A rosszindulatú csontdaganat, a „csontrák” a csontszövet malignus sejtburjánzása révén alakul ki. Vegyük sorra, mit érdemes tudni a rosszindulatú csontdaganatokról.

A csontdaganatok jelentősége nem elhanyagolható, mert sokszor érint fiatalokat; a rosszindulatú gyermekkori daganatok kb. 10 százaléka csontdaganat.

Milyen típusai vannak?

  • Elsődleges (primer) csontdaganat: magából a csontszövetből indul ki a primer daganat. Ritkább forma, előfordulása gyermekkorban gyakoribb.
  • Másodlagos, „áttétes” csontdaganat: egyéb szervek rosszindulatú daganatainak áttéte (metasztázisa) a csontokban. Leggyakrabban a prosztatarák, emlőrák, vastagbélrák és a tüdőrák ad áttétet a csontokba. Felnőttkorban kb. harmincszor gyakoribb, mint a primer csontdaganat.

Milyen tünetei lehetnek?

  • Csontfájdalom, mely gyakran éjszaka, nyugalomban fokozódik.
  • Fájdalom következtében mozgáskorlátozottság.
  • Előfordulhat duzzanat, bőrpír az érintett területen.
  • Csontok sérülékenysége miatt csonttörés a szokásosnál kisebb behatásra.

Hogyan diagnosztizálható?

Csontdaganat gyanúja esetén az első lépés célzott röntgenfelvétel készítése. A röntgenképen látható lehet a daganat által károsított „hiányos” csontállomány és a rendellenesen növekvő csontburjánzás is. A legtöbb esetben további képalkotó vizsgálat (CT, MR) elvégzése is szükséges, mely segíthet a daganat pontos elhelyezkedésének és helyi kiterjedésének megítélésében; illetve megmutatja, hogy látható-e távolabbi áttét a szervezetben. A diagnózis felállításában segíthet izotópos vizsgálat („csontscan”) is. Ennek során egy gyorsan lebomló radioaktív izotópot juttatnak a szervezetbe és figyelik az eloszlását. Az izotóp néhány óra alatt felhalmozódik az aktív csontátépülés helyein, így kimutathatja a daganatos gócpontokat.

A definitív diagnózishoz, a pontos kezelési terv felállításához elengedhetetlen a szövettani mintavétel – főként elsődleges csontdaganat esetén. A célzott mintavétel történhet bőrön keresztül, speciális tű segítségével, illetve műtéti feltárással.A diagnózis és a kezelési terv felállítása ortopéd és onkológus szakorvosok által történik.

Hogyan kezelhető?

  • Primer csontdaganat: kezelése komplex; szükség lehet kemoterápiára, műtétre és ritkábban sugárkezelésre. A műtét során a legfontosabb a daganat teljes kimetszése, mely a műtéti technikák fejlődésének köszönhetően az esetek többségében végtagmegtartó műtéttel is elvégezhető. Leggyakrabban a műtét előtt és/vagy után kemoterápia is szükséges.
  • Szekunder csontdaganat, csontáttét: a legtöbb esetben előrehaladott stádiumú daganatos betegséget jelent. A kezelés általában már csak palliatív, mely magában foglalhat műtéti kezelést, kemoterápiát, sugárterápiát, izotópkezelést, illetve gyógyszeres kezelést (pl. biszfoszfonát, fájdalomcsillapítók).

Útmutató

  • Egy viszonylag ritka daganattípusnak számít, mert az összes rosszindulatú tumoros betegségnek csupán 0,5-1 százalékát adja.
  • Csontfájdalom, mozgáskorlátozottság, bőrpír, duzzanat és a csontok sérülékenysége hívhatja fel a csontdaganatra a figyelmet.
  • Célzott röntgenfelvétellel és további vizsgálatok elvégzésével diagnosztizálható.
  • Kezelése a típusától függően történik, komplex terápiával.
Bővebben
Azonos szerv gyakori betegségei
Hasznos lehet
Hogyan mérje pontosan a vérnyomását?
A JAMA Internal Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kar helytelen elhelyezése a vérnyomás mérése során ferde értékekhez vezethet. Hogyan helyezzük hát el a karunkat? És mely...
Újabb COVID-variáns terjed Európában. Íme, amit tudni kell róla
A COVID-19 új változata, a XEC rohamosan terjed Európában. A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint a XEC globálisan domináns variánssá válhat a következő néhány hónapban.
A COVID-, influenza- és RSV-oltások időzítése ősszel
Szinte mindenkinek érdemes kapnia éves influenza elleni védőoltást, és a 75 év feletti felnőtteknek javasolt lehet az RSV-oltás is. De mi a helyzet a COVID elleni vakcinákkal?
A székrekedés növelheti a szívproblémákat?
Egy tanulmány szerint a székrekedés nemcsak kényelmetlenséget és puffadást okoz, hanem növelheti a szívproblémák kockázatát is. De miről is van szó valójában?