Milyen hatása van a szervezetünkre az óraállítás?

Milyen hatása van a szervezetünkre az óraállítás?

Milyen hatása van a szervezetünkre az óraállítás?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.03.26.
Szerző: doktorGO egészség okosan
Március utolsó vasárnapja érkezik, s vele együtt a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. A SomnoCenter, az Alvászavar Központ szakértőjét, Dr. Szakács Zoltán neurológust, főorvost, szomnológust kérdeztük az óraállítás egészségügyi hatásairól.

Miért állítjuk az órát?

Az óraátállítás elsődleges oka persze nem az, aminek mi emberek örülünk, azaz, hogy tovább van világos, ami a mi éghajlatunkon külön jól jön tavasztól őszig, hanem az, hogy jelentős villamosenergia-megtakarításra van így lehetőség.

Milyen hatásai lehetnek az óraállításnak?

Sokan ellenzik, arra hivatkozva, hogy felborítja az alvásukat, hogy éppen előre vagy hátra kell tekerni az órát. Dr. Szakács Zoltán szerint ez az egy óra plusz vagy mínusz azonban nem számít akkora gondnak, amellyel az ember szervezete ne tudna megküzdeni. Az aggódás tehát kissé eltúlzott.

„Belső óránk egy idegsejt-csoport, mely a látóideg kereszteződése felett helyezkedik el” - kezdi a magyarázatot Dr. Szakács Zoltán. - „Ezáltal mindig érzékeli a külső világot, s ha például 8-10 órát repülünk, s leszállunk Amerikában, azonnal észleli, hogy ott más a helyzet. Szervezetünk másfél órát képes egy nap alatt visszaigazítani, vagyis 6 órával 4 nap alatt „végez”. Egy óra korrigálás gyakorlatilag 1 nap alatt végbemegy. Ilyenkor pedig valójában csak kismértékű alvásmegvonásról van szó. S bár van, aki érzékenyebb rá, az emberek döntő többsége 1-2 nap alatt alkalmazkodik az új helyzethez.”

Kiket visel meg jobban az óraállítás?

Életünket nagymértékben befolyásolja a napsütésben és sötétben töltött órák száma. Dr. Szakács Zoltán véleménye szerint az óraátállítást leginkább az „éjszakai baglyok” sínylik meg, akik későn kelnek és későn fekszenek, mivel kevesebb alvás jut nekik. Ők tiltakoznak általában leginkább az óraátállítás miatt – ám amikor a következő átállításkor visszakapják ezt az órát, csend van. A „pacsirtáknak” nevezett idősebb emberekre kevésbé jellemző, hogy jelzik a problémát.

Mennyit aludjunk?

Egy felnőtt embernek 7 és fél óra alvásra van szüksége. Több tanulmány mutatta már ki, hogy azoknak, akik ennél kevesebbet alszanak, vagy éppenséggel túl sokat, csökken a várható élettartama.

Mit tegyünk, hogy gördülékenyebb legyen az átállás?

  • A SomnoCenter tanácsa szerint, ha szeretnénk hamarabb túljutni az óraátállítás okozta kellemetlenségen, érdemes előbb lefeküdnünk aludni az azt közvetlenül megelőző és követő napokban.
  • Az igazán jó alváshoz pedig sötétséget igényel a szervezetünk. Tehát ha esetleg nappal szeretnénk aludni, akár előre tartalékolva, akár az óraátállítást kipihenve, a lehetőségekhez képest akkor is érdemes teljes sötétet csinálni.
  • Ne aggódjunk az óraátállítás miatt, hanem élvezzük annak előnyeit.
  • Teendőnk nincs is egyéb, mint megnézni, melyek azok az időmérő eszközeink, melyek nem állnak át automatikusan éjjel háromkor kettőre.
  • Ott állítsuk át az időt, magunknak pedig adjunk 1-2 nyugalmasabb napot, hogy szervezetünk alkalmazkodni tudjon.

Ha problémánk van, forduljunk orvoshoz!

Ha pedig továbbra is alvászavart tapasztalnánk, egy egyszerű online teszttel meggyőződhetünk róla, hogy a nyári időszámítás-e a ludas, vagy egyéb problémánk is van a háttérben, amellyel foglalkozni érdemes.

Forrás: Arterego

Bővebben
Kapcsolódó témák
doktorGO Szerző: doktorGO egészség okosan Megjelenés dátuma: 2022.03.26.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Porallergia
Nem számít, hol él, szinte lehetetlen elkerülni a porral való érintkezést. Amikor belélegzi a levegőben lévő port, az immunrendszere tévesen káros anyagként azonosíthatja, és hisztamin nevű vegyi...
Bürökmérgezés: mit kell tudni?
A bürök (Conium maculatum) egy rendkívül mérgező növény, amely potenciálisan halálos mérgezést okozhat, ha megérinti vagy lenyeli. Európában és Észak-Afrikában őshonos, a sárgarépa családjába tartozó...
Mi az a kardiogén demencia?
Míg a demenciát általában agyi betegségnek tekintik, egy tanulmány kimutatta, hogy a szívbetegség növelheti a kognitív problémák kialakulásának kockázatát. A kutatók szerint a klinikai vizsgálatok...
Állandó orrfolyás? Lehet, hogy nem allergia
Ahogy a téli betegségekről a tavaszi, nyári allergiákra térünk át, az orrfolyás örökösnek tűnhet. Ha úgy találja, hogy az allergiás gyógyszerek nem segítenek a csepegésben, itt az ideje fontolóra...