Milyen hatása van a szervezetünkre az óraállítás?

Milyen hatása van a szervezetünkre az óraállítás?

Milyen hatása van a szervezetünkre az óraállítás?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.03.26.
Szerző: doktorGO egészség okosan
Március utolsó vasárnapja érkezik, s vele együtt a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. A SomnoCenter, az Alvászavar Központ szakértőjét, Dr. Szakács Zoltán neurológust, főorvost, szomnológust kérdeztük az óraállítás egészségügyi hatásairól.

Miért állítjuk az órát?

Az óraátállítás elsődleges oka persze nem az, aminek mi emberek örülünk, azaz, hogy tovább van világos, ami a mi éghajlatunkon külön jól jön tavasztól őszig, hanem az, hogy jelentős villamosenergia-megtakarításra van így lehetőség.

Milyen hatásai lehetnek az óraállításnak?

Sokan ellenzik, arra hivatkozva, hogy felborítja az alvásukat, hogy éppen előre vagy hátra kell tekerni az órát. Dr. Szakács Zoltán szerint ez az egy óra plusz vagy mínusz azonban nem számít akkora gondnak, amellyel az ember szervezete ne tudna megküzdeni. Az aggódás tehát kissé eltúlzott.

„Belső óránk egy idegsejt-csoport, mely a látóideg kereszteződése felett helyezkedik el” - kezdi a magyarázatot Dr. Szakács Zoltán. - „Ezáltal mindig érzékeli a külső világot, s ha például 8-10 órát repülünk, s leszállunk Amerikában, azonnal észleli, hogy ott más a helyzet. Szervezetünk másfél órát képes egy nap alatt visszaigazítani, vagyis 6 órával 4 nap alatt „végez”. Egy óra korrigálás gyakorlatilag 1 nap alatt végbemegy. Ilyenkor pedig valójában csak kismértékű alvásmegvonásról van szó. S bár van, aki érzékenyebb rá, az emberek döntő többsége 1-2 nap alatt alkalmazkodik az új helyzethez.”

Kiket visel meg jobban az óraállítás?

Életünket nagymértékben befolyásolja a napsütésben és sötétben töltött órák száma. Dr. Szakács Zoltán véleménye szerint az óraátállítást leginkább az „éjszakai baglyok” sínylik meg, akik későn kelnek és későn fekszenek, mivel kevesebb alvás jut nekik. Ők tiltakoznak általában leginkább az óraátállítás miatt – ám amikor a következő átállításkor visszakapják ezt az órát, csend van. A „pacsirtáknak” nevezett idősebb emberekre kevésbé jellemző, hogy jelzik a problémát.

Mennyit aludjunk?

Egy felnőtt embernek 7 és fél óra alvásra van szüksége. Több tanulmány mutatta már ki, hogy azoknak, akik ennél kevesebbet alszanak, vagy éppenséggel túl sokat, csökken a várható élettartama.

Mit tegyünk, hogy gördülékenyebb legyen az átállás?

  • A SomnoCenter tanácsa szerint, ha szeretnénk hamarabb túljutni az óraátállítás okozta kellemetlenségen, érdemes előbb lefeküdnünk aludni az azt közvetlenül megelőző és követő napokban.
  • Az igazán jó alváshoz pedig sötétséget igényel a szervezetünk. Tehát ha esetleg nappal szeretnénk aludni, akár előre tartalékolva, akár az óraátállítást kipihenve, a lehetőségekhez képest akkor is érdemes teljes sötétet csinálni.
  • Ne aggódjunk az óraátállítás miatt, hanem élvezzük annak előnyeit.
  • Teendőnk nincs is egyéb, mint megnézni, melyek azok az időmérő eszközeink, melyek nem állnak át automatikusan éjjel háromkor kettőre.
  • Ott állítsuk át az időt, magunknak pedig adjunk 1-2 nyugalmasabb napot, hogy szervezetünk alkalmazkodni tudjon.

Ha problémánk van, forduljunk orvoshoz!

Ha pedig továbbra is alvászavart tapasztalnánk, egy egyszerű online teszttel meggyőződhetünk róla, hogy a nyári időszámítás-e a ludas, vagy egyéb problémánk is van a háttérben, amellyel foglalkozni érdemes.

Forrás: Arterego

Bővebben
Kapcsolódó témák
doktorGO Szerző: doktorGO egészség okosan Megjelenés dátuma: 2022.03.26.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Mi a különbség a bipoláris és a major depresszió közt?
Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét...
Az éjszakai falásroham - nem csak a hízás miatt probléma
Aki este, lefekvés előtt vagy akár az éjszaka közepén felébredve érzi úgy, hogy enni kell és ezt meg teszi, nem csak a lelkiismeret-furdalással és a testsúlygyarapodás kockázatával számolhat, de akár...
Másodlagos parkinsonizmus: mit jelent és mit lehet vele kezdeni?
A Parkinson-kór a parkinsonizmus (vagy Parkinson szindróma) leggyakoribb formája, azonban míg a Parkinson-kór elsődleges oka a dopamint termelő idegsejtek degenerációja, addig a parkinsonizmus számos...
Honnan tudhatom, hogy inzulinrezisztens vagyok?
Az inzulinrezisztencia nagyon gyakran okoz tüneteket. Ha ezen tünetek tudatában vagyunk, akkor hamarabb gondolhatunk rá és hamarabb kezdhetünk el ellene dolgozni. Ezen tünetek közé tartozhat például...